Oroszországnak „minden lehetősége megvan arra, hogy megvédje a Dnyeszteren túli népet abban az esetben, ha megpróbálják erőszakkal megoldani a dnyeszteren túli problémát” – szögezte le Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes.
2024. február 16., 10:292024. február 16., 10:29
Az Izvesztyija portálnak adott interjúban a politikus aggodalmát fejezve ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Chişinău követi Ukrajna útját, és a Dnyeszteren túli konfliktus kiélezéséről dönt.
„Rendkívüli mértékben aggódunk egy ilyen lehetőség miatt, és mindig is világossá tettük, hogy a Dnyeszteren túli probléma erőszakos megoldására tett kísérletek kontraproduktívak. Elvárjuk, hogy Chişinău megértse, mit jelenthet egy katonai forgatókönyv Moldova számára” – mondta a diplomata, megerősítve, hogy
Szerinte „a Sandu-rezsimet nemcsak agresszív oroszellenes retorika, hanem konkrét ellenséges állásfoglalások is jellemzik, csatlakozva azokhoz az illegális szankciókhoz, amelyeket a kollektív Nyugat próbál bevezetni az Orosz Föderáció ellen”.
A Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében
Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
A szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli régió pénteken azzal vádolta meg a chişinăui központi hatóságokat, hogy ukrán katonákat képeznek ki a régió intézményei és vezetői elleni támadásokra.
Emellett a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.
A szeparatista enklávéban az elmúlt 30 évben viszonylag kevés volt a zavargás és az erőszakos cselekmény, de az év eleje óta nő a feszültség.
A transznisztriai állambiztonsági minisztérium közölte, hogy több mint 60 katonát – többségük az ukrajnai háborúban szerzett tapasztalatokat – képeznek ki külföldi szakemberek, hogy támadásokat indíthassanak a szakadár régió ellen. „Arra képzik ki őket, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre Dnyeszteren túli területen” – áll a minisztérium közleményében. „Infrastrukturális létesítmények, katonai célpontok elleni támadásokról van szó, valamint a régió vezetőinek és biztonsági tisztviselőinek elrablásáról és megöléséről” – állították Mariana Sarî, a moldovai kormány reintegrációs politikai hivatalának a régióval foglalkozó magas rangú tisztségviselője szerint a vád „szigorúan propagandacélú provokáció”.
Moldova abban reménykedik, hogy 2030-ig az Európai Unió tagja lehet, azonban egyelőre a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” nélkül – közölte Maia Sandu moldovai elnök a Radio Moldova közszolgálati rádió hétfő esti műsorában.
Moszkva tavaly februárban azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy katonai támadásra készül Transznisztria ellen, ahol mintegy 2000, hivatalosan „békefenntartóként” jelen levő orosz katona állomásozik.
Az amerikai és az ukrán hírszerzés szerint ugyanakkor
Moszkva titkosszolgálati eszközökkel próbálta megpuccsolni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy Moszkva-párti kabinetet ültessen a helyébe, és ezzel rátegye a kezét a chişinăui repülőtérre, hogy azon keresztül szállítson utánpótlást Transznisztriába, ahonnan újabb frontot indítana Ukrajna ellen. Az orosz puccskísérlet azonban nem sikerült, mivel az amerikai hírszerzés aktív részvételével sikerült jó előre leleplezni.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe az orosz „békefenntartókat”.
Moldova nem tervezi, hogy feladja a szakadár Dnyeszteren túli régiót annak érdekében, hogy az EU tagja lehessen – jelentette ki Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!