Moszkva ürügyként használhatja a transznisztriai segítségkérést a Moldova elleni akciókhoz

Moszkva ürügyként használja majd a szakadár moldovai régió, Transznisztria választott képviselőinek kongresszusán elfogadott, orosz védelmet kérő felhívást a Moldova elleni akciók fokozásához – mutat rá az amerikai Háborús Tudományok Intézetének (ISW) elemzése.

Balogh Levente

2024. február 29., 20:052024. február 29., 20:05

Mint arról beszámoltunk, a szakadár, többségében orosz ajkúak lakta régió képviselőinek hetedik, szerdai kongresszusán védelmet kértek Moszkvától, de nem kérték az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozást. Az ISW mindazonáltal felhívja a figyelmet, hogy

az elfogadott határozatban a zascsita (защита) kifejezést használták, ami egyszerre jelent konkrét – akár katonai – védelmet és azt, hogy Oroszország egyfajta védhatalmi státust gyakoroljon a régió fölött.

A legvalószínűbb az, hogy a Kreml a kongresszust ugródeszkaként fogja használni a hibrid műveletek fokozására, amelyek célja Moldova destabilizálása és további polarizálása a Moldova és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások és a 2024 júniusában, illetve novemberében esedékes moldovai elnökválasztás előtt. A legveszélyesebb cselekvési irány az, hogy a Kreml a jövőben Dnyeszteren túli terület hivatalos annektálása mellett dönthet, hogy hosszú távon igazolja a Moldova elleni katonai beavatkozást.

Az ISW által felsorolt lehetőségek egyike szerint a Kreml dönthet úgy, hogy a szerdai kongresszust követően azonnal nem tesz semmilyen lépést, és

hagyja, hogy a Dnyeszteren túli terület és Moldova közötti status quo fennmaradjon.

Ha Putyin egy bizonyos időkeretet irányoz elő a moldovai orosz beavatkozás megvalósítására, és a Dnyeszteren túli hatóságok ezt az időkeretet próbálják felgyorsítani kéréseikkel, akkor Putyin úgy dönthet, hogy nem hajlandó eleget tenni a Dnyeszteren túli kéréseknek, és a közeljövőben megtagadja a cselekvést vagy akár a kérések elismerését. Putyin azonban dönthet úgy is, hogy egy későbbi időpontban foglalkozik a kérésekkel.

A második lehetőség szerint a Kreml fokozott diplomáciai nyomást gyakorolhat Moldovára, hogy vonja vissza a 2024. január 1-jén hatályba lépett, nemrégiben elfogadott vámkódexet. Dnyeszteren túli tisztviselők következetesen Moldova új vámszabályait jelölték meg a moldovai hatóságok elleni közelmúltbeli panaszaik fő okaként, és továbbra is kulcsfontosságú kérdésként azonosítják az új vámszabályokat, mint Moldova Dnyeszteren túliak elleni „gazdasági háborújának” részét, többek között a február 28-i kongresszuson is erre panaszkodtak.

A Kreml dönthet úgy is, hogy további gazdasági támogatást nyújt Transznisztriának humanitárius segély, pénzügyi támogatás vagy új kereskedelmi megállapodások révén,

azon erőfeszítései részeként, hogy további nyomást gyakoroljon Moldova gazdaságára, és arra kényszerítse Moldovát, hogy kapituláljon a transznisztriai követelésekkel szemben, és vonja vissza Moldova új vámkódexét. A moldovai vámkódex módosításai alapvető fontosságúak Moldova uniós szabályozásokhoz való igazításában, Moldova uniós tagság felé vezető útjának részeként.

A harmadik lehetőség értelmében a Kreml

a jövőben megkísérelhet további katonai segítséget is küldeni a transznisztriai erőknek.

Ha a Kreml úgy dönt, hogy a „védelmet” katonai értelemben értelmezi, Oroszország katonai segítséget küldhetne további orosz „békefenntartók” vagy katonai felszerelés és fegyverek formájában Transznisztriába. Nem világos, hogy Oroszország hogyan szállítaná ezt az anyagot Dnyeszteren túlra, mivel Oroszországnak valószínűleg ukrán vagy román (NATO) légtéren keresztül kellene szállítania az anyagot, vagy megkísérelnie egy nagyszabású szárazföldi műveletet az Odesszai területen keresztül, amit az orosz erők nagy valószínűséggel nem fognak végrehajtani, mivel ez elvonná a személyzetet a Kelet-Ukrajnában folyamatban lévő offenzívától, és valószínűleg mindenképpen kudarcot vallana.

A negyedik forgatókönyv szerint

a Kreml fokozhatja a moldovai politika és társadalom destabilizálására és további polarizálására irányuló hibrid műveleteket

az Európai Unió és Moldova közötti 2024. júniusi csatlakozási tárgyalások és a 2024. novemberi moldovai elnökválasztás előtt, hogy aláássa és késleltesse Moldova jövőbeli uniós csatlakozását. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az EU 2023. december 14-i bejelentése a Moldovával folytatott tagsági tárgyalások megkezdéséről valószínűleg ahhoz vezetett, hogy a Kreml előkészületeket tesz egy Moldova elleni lehetséges hibrid műveletre, és hogy a Kreml valószínűleg fokozni fogja az információs műveleteket, amelyekben azzal vádolja a Nyugatot, hogy oroszellenes hibrid háborút folytat Moldova ellen és/vagy azzal vádolja Moldovát, hogy civilek megtámadására készül a Dnyeszteren túli régióban.

A legveszélyesebb forgatókönyv szerint a Kreml dönthet úgy is, hogy a jövőben hivatalosan is annektálja Transznisztriát, hogy hosszú távon igazolja a Moldova elleni katonai beavatkozást.

A Kreml korábban hasonló indokokkal, különösen a külföldön élő orosz állampolgárok és „honfitársak” védelmével indokolta a Grúzia és Ukrajna elleni katonai beavatkozást. Az ISW nem figyelt meg egyértelmű jeleket arra vonatkozóan, hogy Oroszország katonai előkészületeket tenne a Dnyeszteren túli vagy moldovai beavatkozásra.

Az orosz katonai beavatkozás kihívást jelentene Oroszország számára, mivel Moldova (és a Dnyeszteren túli terület) tengerparttal nem rendelkezik, és csak Románián vagy Ukrajnán keresztül érhető el. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a jelenleg a Dnyeszteren túli területeken tartózkodó orosz erők veszélyeztethetik Moldova stabilitását, de nem észlelt arra utaló jeleket, hogy erre készülnének.

korábban írtuk

Moszkvától kért védelmet a szakadár Transznisztria, de nem akar csatlakozni Oroszországhoz. Putyinék „vizsgálódnak”
Moszkvától kért védelmet a szakadár Transznisztria, de nem akar csatlakozni Oroszországhoz. Putyinék „vizsgálódnak”

Oroszországtól kért védelmet a szakadár Dnyeszteren túli terület a Moldovai Köztársaság által a régióval szemben gyakorolt nyomásgyakorlás ellen egy, a terület választott képviselői által szerdán elfogadott határozatban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak
2025. május 16., péntek

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar

Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar