valamint „tekintettel Oroszországnak a Dnyeszter mentén békefenntartóként szerzett pozitív tapasztalataira, valamint arra, hogy a Dnyeszteren túli tárgyalásokon garanciavállaló és közvetítő szerepet tölt be”. Az egyhangúlag elfogadott határozat nem részletezi, hogy Oroszország miként avatkozhazna be a Dnyeszteren túli területek megsegítésére, de érdemes megjegyezni, hogy nem szólít fel a területnek az Oroszországi Föderációhoz való csatolására, ahogyan attól az eseményt megelőzően egyesek tartottak.

A kongresszuson felszólaló tisztviselők beszédei inkább a régió függetlenségének hangsúlyozására összpontosítottak, és nem vetették fel az Oroszországi Föderációval való egyesülés kérdését.

– olvasható az elfogadott határozatban.

„Kizárólag a Dnyeszteren túli terület szuverenitása elidegeníthetetlen és alapvető feltétele többnemzetiségű népünk megkülönböztető identitása, alapvető szabadságjogai védelmének, amelyeket a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ Alapokmányának rendelkezései rögzítenek” – olvasható a dokumentumban.

A kongresszuson mondott beszédében a Dnyeszteren túli régió vezetője, Vagyim Krasznoszelszkij „népirtással” vádolta Chişinăut. A Dnyeszteren túli terület elleni „népirtás” négy formáját nevezte meg, amelyek az elmúlt 30 évben történtek: a gazdaság megfojtása, a nép egy részének fizikai megsemmisítése, a jogi védelem megtagadása illetve a román nyelv erőszakos erőltetésének kísérlete.

– vádolta meg Vagyim Krasznoszelszkij transznisztriai vezető a moldovai kormányt.

A felszólalók – köztük Alekszandr Korcsunov, az úgynevezett „legfelsőbb szovjet” (helyi parlament) elnöke és Galina Antyufejeva, a „parlament” elnökhelyettese – az állítólagos „humanitárius válságra” és a Dnyeszteren túli régió import-export problémáira összpontosítottak.

Vitalij Ignatyev, Transznisztria úgynevezett külügyminisztere

A Chişinău által kidolgozott, „szeparatizmusról szóló törvényt” hozta fel példaként, valamint a transznisztriaiak jogainak állítólagos tömeges megsértését. „A moldovai hatóságok rádöbbennek, hogy más identitással rendelkezünk. A mi feladatunk az, hogy ezt az igazságot a világközösség elé tárjuk” – mondta Vitalij Ignatyev, akit az egyik legoroszpártibb tiraszpoli tisztségviselőnek tartanak.

„A transznisztriai identitás az alapja annak, hogy sikeresen átvészeljük a geopolitikai vihart” – mondta, és a hatalmas külső tényezők – a geopolitikai instabilitás, az 5+2 formátum mesterségesen előidézett válsága és a Moldovából érkező példátlan társadalmi és gazdasági nyomás – együttesét említette. Ilyen körülmények között – mondta – az egység és a konszolidáció fontosabb, mint valaha a transznisztriai nép és „állam” számára.

Mint arról beszámoltunk, a Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében a transznisztriai vállalatoknak vámot kell fizetniük a moldovai költségvetésbe. Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.

Emellett a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.

Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.

korábban írtuk

Moldova Putyin következő célpontja a CIA exigazgatója szerint – Orosz dezinformációnak tekintik Transznisztria elszakadását

David Petraeus, a CIA volt igazgatója, az amerikai Központi Parancsnokság korábbi parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Moldova lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja.