Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnap este sugárzott interjúban elismerte, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltását fontolgatja, nem csak a hadseregben, hogy eldöntse, ki fogja vezetni az országot.
2024. február 05., 08:012024. február 05., 08:01
2024. február 05., 10:392024. február 05., 10:39
Ukrajnában olyan találgatások merültek fel, amelyek szerint az elnök az ukrán hadsereg parancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak a menesztését tervezi. Ők ketten a közel két éve tartó ukrajnai orosz invázió lebonyolítása miatt kerültek összetűzésbe.
„Ez a kérdés arról szól, hogy ki vezesse Ukrajnát” – mondta Zelenszkij a RAI olasz állami televíziónak, amikor Zaluzsnijról kérdezték.
– mutatott rá.
Azt mondta, hogy a szükséges változások bevezetése érdekében „valami komoly dologban gondolkodik, ami nem egyetlen személyt érint, hanem az ország vezetésének irányát”.
„Ha győzni akarunk, mindannyiunknak egy irányba kell haladnunk, nem lehetünk csüggedtek, kell a megfelelő és pozitív energia, a negativitást otthon kell hagyni. Nem lehet megadást tanúsítani” – tette hozzá.
Zaluzsnij novemberben interjút adott a nyugati médiának, amelyben azt mondta, hogy a háború a kimerülés szakaszába lépett. Ez visszautasítást váltott ki az elnök részéről.
A múlt héten, amikor felerősödtek az elbocsátásáról szóló találgatások, a CNN-nek adott kommentárjában az új elektronikus hadviselési eszközök számának növelése mellett érvelt.
Azt is mondta, hogy egyes ukrán intézmények akadályozzák az országot céljai elérésében, beleértve az Oroszország számbeli fölényéhez mérhető hatékony harci erő kiépítésére irányuló erőfeszítéseket.
Egyébként a hadsereg főparancsnokának elbocsátására vonatkozó hírekre reagálva
– mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap.
„Ez nem olyan dolog, amibe az amerikai kormánynak így vagy úgy bele kellene szólnia” – mondta. „Ez Ukrajna szuverén joga, és az ukrán elnök joga, hogy meghozza a személyi döntéseket” – mondta Sullivan.
– tette hozzá Sullivan a CBS Face the Nation című műsorában.
Valerij Zaluzsnij Sullivan azon hétvégi hírekre reagált, amelyek szerint Zelenszkij Washingtont is tájékoztatta a Zaluzsnij menesztésére vonatkozó szándékáról.
Egy 2023. decemberi közvélemény-kutatás szerint az ukránok túlnyomó többsége (72 százalék) nem helyeselné Zaluzsnij távozását.
Zelenszkij egyébként vasárnap arról is beszélt, hogy
„A veszély változatlanul nagy, és Oroszország terrorista támadásai egyik fő célpontjaként tekint a régióra” – hangoztatta Zelenszkij. Mint mondta, a térség gazdasági potenciáljának védelmére jelentős mértékben fokozzák az ottani légvédelmet. „Dolgozunk azon, hogy javítsunk a rakéták és drónok lelövését szolgáló képességeken” – tette hozzá.
Az ukrán államfő a nap folyamán Zaporizzsjában és az ott húzódó frontvonalakon is látogatást tett.
Közölte, hogy ott és szülővárosában, Krivij Rihben is
Oroszország az utóbbi hetekben, ahogy múlt télen is drón-, illetve rakétacsapásokat mért az ukrán polgári infrastruktúrára.
Az ukrán hadsereg Telegram-oldalán közölte, hogy a nap folyamán megsemmisítették az orosz csapatok egyik drónirányítási pontját, valamint több páncélozott járművet és löveget a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján Herszon megyében.
Az amerikai szenátus megállapodásra jutott a bevándorlásról és Ukrajnáról, amit a képviselőházi republikánusok elleneznek
Az amerikai szenátorok hónapokig tartó viták után vasárnap megállapodásra jutottak a bevándorlásról és az Ukrajnának nyújtott segélyekről, de a képviselőház republikánus elnöke azonnal megígérte, hogy elveti azt, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök az indítvány „gyors elfogadására” szólított fel.
A megállapodás, amely összesen 118,3 milliárd dolláros finanszírozást jelent, 60 milliárd dollárt tartalmaz Kijevnek az orosz támadással szembeni háborús erőfeszítéseire, valamint 14,1 milliárd dollárt Izraelnek.
A dokumentum továbbá 20,2 milliárd dolláros csomagot tartalmaz a migrációs politika reformjára.
Ebben a menedékkérelmek feldolgozásának rendszerére vonatkozó szigorúbb korlátozások akkor érvényesülnek, ha a határátlépések száma meghaladja a heti ötezer főt.
A szöveget gyorsan jóváhagyta Biden elnök, aki kiemelte az ország „csődöt mondott” a bevándorlási rendszer megreformálására. Egy humánusabb hozzáállást szorgalmazott, mint elődje, Donald Trump, akinek ellentmondásos intézkedései családok szétválasztásához vezettek az amerikai-mexikói határon.
„Kétpárti megállapodást értünk el a nemzetbiztonságról, amely az elmúlt évtizedek legszigorúbb és legigazságosabb migrációs reformját tartalmazza. Határozottan támogatom” – mondta Biden nyilatkozatában.
A képviselőház elnöke, Mike Johnson, Donald Trump támogatója, az X közösségi oldalon ugyanakkor kijelentette: „ez a törvényjavaslat még rosszabb, mint amire számítottunk, és messze van attól, hogy véget vessen az elnök által létrehozott határkatasztrófának”.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!