Ambiciózus terv. Az ukrán dokumentum szerint a Nyugatnak folyamatosan szállítania kellene a fejlett fegyvereket
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij elnök „győzelmi terve” hivatalos meghívást tartalmaz a NATO-csatlakozásra, valamint a fejlett fegyverek folyamatos szállítására vonatkozó kötelezettségvállalást – jelentette a Bloomberg szombaton az ügyet ismerő névtelen forrásokra hivatkozva.
2024. szeptember 22., 17:502024. szeptember 22., 17:50
Kijev továbbra is titkolózik a terv tartalmát illetően, amelyet Zelenszkij jövő heti amerikai látogatása során Joe Biden amerikai elnökkel tervez megvitatni.
Zelenszkij szerint a „győzelmi terv” öt pontból áll, és Ukrajna biztonságára és geopolitikai helyzetére, a külföldi katonai segítségre, amelynek korlátozások nélküli szabad felhasználására és a gazdasági támogatásra összpontosít.
Zelenszkij várhatóan csütörtökön mutatja be a „győzelmi tervet” Bidennek a Fehér Házban. Tervezi továbbá, hogy megvitatja azt Donald Trump és Kamala Harris elnökjelöltekkel, valamint a kongresszus tagjaival.
Ukrajna közölte, hogy nyitott az amerikaiak javaslataira a terv megerősítésére.
Ezt követően Zelenszkij azt ígéri, hogy nyilvánosságra hozza a „győzelmi tervet”.
Zelenszkij elmondta, hogy a terv célja, hogy a háborút a nemzetközi partnerek támogatásával, Oroszország együttműködésére való támaszkodás nélkül fejezze be, bár nem részletezte, hogy ezt hogyan érné el.
Egyébként Zelenszkij a CNN-nek elmondta, hogy
Zelenszkij sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy enyhítsék a fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, és bár vannak jelek arra, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja álláspontját, azt mondta, hogy még nem kaptak zöld utat.
„Vannak nagy hatótávolságú fegyvereink. De nem annyi, amennyire szükségünk van” – mondta Zelenszkij pénteken, hozzátéve, hogy „sem az Egyesült Államok, sem az Egyesült Királyság nem adott engedélyt arra, hogy ezeket a fegyvereket Oroszország területén használjuk”.
Újságíróknak nyilatkozva Zelenszkij az eszkalációtól való félelmet okolta a szövetségesek vonakodásáért.
Eközben
Az ok: az egész folyamatot „csalásnak” tartja – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton.
Moszkvát nem hívták meg a júniusi csúcstalálkozóra, amelyen több mint 90 ország vett részt, Oroszország pedig a megbeszéléseket irrelevánsnak minősítette a részvétele nélkül megtartott konferenciát. Volodimir Zelenszkij elnök azonban reményét fejezte ki, hogy az év végéig sor kerülhet egy újabb értekezletre, amelynek célja Oroszország bevonása.
Zaharova a Telegramon bírálta a csúcstalálkozót,
„Magának a folyamatnak semmi köze a rendezéshez. Ez az angolszászok és ukrán bábjaik csalásának újabb megnyilvánulása” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a „valóban komoly javaslatok” megfontolására, amelyek elismerik a „valós helyzetet”, ami utalás arra, hogy Oroszország négy ukrajnai régiót annektált, amelyek közül egyiket sem ellenőrzi teljes mértékben.
Ezzel Ukrajna közelmúltbeli behatolására utalt Oroszország déli kurszki régiójába, valamint Zelenszkij folyamatos kéréseire a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek iránt. Azt mondta, hogy Ukrajna és nyugati támogatói „nem a békére gondolnak”.
A júniusi csúcstalálkozót megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta a tárgyalások feltételeit, amelyek között szerepelt, hogy
Oroszország azóta közölte, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, amíg az ukrán erők a kurszki régióban maradnak.
Ukrán tisztségviselők eközben szombaton közölték, hogy
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szombaton közölte, hogy az oroszországi Krasznodar régióban található tyihorecki arzenált vették célba az éjszaka folyamán az ország biztonsági szolgálatával (SZBU) közös műveletben, azt állítva, hogy a létesítmény „a megszállók három legnagyobb lőszerraktárának egyike, és az orosz csapatok logisztikai rendszerének egyik kulcsfontosságú létesítménye”.
Kijev szerint Oroszország atomlétesítmények elleni csapásokat tervez
Kijev szerint Oroszország azt tervezi, hogy a tél beállta előtt ukrajnai atomlétesítményekre mér rakétacsapásokat.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalon írt erről szombaton. Közlése szerint a tervezett támadások elsősorban az atomerőművek elosztórészlegeit és a transzformátorállomásokat vennék célba. A miniszter hozzátette: az ukrán hírszerzés erre vonatkozó értesüléseit megosztották a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) is.
Ukrán jelentések szerint orosz rakéta- és dróntámadások rendszeresen érik az ukrajnai energetikai létesítményeket, ami miatt gyakran órákig szünetel az áramszolgáltatás. A jelenleg is működő három atomerőmű kapacitása nagyjából az ukrajnai energiaszükséglet felét fedezi.
Az orosz hadsereg a háború 2022-es megindítása után nem sokkal ellenőrzése alá vonta a zaporizzsjai atomerőművet Dél-Ukrajnában, a környékén rendszeresek a tüzérségi összecsapások. A hat reaktorral rendelkező létesítményt biztonsági okokból teljesen leállították.
Több mint száz lövedékből álló rakétazáport zúdított éjszaka Izraelre a libanoni síita Hezbollah – jelentette a katonai rádió Izraelben vasárnap reggel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
Legalább három ember meghalt és további három megsebesült a dél-ukrajnai Krivij Rih város ellen az éjszaka folyamán Iszkander-M rakétákkal és irányított rakétákkal intézett orosz támadásokban – közölték a helyi hatóságok.
Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.
A hatóságok közötti kommunikációs hiányosságokat állapított meg az amerikai Titkos Szolgálat belső vizsgálata a Donald Trump elleni első merényletkísérlet idején, ami lassította a beavatkozást – erről számolt be a szervezet megbízott igazgatója pénteken.
A libanoni főváros, Bejrút ellen pénteken végrehajtott izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnoka, Ibrahim Akil.
Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.
Rakétacsapást mért Oroszország pénteken a dél-ukrajnai Odesszára, az eddigi adatok szerint négyen sebesültek meg, károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában és kereskedelmi hajóban.
A büntetésvégrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatt 139 fogvatartott szabadult idő előtt a belgiumi börtönökből ezen a héten – írta pénteken az VRT belga hírportál.
Kijevbe érkezett pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel és más ukrán illetékesekkel az ország téli felkészítéséről, valamint védelmi és pénzügyi kérdésekről tárgyaljon.
szóljon hozzá!