Oroszországnak „minden lehetősége megvan arra, hogy megvédje a Dnyeszteren túli népet abban az esetben, ha megpróbálják erőszakkal megoldani a dnyeszteren túli problémát” – szögezte le Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes.
2024. február 16., 10:292024. február 16., 10:29
Az Izvesztyija portálnak adott interjúban a politikus aggodalmát fejezve ki azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Chişinău követi Ukrajna útját, és a Dnyeszteren túli konfliktus kiélezéséről dönt.
„Rendkívüli mértékben aggódunk egy ilyen lehetőség miatt, és mindig is világossá tettük, hogy a Dnyeszteren túli probléma erőszakos megoldására tett kísérletek kontraproduktívak. Elvárjuk, hogy Chişinău megértse, mit jelenthet egy katonai forgatókönyv Moldova számára” – mondta a diplomata, megerősítve, hogy
Szerinte „a Sandu-rezsimet nemcsak agresszív oroszellenes retorika, hanem konkrét ellenséges állásfoglalások is jellemzik, csatlakozva azokhoz az illegális szankciókhoz, amelyeket a kollektív Nyugat próbál bevezetni az Orosz Föderáció ellen”.
A Moldova és a szakadár Dnyeszteren túli terület közötti legújabb konfliktus kiváltó oka az, hogy január 1-jén hatályba lépett a Moldovai Köztársaság új vámkódexe, amelynek értelmében
Eddig, bár a Dnyeszteren túli vállalatok moldovai cégként voltak bejegyezve Chişinăuban, a vámokat a transznisztriai költségvetésbe fizették be. A változás elégedetlenséget váltott ki a tiraszpoli hatóságok részéről, amelyek azzal vádolják Chişinăut, hogy többlet adóterhet rótt a transznisztriai vállalatokra, és az intézkedést hirtelen, előzetes értesítés nélkül vezette be.
A szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli régió pénteken azzal vádolta meg a chişinăui központi hatóságokat, hogy ukrán katonákat képeznek ki a régió intézményei és vezetői elleni támadásokra.
Emellett a transznisztriai vezetők azt is aggodalommal figyelik hogy Moldova nyugati fegyvereket készül vásárolni. Szerintük ez a transznisztriai helyzet erőszakos megoldására való készülődés jele.
A szeparatista enklávéban az elmúlt 30 évben viszonylag kevés volt a zavargás és az erőszakos cselekmény, de az év eleje óta nő a feszültség.
A transznisztriai állambiztonsági minisztérium közölte, hogy több mint 60 katonát – többségük az ukrajnai háborúban szerzett tapasztalatokat – képeznek ki külföldi szakemberek, hogy támadásokat indíthassanak a szakadár régió ellen. „Arra képzik ki őket, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre Dnyeszteren túli területen” – áll a minisztérium közleményében. „Infrastrukturális létesítmények, katonai célpontok elleni támadásokról van szó, valamint a régió vezetőinek és biztonsági tisztviselőinek elrablásáról és megöléséről” – állították Mariana Sarî, a moldovai kormány reintegrációs politikai hivatalának a régióval foglalkozó magas rangú tisztségviselője szerint a vád „szigorúan propagandacélú provokáció”.
Moldova abban reménykedik, hogy 2030-ig az Európai Unió tagja lehet, azonban egyelőre a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” nélkül – közölte Maia Sandu moldovai elnök a Radio Moldova közszolgálati rádió hétfő esti műsorában.
Moszkva tavaly februárban azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy katonai támadásra készül Transznisztria ellen, ahol mintegy 2000, hivatalosan „békefenntartóként” jelen levő orosz katona állomásozik.
Az amerikai és az ukrán hírszerzés szerint ugyanakkor
Moszkva titkosszolgálati eszközökkel próbálta megpuccsolni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy Moszkva-párti kabinetet ültessen a helyébe, és ezzel rátegye a kezét a chişinăui repülőtérre, hogy azon keresztül szállítson utánpótlást Transznisztriába, ahonnan újabb frontot indítana Ukrajna ellen. Az orosz puccskísérlet azonban nem sikerült, mivel az amerikai hírszerzés aktív részvételével sikerült jó előre leleplezni.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, ennek az „ellenőrzésére” telepítették a térségbe az orosz „békefenntartókat”.
Moldova nem tervezi, hogy feladja a szakadár Dnyeszteren túli régiót annak érdekében, hogy az EU tagja lehessen – jelentette ki Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!