Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszteren túli régió vezetője, „népirtással” vádolta Chişinăut
Fotó: Videófelvétel
Oroszországtól kért védelmet a szakadár Dnyeszteren túli terület a Moldovai Köztársaság által a régióval szemben gyakorolt nyomásgyakorlás ellen egy, a terület választott képviselői által szerdán elfogadott határozatban. Moszkva kivizsgálja a kérést.
2024. február 28., 16:562024. február 28., 16:56
2024. február 28., 21:142024. február 28., 21:14
A transznisztriai választott tisztségviselők 7. kongresszusa az orosz parlament két kamarájához fordult azzal a kéréssel, hogy „a Moldova felől érkező növekvő nyomásgyakorlással szemben hozzanak intézkedéseket Transznisztria védelmére”.
Tiraszpol azzal érvel, hogy
valamint „tekintettel Oroszországnak a Dnyeszter mentén békefenntartóként szerzett pozitív tapasztalataira, valamint arra, hogy a Dnyeszteren túli tárgyalásokon garanciavállaló és közvetítő szerepet tölt be”. Az egyhangúlag elfogadott határozat nem részletezi, hogy Oroszország miként avatkozhazna be a Dnyeszteren túli területek megsegítésére, de érdemes megjegyezni, hogy nem szólít fel a területnek az Oroszországi Föderációhoz való csatolására, ahogyan attól az eseményt megelőzően egyesek tartottak.
A kongresszuson felszólaló tisztviselők beszédei inkább a régió függetlenségének hangsúlyozására összpontosítottak, és nem vetették fel az Oroszországi Föderációval való egyesülés kérdését.
– olvasható az elfogadott határozatban.
Moszkvában megvizsgálják a moldovai szakadárok védelmi folyamodványát
Megvizsgálják az orosz illetékes szervek az el nem ismert Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság képviselői kongresszusának Oroszországhoz intézett felhívását, hogy védje meg a Dnyesztermelléket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. „A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás” – közölte a moszkvai külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel. A tárca szerint „minden megkeresést mindig figyelmesen vizsgálnak meg az orosz szakszolgálatok”.
„Kizárólag a Dnyeszteren túli terület szuverenitása elidegeníthetetlen és alapvető feltétele többnemzetiségű népünk megkülönböztető identitása, alapvető szabadságjogai védelmének, amelyeket a nemzetközi jog alapelvei és az ENSZ Alapokmányának rendelkezései rögzítenek” – olvasható a dokumentumban.
A kongresszuson mondott beszédében a Dnyeszteren túli régió vezetője, Vagyim Krasznoszelszkij „népirtással” vádolta Chişinăut. A Dnyeszteren túli terület elleni „népirtás” négy formáját nevezte meg, amelyek az elmúlt 30 évben történtek: a gazdaság megfojtása, a nép egy részének fizikai megsemmisítése, a jogi védelem megtagadása illetve a román nyelv erőszakos erőltetésének kísérlete.
– vádolta meg Vagyim Krasznoszelszkij transznisztriai vezető a moldovai kormányt.
A felszólalók – köztük Alekszandr Korcsunov, az úgynevezett „legfelsőbb szovjet” (helyi parlament) elnöke és Galina Antyufejeva, a „parlament” elnökhelyettese – az állítólagos „humanitárius válságra” és a Dnyeszteren túli régió import-export problémáira összpontosítottak.
Vitalij Ignatyev, Transznisztria úgynevezett külügyminisztere
A Chişinău által kidolgozott, „szeparatizmusról szóló törvényt” hozta fel példaként, valamint a transznisztriaiak jogainak állítólagos tömeges megsértését. „A moldovai hatóságok rádöbbennek, hogy más identitással rendelkezünk. A mi feladatunk az, hogy ezt az igazságot a világközösség elé tárjuk” – mondta Vitalij Ignatyev, akit az egyik legoroszpártibb tiraszpoli tisztségviselőnek tartanak.
„A transznisztriai identitás az alapja annak, hogy sikeresen átvészeljük a geopolitikai vihart” – mondta, és a hatalmas külső tényezők – a geopolitikai instabilitás, az 5+2 formátum mesterségesen előidézett válsága és a Moldovából érkező példátlan társadalmi és gazdasági nyomás – együttesét említette. Ilyen körülmények között – mondta – az egység és a konszolidáció fontosabb, mint valaha a transznisztriai nép és „állam” számára.
Mint arról beszámoltunk, a Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében a transznisztriai vállalatoknak vámot kell fizetniük a moldovai költségvetésbe. Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
Emellett a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe a mintegy 2000 fős orosz „békefenntartó” kontingenst.
David Petraeus, a CIA volt igazgatója, az amerikai Központi Parancsnokság korábbi parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Moldova lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja.
Teherautóval nekihajtott egy férfi hétfőn az Alsó-Ausztria mödlingi járásában található Brunn am Gebirge osztrák mezőváros egyik templomának – közölte Johann Baumschlager osztrák rendőrségi szóvivő.
Az Egyesült Államok a hétfői halálos rakétatámadás-sorozatot követően sem fogja megengedni Ukrajnának, hogy mélyebben csapást mérjen orosz területre – közölte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy sajtótájékoztatón.
A Hamász radikális palesztin szervezet Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vádolta hétfőn a tűzszüneti tárgyalások akadályozásával.
Nem üzent Joseph Biden amerikai elnöknek és a NATO-csúcs többi résztvevőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökön keresztül – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, kérdésre válaszolva.
Szabadul az előzetes letartóztatásból és hatósági felügyelet alá kerül a Máltán elfogott Pál Fülöp herceg – közölte hétfőn az igazságügyi minisztérium, hozzátéve, hogy a román hatóságok várják a jogerős döntést a kiadatásával kapcsolatban.
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget és a nagyhatalmakat, hogy segítsenek megteremteni az ukrajnai háború enyhítéséhez szükséges feltételeket.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn nem fogadta el miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a lemondását, s arra kérte, hogy a folyó ügyek irányításával biztosítsa az ország stabilitását az előrehozott nemzetgyűlések választásokat követően.
Több várost is orosz támadás ért hétfőn Ukrajnában, legkevesebb húsz ember meghalt és ötvenen megsebesültek – közölte hétfőn Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
A Marine Le Pen nevével fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés (RN) is csatlakozik a Patrióták Európáért jobboldali frakcióhoz – jelentette be Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő.
Több demokrata párti képviselő azt közölte Hakeem Jeffries kisebbségi frakcióvezetővel egy vasárnapi telefonbeszélgetésen, hogy Joe Biden elnöknek vissza kell lépnie a 2024-es kampányból – közölte a beszélgetést ismerő forrásokra hivatkozva a CNN.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)