Szlovákiában lehetőség volt pontosan meghatározott nemzetiséget is megjelölni a cenzuson
Fotó: Pixabay
Becslések szerint kétharmad-egyharmad arányban a vegyes házasságban született gyermekek a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat Szlovákiában – derült ki egyebek mellett a kelet-közép-európai országban tavaly lebonyolított népszámlálás adataiból. Felvidéki újságírót kérdeztünk a cenzus ottani tanulságairól.
2022. február 26., 08:082022. február 26., 08:08
2022. február 26., 09:502022. február 26., 09:50
Szlovákiában eltérő módon történt az összeírás tavaly a Romániában idén rendezendő cenzushoz képest. Ott a „második identitás” kategória nem a regionális vagy egyéb azonosságtudat közül történő esetleges választást jelentette, hanem a kettős hovatartozásra utalt.
„Utólagosan is félreértésekre, vitákra ad okot a szlovákiai népszámlálási íveken első ízben szereplő második identitás kérdése, 34 ezren ugyanis a második helyen jelölték be a magyar nemzetiséget” – mondta el a Krónikának Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője.
Összesen 456 ezer olyan személyt számoltak össze Szlovákiában, akik első vagy második helyen magyarnak vallották magukat. Ez a szám csak kevéssel marad el a tíz évvel korábban összeszámolt 458 ezer magyartól. „A szakemberek szerint azonban ha magyar identitásról beszélünk, megtévesztő lehet a második nemzetiséget automatikusan hozzáadni az elsődleges identitáshoz. Ugyanakkor a magyar közösség nyilvánvaló érdeke, hogy a jogainak érvényesítése szempontjából minél nagyobb létszámú közösségként tartsák nyilván.
Jelenleg úgy tűnik, de erről még biztosat nem tudhatunk, a nyelvi jogokat az első helyen feltüntetett nemzetiséghez kötik majd”
– tájékoztatta lapunkat az újságíró.
Kolek Zsolt érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a 2021-es szlovákiai népszámlálás első ízben zajlott elektronikus formában. Akik a megadott határidőig nem töltötték ki a digitális íveket, asszisztensek segítségével ezt később még megtehették. A lakosok közel 85 százaléka elektronikusan töltötte ki az ívet. Megfigyelhető volt, hogy a magyarlakta térségekben némileg alacsonyabb volt az érdeklődés az elektronikus forma iránt.
A lebonyolítást beárnyékolta a pandémia, mivel Szlovákiában éppen a cenzus eszmei időpontjában, tavaly februárban volt a legkritikusabb a járványhelyzet. A rovatvezető szerint a folyamat ennek ellenére viszonylag gördülékeny volt.
Kolek Zsolt arról is beszámolt, hogy a népszámlálás előzetes kampányába bekapcsolódtak a felvidéki magyar pártok, civil szervezetek, az írott és az elektronikus sajtó. Az esetleges lakossági panaszokra vonatkozó kérdésünkre a Ma7.sk rovatvezetője elmondta: a statisztikai hivatal a járványhelyzetre hivatkozva menet közben változtatott a népszámlálás második szakaszára vonatkozó szabályokon, a népszámlálási biztosoknak kifejezetten megtiltotta, hogy saját kezdeményezésükre felkeressék a személyeket, akik még addig nem töltötték ki az íveket. Ezt a lépést a felvidéki magyar nyilvánosságban is sokan aggályosnak tartották.
Van-e arra vonatkozó kimutatás, becslés, hogy a szlovák–magyar vegyes házasságok tagjai milyen nemzetiséget jelöltek be? – kérdeztük Kolek Zsolttól. „Erre vonatkozó becslések szerint kétharmad-egyharmad arányban a vegyes házasságban született gyermekek a többségi nemzethez tartozónak vallják magukat, hozzájárulva az asszimilációs veszteséghez. Erre utalhat, hogy
Ez a tavalyi népszámláláson is megmutatkozott, hiszen amíg 462 ezren tüntették fel, hogy magyar anyanyelvűek, a magyar nemzetiséghez való tartozást első helyen csak 422 ezren jelölték be. Van viszont 19 ezer olyan személy is, aki nem magyar anyanyelvű, de elsődleges identitásként a magyart tüntette fel” – fogalmazott a felvidéki újságíró.
Összegzésként Kolek Zsolt a lebonyolítás szempontjából sikerről beszélt.
Ha összességében az adatokban mégis pozitívumot keresünk, a magyarság fogyásának üteme ténylegesen mérséklődött, amiben minden bizonnyal nagy szerepe van az előző 12 év anyaországi támogatásának, nemzetpolitikai programjainak is” – mondta a Ma7.sk rovatvezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.
A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.
A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás