Moszkva ürügyként használja majd a szakadár moldovai régió, Transznisztria választott képviselőinek kongresszusán elfogadott, orosz védelmet kérő felhívást a Moldova elleni akciók fokozásához – mutat rá az amerikai Háborús Tudományok Intézetének (ISW) elemzése.
2024. február 29., 20:052024. február 29., 20:05
Mint arról beszámoltunk, a szakadár, többségében orosz ajkúak lakta régió képviselőinek hetedik, szerdai kongresszusán védelmet kértek Moszkvától, de nem kérték az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozást. Az ISW mindazonáltal felhívja a figyelmet, hogy
A legvalószínűbb az, hogy a Kreml a kongresszust ugródeszkaként fogja használni a hibrid műveletek fokozására, amelyek célja Moldova destabilizálása és további polarizálása a Moldova és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások és a 2024 júniusában, illetve novemberében esedékes moldovai elnökválasztás előtt. A legveszélyesebb cselekvési irány az, hogy a Kreml a jövőben Dnyeszteren túli terület hivatalos annektálása mellett dönthet, hogy hosszú távon igazolja a Moldova elleni katonai beavatkozást.
Az ISW által felsorolt lehetőségek egyike szerint a Kreml dönthet úgy, hogy a szerdai kongresszust követően azonnal nem tesz semmilyen lépést, és
Ha Putyin egy bizonyos időkeretet irányoz elő a moldovai orosz beavatkozás megvalósítására, és a Dnyeszteren túli hatóságok ezt az időkeretet próbálják felgyorsítani kéréseikkel, akkor Putyin úgy dönthet, hogy nem hajlandó eleget tenni a Dnyeszteren túli kéréseknek, és a közeljövőben megtagadja a cselekvést vagy akár a kérések elismerését. Putyin azonban dönthet úgy is, hogy egy későbbi időpontban foglalkozik a kérésekkel.
A második lehetőség szerint a Kreml fokozott diplomáciai nyomást gyakorolhat Moldovára, hogy vonja vissza a 2024. január 1-jén hatályba lépett, nemrégiben elfogadott vámkódexet. Dnyeszteren túli tisztviselők következetesen Moldova új vámszabályait jelölték meg a moldovai hatóságok elleni közelmúltbeli panaszaik fő okaként, és továbbra is kulcsfontosságú kérdésként azonosítják az új vámszabályokat, mint Moldova Dnyeszteren túliak elleni „gazdasági háborújának” részét, többek között a február 28-i kongresszuson is erre panaszkodtak.
azon erőfeszítései részeként, hogy további nyomást gyakoroljon Moldova gazdaságára, és arra kényszerítse Moldovát, hogy kapituláljon a transznisztriai követelésekkel szemben, és vonja vissza Moldova új vámkódexét. A moldovai vámkódex módosításai alapvető fontosságúak Moldova uniós szabályozásokhoz való igazításában, Moldova uniós tagság felé vezető útjának részeként.
A harmadik lehetőség értelmében a Kreml
Ha a Kreml úgy dönt, hogy a „védelmet” katonai értelemben értelmezi, Oroszország katonai segítséget küldhetne további orosz „békefenntartók” vagy katonai felszerelés és fegyverek formájában Transznisztriába. Nem világos, hogy Oroszország hogyan szállítaná ezt az anyagot Dnyeszteren túlra, mivel Oroszországnak valószínűleg ukrán vagy román (NATO) légtéren keresztül kellene szállítania az anyagot, vagy megkísérelnie egy nagyszabású szárazföldi műveletet az Odesszai területen keresztül, amit az orosz erők nagy valószínűséggel nem fognak végrehajtani, mivel ez elvonná a személyzetet a Kelet-Ukrajnában folyamatban lévő offenzívától, és valószínűleg mindenképpen kudarcot vallana.
A negyedik forgatókönyv szerint
az Európai Unió és Moldova közötti 2024. júniusi csatlakozási tárgyalások és a 2024. novemberi moldovai elnökválasztás előtt, hogy aláássa és késleltesse Moldova jövőbeli uniós csatlakozását. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az EU 2023. december 14-i bejelentése a Moldovával folytatott tagsági tárgyalások megkezdéséről valószínűleg ahhoz vezetett, hogy a Kreml előkészületeket tesz egy Moldova elleni lehetséges hibrid műveletre, és hogy a Kreml valószínűleg fokozni fogja az információs műveleteket, amelyekben azzal vádolja a Nyugatot, hogy oroszellenes hibrid háborút folytat Moldova ellen és/vagy azzal vádolja Moldovát, hogy civilek megtámadására készül a Dnyeszteren túli régióban.
A Kreml korábban hasonló indokokkal, különösen a külföldön élő orosz állampolgárok és „honfitársak” védelmével indokolta a Grúzia és Ukrajna elleni katonai beavatkozást. Az ISW nem figyelt meg egyértelmű jeleket arra vonatkozóan, hogy Oroszország katonai előkészületeket tenne a Dnyeszteren túli vagy moldovai beavatkozásra.
Az orosz katonai beavatkozás kihívást jelentene Oroszország számára, mivel Moldova (és a Dnyeszteren túli terület) tengerparttal nem rendelkezik, és csak Románián vagy Ukrajnán keresztül érhető el. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a jelenleg a Dnyeszteren túli területeken tartózkodó orosz erők veszélyeztethetik Moldova stabilitását, de nem észlelt arra utaló jeleket, hogy erre készülnének.
Oroszországtól kért védelmet a szakadár Dnyeszteren túli terület a Moldovai Köztársaság által a régióval szemben gyakorolt nyomásgyakorlás ellen egy, a terület választott képviselői által szerdán elfogadott határozatban.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
szóljon hozzá!