Muszlim egyházi adó, úgynevezett mecsetadó bevezetését sürgetik német kormánypárti politikusok a muszlim közösségek külföldi befolyásolásának visszaszorítására.
2018. december 27., 16:102018. december 27., 16:10
„A keresztény egyházak tagjaitól az állam által beszedett egyházi adóhoz hasonló mecsetadó fontos lépés lenne ahhoz, hogy az iszlám Németországban kivonja magát a külföldi befolyás alól és megerősödjék belföldi orientációja” – mondta a Die Welt című lap csütörtöki összeállításában Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője.
Michael Frieser, a Bundestag jogi bizottságának egy CSU-s tagja hozzátette, hogy a mecsetadó nagyobb átláthatóságot teremtene a muszlim közösségek pénzügyeiben és erősítené függetlenségüket. A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről megfontolásra érdemesnek nevezték az elképzelést. Burkhard Lischka, az SPD-frakció egyik vezető jogi szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy a külföldi finanszírozástól való függetlenség megteremtése a radikalizálódás veszélyét is csökkentené.
„Azonban a mecsetadó bevezetéséhez hosszú lenne az út, és a Bundestag csak a tartományokkal együtt tudna végigmenni rajta, mert az egyházi adó szabályozása a tartományok hatáskörébe tartozik” – mondta a politikus. A Die Welt összeállításában kiemelték: az egyházi adó németországi szabályozásának alapja, hogy a kedvezményezett egyház úgynevezett közjogi szervezet – közérdekű tevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező intézmény –, a muszlim közösségeknek viszont nincsen olyan szervezetük, amely megfelel ennek a feltételnek.
A 82,9 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A 2015-ben felerősödött menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
A Moldovai Köztársasághoz tartozó autonóm régió, Gagauzia kikiáltja a függetlenségét, ha Moldova a Romániával való egyesülés mellett dönt – figyelmeztette a moldovai hatóságokat a terület vezetője, Evgeniya Guţul.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
szóljon hozzá!