Lenyűgöző. Dmitrij Peszkov szerint mindkét oldalon megvan az akarat a háború befejezésére, amiről a Trump és Putyin közötti találkozón születhet megállapodás
Fotó: Orosz elnöki hivatal
A Kreml csütörtökön közölte, hogy lenyűgözte Donald Trump amerikai elnök álláspontja az ukrajnai háború befejezéséről, és hozzátette, hogy folynak az előkészületek Trump és Putyin kétoldalú találkozójára.
2025. február 13., 20:052025. február 13., 20:05
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy mind az orosz, mind az amerikai oldalon megvan a politikai akarat a rendezésre és a három éve tartó háború befejezésére.
Mint arról beszámoltunk, Putyin és Trump szerdán több mint egy órán át beszélt telefonon, és Trump később azt mondta, hogy Ukrajna számára nem célszerű a NATO-tagság, amire Kijev a jövőbeni biztonságának garanciájaként törekszik.
Arra a kérdésre, hogy Trump kijelentése szerint a Putyinnal való találkozóra Szaúd-Arábiában kerülhet sor, Peszkov azt mondta, hogy a találkozó részleteit még ki kell dolgozni. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a két vezető közül melyik kezdeményezte a telefonbeszélgetést.
Arra a felvetésre, hogy Putyin meghívta Trumpot egy moszkvai látogatásra, Peszkov azt mondta, hogy
„Van egy politikai akarat, amelyet a tegnapi beszélgetés során hangsúlyoztak, hogy párbeszédet folytassanak a rendezés keresése érdekében” – mondta Peszkov. „Egyetértés van abban, hogy lehetséges a békés tárgyalásos rendezés” – tette hozzá.
Az ukrajnai konfliktust lezáró bármilyen békemegállapodásnak tartósnak kell lennie, és döntő fontosságú, hogy Kijevet szorosan bevonják a tárgyalásokba – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár.
„Az előző amerikai kormányzat azon az állásponton volt, hogy mindent meg kell tenni a háború fenntartása érdekében. A jelenlegi kormányzat, amennyire értjük, azt az álláspontot vallja, hogy mindent meg kell tenni a háború leállítása és a béke érdekében”. A jelenlegi kormányzat álláspontja jobban lenyűgöz bennünket, és nyitottak vagyunk a párbeszédre” – jelentette ki.
Az európai vezetők csütörtökön igyekeztek jelezni: ők is jelen akarnak lenni az ukrajnai béketárgyalásokon.
Trump lépése a Reuters szerint sokkolta az európai fővárosokat, amelyek központi szerepet akarnak a béketárgyalásokon, mivel a három évvel ezelőtt teljes körű orosz invázióval sújtott Ukrajnában bármilyen rendezés kihatással lesz a saját biztonságukra is.
– mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában.
A brüsszeli NATO-találkozóra érkezve Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter a „gyengeségen keresztüli békétől” óvott a Trump-tisztviselők „erőn keresztüli béke” felvetése helyett.
Donald Trump amerikai elnök szerdán este közölte, hogy első találkozójára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szaúd-Arábiában kerül sor az Ukrajna elleni orosz invázió befejezéséről szóló tárgyalások részek&am
A Trump-kormányzat és Európa közötti feszültséget jelezve Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, jobb lett volna, ha Washington nem tesz engedményeket Moszkvának” még a béketárgyalások megkezdése előtt .
Dovile Sakaliene litván védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy
A NATO főhadiszállásán Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter megvédte az amerikai megközelítést, mondván, hogy a világ szerencsés, hogy Trump, „a világ legjobb tárgyalója, aki összehozza a két oldalt, hogy tárgyalásos békét találjanak”.
Arra a kérdésre, hogy európai országok is részt vennének-e a béketárgyalásokon, Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára szerdán azt mondta: „Nincs olyan európai nemzet, amely jelenleg részt venne a tárgyalásokban”.
Sok európai tisztségviselő azt remélte, hogy a héten Brüsszelben és Münchenben folytatott találkozósorozat alkalmat ad nekik arra, hogy befolyásolják az amerikai gondolkodást a háborúról.
De hamarosan világossá vált, hogy a Trump-kormányzat nélkülük halad előre.
Egy európai diplomáciai forrás szerint a miniszterek megállapodtak abban, hogy most „őszinte és igényes párbeszédet” folytatnak az amerikai tisztségviselőkkel az éves müncheni biztonsági konferencián – a dél-németországi városban pénteken kezdődik a háromnapos találkozó.
Az európai vezetők szerint a tárgyalásokba való bevonásukat már csak az is indokolja, hogy Washington világossá tette, hogy bármilyen békemegállapodáshoz biztonsági garanciákat vár el tőlük, ami európai csapatok Ukrajnába telepítését jelentheti.
– mondta Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.
Belgium védelmi minisztere, Theo Francken az Egyesült Államok által javasolt ukrajnai béketerv kereteit „Vlagyimir Putyin győzelmének” és „rossz hírnek” nevezte. A VRT belga hírcsatornának csütörtöki nyilatkozatában Francken azt is elmondta, hogy nem zárja ki a belga katonák részvételét egy esetleges békefenntartó misszióban.
Francken úgy vélte, hogy a béketerv nagy előnyt jelent Putyin számára, „aki nem akarja, hogy Ukrajna NATO-tag legyen, és nem akar lemondani az általa megszerzett területekről”.
Szerinte
Hangsúlyozta, hogy Európának növelnie kell védelmi képességeit.
„Putyinnak szüksége lesz időre az újjáépítésre, és ezt az időt ki kell használnunk arra, hogy megerősítsük magunkat. Ez a következő 20 vagy akár az elkövetkező 5-6 év legnagyobb kihívása” – mutatott rá.
Mark Rutte NATO-főtitkár igyekezett elvenni a szövetségen belüli nézeteltérések élét, és újságíróknak azt mondta, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben „egyértelmű konvergencia” van.
„Mindannyian inkább előbb, mint utóbb békét akarunk Ukrajnában. Mindannyian azt akarjuk, hogy Ukrajna a lehető legjobb helyzetben legyen, amikor a tárgyalások megkezdődnek..., és... döntő fontosságú, hogy bármi is lesz a tárgyalások eredménye, az tartós legyen” – mondta Rutte újságíróknak.
Kaja Kallas: az Ukrajna és Európa háta mögött kötött békemegállapodás kudarcra van ítélve
Az Ukrajna és Európa háta mögött kötött békemegállapodás kudarcra van ítélve – figyelmeztetett csütörtökön Brüsszelben Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a NATO szövetségesek védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.
Felhívta a figyelmet, hogy a gyors megoldások veszélyesek, és a minszki megállapodások példája mutatja, hogy egy nem kellően megalapozott egyezség csak átmeneti tűzszünetet jelenthet, amely végül nem akadályozta meg a háború kitörését 2022-ben.
Kallas a megbékítési politika kudarcos stratégiájára figyelmeztetett, amelyre példaként az 1938-as müncheni egyezményt hozta fel, amelyet Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország vezetői írtak alá Csehszlovákia képviselői nélkül, és ennek következtében Hitler annektálta az ország egy részét.
„Ez a stratégia nem működik, ha történelmi párhuzamot kell vonni, akkor 1938 a jó példa” – jelentette ki Kallas.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján minden magyarnak lehetősége nyílik támogatni a Székelyföldön árvíz miatt bajba jutott családokat – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egy videóban.
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!