Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszteren túli régió vezetője, „népirtással” vádolta Chişinăut
Fotó: Videófelvétel
Oroszországtól kért védelmet a szakadár Dnyeszteren túli terület a Moldovai Köztársaság által a régióval szemben gyakorolt nyomásgyakorlás ellen egy, a terület választott képviselői által szerdán elfogadott határozatban. Moszkva kivizsgálja a kérést.
2024. február 28., 16:562024. február 28., 16:56
2024. február 28., 21:142024. február 28., 21:14
A transznisztriai választott tisztségviselők 7. kongresszusa az orosz parlament két kamarájához fordult azzal a kéréssel, hogy „a Moldova felől érkező növekvő nyomásgyakorlással szemben hozzanak intézkedéseket Transznisztria védelmére”.
Tiraszpol azzal érvel, hogy
valamint „tekintettel Oroszországnak a Dnyeszter mentén békefenntartóként szerzett pozitív tapasztalataira, valamint arra, hogy a Dnyeszteren túli tárgyalásokon garanciavállaló és közvetítő szerepet tölt be”. Az egyhangúlag elfogadott határozat nem részletezi, hogy Oroszország miként avatkozhazna be a Dnyeszteren túli területek megsegítésére, de érdemes megjegyezni, hogy nem szólít fel a területnek az Oroszországi Föderációhoz való csatolására, ahogyan attól az eseményt megelőzően egyesek tartottak.
A kongresszuson felszólaló tisztviselők beszédei inkább a régió függetlenségének hangsúlyozására összpontosítottak, és nem vetették fel az Oroszországi Föderációval való egyesülés kérdését.
– olvasható az elfogadott határozatban.
Moszkvában megvizsgálják a moldovai szakadárok védelmi folyamodványát
Megvizsgálják az orosz illetékes szervek az el nem ismert Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság képviselői kongresszusának Oroszországhoz intézett felhívását, hogy védje meg a Dnyesztermelléket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. „A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás” – közölte a moszkvai külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel. A tárca szerint „minden megkeresést mindig figyelmesen vizsgálnak meg az orosz szakszolgálatok”.
„Kizárólag a Dnyeszteren túli terület szuverenitása elidegeníthetetlen és alapvető feltétele többnemzetiségű népünk megkülönböztető identitása, alapvető szabadságjogai védelmének, amelyeket a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ Alapokmányának rendelkezései rögzítenek” – olvasható a dokumentumban.
A kongresszuson mondott beszédében a Dnyeszteren túli régió vezetője, Vagyim Krasznoszelszkij „népirtással” vádolta Chişinăut. A Dnyeszteren túli terület elleni „népirtás” négy formáját nevezte meg, amelyek az elmúlt 30 évben történtek: a gazdaság megfojtása, a nép egy részének fizikai megsemmisítése, a jogi védelem megtagadása illetve a román nyelv erőszakos erőltetésének kísérlete.
– vádolta meg Vagyim Krasznoszelszkij transznisztriai vezető a moldovai kormányt.
A felszólalók – köztük Alekszandr Korcsunov, az úgynevezett „legfelsőbb szovjet” (helyi parlament) elnöke és Galina Antyufejeva, a „parlament” elnökhelyettese – az állítólagos „humanitárius válságra” és a Dnyeszteren túli régió import-export problémáira összpontosítottak.
Vitalij Ignatyev, Transznisztria úgynevezett külügyminisztere
A Chişinău által kidolgozott, „szeparatizmusról szóló törvényt” hozta fel példaként, valamint a transznisztriaiak jogainak állítólagos tömeges megsértését. „A moldovai hatóságok rádöbbennek, hogy más identitással rendelkezünk. A mi feladatunk az, hogy ezt az igazságot a világközösség elé tárjuk” – mondta Vitalij Ignatyev, akit az egyik legoroszpártibb tiraszpoli tisztségviselőnek tartanak.
„A transznisztriai identitás az alapja annak, hogy sikeresen átvészeljük a geopolitikai vihart” – mondta, és a hatalmas külső tényezők – a geopolitikai instabilitás, az 5+2 formátum mesterségesen előidézett válsága és a Moldovából érkező példátlan társadalmi és gazdasági nyomás – együttesét említette. Ilyen körülmények között – mondta – az egység és a konszolidáció fontosabb, mint valaha a transznisztriai nép és „állam” számára.
Mint arról beszámoltunk, a Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében a transznisztriai vállalatoknak vámot kell fizetniük a moldovai költségvetésbe. Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
Emellett a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.
David Petraeus, a CIA volt igazgatója, az amerikai Központi Parancsnokság korábbi parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Moldova lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!