Riadókészültségbe helyezték az aranyosgyéresi támaszpontot is a háború kitörése óta
Fotó: Rostás Szabolcs
Románia egyfajta bástya lehet, ha Oroszország tartósan hoz majd létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre – véli Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású Románia-szakértője szerint a bukaresti diplomácia még bízik a Moldovai Köztársaság bekebelezésében.
2022. március 02., 21:072022. március 02., 21:07
– Hogyan jellemezhető a román diplomácia az orosz–ukrán háború kapcsán?
– A romániai diplomácia a megszokott, a pillanatnyi „erőseknek” tartott hatalmak felé simulékony formáját hozza. Tehát ilyen értelemben önazonos, így nem is okoz túl nagy meglepetést. Ugyanakkor a román belpolitikai szereplők sem hagyhatják ki az alkalmat, hogy kisstílű belső harcokra használják fel ezt az emberi tragédiát.
A kormányfői tisztségből dicstelenül kiszorult Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a bukaresti szenátus elnöke harcias nyilatkozatokkal döngeti a mellét, ezzel próbálva revánsot venni a helyét átvevő, szintén a PNL színeiben politizálgató Nicolae Ciucă kormányfőn. Ugyanakkor e válasz megírásáig egyetlen olyan törvényjavaslat sem érkezett sem a pártjától, sem a koalíció képviselőitől, mely a meddő szájkaratén túlmenően gyakorlati lépéssel késztetné erősebb Oroszország elleni döntésekre az – elméletileg a – törvényhozásnak alárendelt végrehajtó hatalmat.
Másrészről a hatalomból kiszorult, a jelentéktelenség felé menetelő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) „putyinozásával”, valamint az Oroszország elleni korlátlan szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai segítség nyújtásának követelésével igyekszik bekerülni a hírekbe.
– Bár nagy létszámú román kisebbség él Ukrajnában, meglepően keveset beszél róluk a bukaresti vezetés. Miért?
– A román politikai elit a történelemben nem először áldoz fel nemzettársakat egy nagyobb „jutalom” kedvéért, vagy azért, hogy megakadályozza a területén élő magyar közösség jogérvényesítését. Az első világháborúban a királyi Románia inkább az antantot választotta, mert Erdélyt értékesebb „hadikoncnak” tartotta a történelmileg Moldvához tartozó, de jóval szegényebbnek és értéktelenebbnek tartott Besszarábiánál.
Ukrajna esetében a román politikai tényezők egyrészt azt remélték, hogy ha nem támogatják a magyar kormány határozott fellépését, akkor „jutalmul” a román etnikai közösség kedvezőbb elbírálásban részesül. Másrészt az a megfontolás vezérelhette őket, hogy egy euroatlanti igényeket ellenkezés nélkül kiszolgáló állásfoglalásért jutalmul előbb vagy utóbb a román irredentizmus felett rendre szemet hunyó nyugati partnerek ellenállása nélkül kebelezhetik be a Moldovai Köztársaságot. Az első várakozásuk eddig nem teljesült, a második még függőben van.
Pászkán Zsolt
Fotó: Youtube
– Miként változhat Románia geostratégiai szerepe a mostani háború nyomán?
– Még korai lenne határozott véleményt mondani, hiszen a háború utáni helyzet a katonai konfliktus hosszától, súlyosságától és végkifejletétől függ. Oroszország tartósan hozhat létre bázisokat a NATO határától 100–200 kilométerre. Ebben az esetben Románia bástyaként fontossá válhat, az eléggé hiányos infrastruktúráját NATO- és EU-pénzből végre ráncba szedhetik, de egy elhúzódó, befektetéseket, tőkeáramlásokat is befolyásoló hidegháborús korszakból és egy kritikátlanul simulékony külpolitikából sokkal több vesztesége származhat, mint előnye.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben.
Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.
Az amerikai repülőgépek nem fognak az ukrán légtérben repülni, hogy felvegyék a harcot az orosz támadásokkal szemben – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Külföldi miniszterelnökök, illetve még a nemzeti konzervativizmussal kritikus szervezetek képviselői is elítélik, hogy betiltottak Brüsszelben egy konzervatív konferenciát, amelyet amúgy is csak a harmadik lehetséges helyszínen tudtak elkezdeni.
Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!