Nem csak Zaluzsnijt, hanem más magas rangú ukrán vezetőket is menesztene Zelenszkij

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnap este sugárzott interjúban elismerte, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltását fontolgatja, nem csak a hadseregben, hogy eldöntse, ki fogja vezetni az országot.

Hírösszefoglaló

2024. február 05., 08:012024. február 05., 08:01

2024. február 05., 10:392024. február 05., 10:39

Ukrajnában olyan találgatások merültek fel, amelyek szerint az elnök az ukrán hadsereg parancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak a menesztését tervezi. Ők ketten a közel két éve tartó ukrajnai orosz invázió lebonyolítása miatt kerültek összetűzésbe.

„Ez a kérdés arról szól, hogy ki vezesse Ukrajnát” – mondta Zelenszkij a RAI olasz állami televíziónak, amikor Zaluzsnijról kérdezték.

Idézet
Újraindításra van szükség, mármint számos állami vezető leváltására, nem csak a katonai szektorban. Ezen a leváltáson gondolkodom. Ez az ország egész vezetésének kérdése”

– mutatott rá.

Azt mondta, hogy a szükséges változások bevezetése érdekében „valami komoly dologban gondolkodik, ami nem egyetlen személyt érint, hanem az ország vezetésének irányát”.

„Ha győzni akarunk, mindannyiunknak egy irányba kell haladnunk, nem lehetünk csüggedtek, kell a megfelelő és pozitív energia, a negativitást otthon kell hagyni. Nem lehet megadást tanúsítani” – tette hozzá.

A nézeteltérések azóta alakultak ki, hogy a tavaly indított ukrán ellentámadás csak korlátozott előrelépést ért el a magukat jól beásó orosz erőkkel szemben az 1000 kilométeres dél- és kelet-ukrajnai frontvonal mentén.

Zaluzsnij novemberben interjút adott a nyugati médiának, amelyben azt mondta, hogy a háború a kimerülés szakaszába lépett. Ez visszautasítást váltott ki az elnök részéről.

A múlt héten, amikor felerősödtek az elbocsátásáról szóló találgatások, a CNN-nek adott kommentárjában az új elektronikus hadviselési eszközök számának növelése mellett érvelt.

Azt is mondta, hogy egyes ukrán intézmények akadályozzák az országot céljai elérésében, beleértve az Oroszország számbeli fölényéhez mérhető hatékony harci erő kiépítésére irányuló erőfeszítéseket.

Egyébként a hadsereg főparancsnokának elbocsátására vonatkozó hírekre reagálva

az Egyesült Államok kormánya közölte Ukrajnával, hogy nem fog beleszólni az ország személyzeti döntéseibe

– mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap.

„Ez nem olyan dolog, amibe az amerikai kormánynak így vagy úgy bele kellene szólnia” – mondta. „Ez Ukrajna szuverén joga, és az ukrán elnök joga, hogy meghozza a személyi döntéseket” – mondta Sullivan.

Ezt az álláspontot közvetlenül közölték Ukrajnával

– tette hozzá Sullivan a CBS Face the Nation című műsorában.

Valerij Zaluzsnij Sullivan azon hétvégi hírekre reagált, amelyek szerint Zelenszkij Washingtont is tájékoztatta a Zaluzsnij menesztésére vonatkozó szándékáról.

Egy 2023. decemberi közvélemény-kutatás szerint az ukránok túlnyomó többsége (72 százalék) nem helyeselné Zaluzsnij távozását.

Zelenszkij egyébként vasárnap arról is beszélt, hogy

az orosz csapatok a délkelet-ukrajnai Dnyipro városát jelölték ki elsődleges célpontjukként.

„A veszély változatlanul nagy, és Oroszország terrorista támadásai egyik fő célpontjaként tekint a régióra” – hangoztatta Zelenszkij. Mint mondta, a térség gazdasági potenciáljának védelmére jelentős mértékben fokozzák az ottani légvédelmet. „Dolgozunk azon, hogy javítsunk a rakéták és drónok lelövését szolgáló képességeken” – tette hozzá.

Az ukrán államfő a nap folyamán Zaporizzsjában és az ott húzódó frontvonalakon is látogatást tett.

Közölte, hogy ott és szülővárosában, Krivij Rihben is

meg kell erősíteni a légvédelmet és az elektronikai hadviselést a létfontosságú infrastruktúra, az áram- és ivóvízszolgálatás védelme érdekében.

Oroszország az utóbbi hetekben, ahogy múlt télen is drón-, illetve rakétacsapásokat mért az ukrán polgári infrastruktúrára.

Az ukrán hadsereg Telegram-oldalán közölte, hogy a nap folyamán megsemmisítették az orosz csapatok egyik drónirányítási pontját, valamint több páncélozott járművet és löveget a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján Herszon megyében.

Az amerikai szenátus megállapodásra jutott a bevándorlásról és Ukrajnáról, amit a képviselőházi republikánusok elleneznek

Az amerikai szenátorok hónapokig tartó viták után vasárnap megállapodásra jutottak a bevándorlásról és az Ukrajnának nyújtott segélyekről, de a képviselőház republikánus elnöke azonnal megígérte, hogy elveti azt, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök az indítvány „gyors elfogadására” szólított fel.
A megállapodás, amely összesen 118,3 milliárd dolláros finanszírozást jelent, 60 milliárd dollárt tartalmaz Kijevnek az orosz támadással szembeni háborús erőfeszítéseire, valamint 14,1 milliárd dollárt Izraelnek.
A dokumentum továbbá 20,2 milliárd dolláros csomagot tartalmaz a migrációs politika reformjára.
Ebben a menedékkérelmek feldolgozásának rendszerére vonatkozó szigorúbb korlátozások akkor érvényesülnek, ha a határátlépések száma meghaladja a heti ötezer főt.
A szöveget gyorsan jóváhagyta Biden elnök, aki kiemelte az ország „csődöt mondott” a bevándorlási rendszer megreformálására. Egy humánusabb hozzáállást szorgalmazott, mint elődje, Donald Trump, akinek ellentmondásos intézkedései családok szétválasztásához vezettek az amerikai-mexikói határon.
„Kétpárti megállapodást értünk el a nemzetbiztonságról, amely az elmúlt évtizedek legszigorúbb és legigazságosabb migrációs reformját tartalmazza. Határozottan támogatom” – mondta Biden nyilatkozatában.
A képviselőház elnöke, Mike Johnson, Donald Trump támogatója, az X közösségi oldalon ugyanakkor kijelentette: „ez a törvényjavaslat még rosszabb, mint amire számítottunk, és messze van attól, hogy véget vessen az elnök által létrehozott határkatasztrófának”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot