Megkezdődtek a nemzetgyűlési választások Franciaországban: megakadályoznák, hogy a Nemzeti Tömörülés kormányra kerüljön

A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülésnek van esélye nyerni, de kérdéses, hogy képes lesz-e a kormányalakításra •  Fotó: Facebook/Marine Le Pen

A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülésnek van esélye nyerni, de kérdéses, hogy képes lesz-e a kormányalakításra

Fotó: Facebook/Marine Le Pen

Megkezdődött Franciaországban az előre hozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója vasárnap reggel, több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülésnek van esélye az első helyen végezni, azonban minden párt összefogott ellene.

MTI

2024. június 30., 09:312024. június 30., 09:31

2024. június 30., 09:332024. június 30., 09:33

A voksolás legfőbb tétje, hogy a felmérések élén álló Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre voksolhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 4011-en mérettetik meg magukat.

A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz 1 szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

A közvélemény-kutató intézetek a vasárnapi első fordulóban több mint 60 százalékos részvételt jeleznek előre, amire 1997 óta nem volt példa nemzetgyűlési választásokon. Két évvel ezelőtt a választópolgárok 47 százaléka járult az urnákhoz. A magas részvétel miatt egyes körzetekben akár három jelölt is továbbjuthat a második fordulóba.

A rendkívüli mozgósítás egyik jele, hogy a külföldön tartózkodó franciák közül 410 ezren adták le voksukat interneten keresztül a két évvel ezelőtti 250 ezerhez képest,

s rekordszámúan, több mint 2 millióan jelezték előre, hogy vasárnap meghatalmazás útján kívánnak szavazni, miután a nyári szünet kezdetén már elhagyták lakóhelyüket. Ez hatszor több, mint 2022-ben. Akkor csak nyolc körzetben jutott tovább három jelölt, most valószínűsíthetően több mint száz helyen, azaz a választókerületek csaknem 20 százalékában.

A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Két, pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézetek részéről 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Nemzeti Tömörülésnek,

a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 20,5-21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.
Egyes közvélemény-kutatások szerint pedig az abszolút többség, azaz a legalább 289 képviselői hely is megszerezhetővé vált Marine Le Pen pártja számára. A mandátumbecslések azonban egyelőre azért nem tekinthetők biztosnak, mert azokban a körzetekben, ahol három jelölt jut tovább, számítani lehet visszalépésekre a baloldal vagy az elnöki tábor részéről annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés győzelmét.

Emmanuel Macron államfő a választásokat alig három hete, a pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki, s ez nem csupán a választókat, de a kormány tagjait is felkészületlenül érte, ugyanis az elnök őket sem avatta be a hírek szerint a már egy ideje meghozott döntésébe.

A háromhetes villámkampány legfőbb témája az életszínvonal javítását célzó gazdasági intézkedések sora, valamint azok finanszírozhatósága volt.

Míg a kormánypárt jelezte, hogy továbbra sem kíván adót emelni, a Nemzeti Tömörülés és a baloldal is módosítaná a tavaly elfogadott nyugdíjreformot, és visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt,

Marine Le Pen pártja az üzemanyagok általános forgalmi adóját is jelentősen mérsékelné, míg a baloldal a magas jövedelemmel rendelkezők adóját növelné számottevően.

A kampány egyik fő kérdése azonban az volt, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen, amelynek először van esélye kormányra kerülni, vagy pedig nem kívánnak állást foglalni.

A három nagy politikai blokk között ugyanakkor olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy az elnöki tábor egyelőre hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás.

Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben.

Emmanuel Macron – aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is – úgy vélekedett, hogy a szélsőségek programja ,,polgárháborúhoz” vezetne Franciaországban. Marine Le Pen ezt visszautasította, ugyanakkor jelezte: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket, és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 15., vasárnap

Erőszakba torkolltak a kitoloncolások elleni demonstrációk az Egyesült Államok több városában

Portland-ben több rendőr megsérült, amikor a szövetségi bevándorlási hatóság ellen tiltakozók megtámadták a szervezet helyi létesítményét szombaton, míg Salt Lake City-ben lövöldözés volt a kitoloncolások elleni tüntetésen.

Erőszakba torkolltak a kitoloncolások elleni demonstrációk az Egyesült Államok több városában
2025. június 15., vasárnap

Halálos iráni rakétatámadás rázta meg Izraelt, sokan megsebesültek, eltűnteket keresnek a romok alatt

Tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, és mintegy húsz embert keresnek a romok között az éjjeli iráni rakétatámadások után Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat vasárnap reggel.

Halálos iráni rakétatámadás rázta meg Izraelt, sokan megsebesültek, eltűnteket keresnek a romok alatt
2025. június 14., szombat

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot

Telefonon beszélt egymással szombaton Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök – tudatta Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel.

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot
2025. június 14., szombat

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére

Izrael tartalékosokat mozgósít a libanoni és a szíriai határ védelmére – idézte az izraeli hadsereg (IDF) szombati jelentését az MTI.

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére
2025. június 14., szombat

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt- jelentette a helyi média.

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt
2025. június 13., péntek

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)

XIV. Leó pápa perui misszionáriusi, plébánosi munkásságáról készít a Vatikáni Média dokumentumfilmet, amelynek már elkészült az előzetese, és hamarosan teljes egészében megtekintheti a nagyközönség.

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)
2025. június 13., péntek

Izrael a Moszad által Iránba csempészett drónokkal és fegyverrendszerekkel iktatta ki az iráni légvédelmet

Izrael legalább hat légicsapást hajtott végre Irán elleni a „Felkelő oroszlán” elnevezésű művelet keretében péntekre virradóra – írja a The Economist.

Izrael a Moszad által Iránba csempészett drónokkal és fegyverrendszerekkel iktatta ki az iráni légvédelmet
2025. június 13., péntek

Moszkva aggódik az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalációja miatt

Oroszország aggodalmát fejezi ki, és elítéli az Izrael és Irán közötti konfliktus hirtelen eszkalációját – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken a sajtónak, az Iránra mért izraeli katonai csapást követően.

Moszkva aggódik az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalációja miatt
2025. június 13., péntek

Los Angeles: közel félezer tüntetőt vettek őrizetbe a zavargások nyomán

Los Angelesben megközelíti az 500-at az elmúlt csaknem egy hét zavargásaiban őrizetbe vettek száma – közölték a hatóságok csütörtökön.

Los Angeles: közel félezer tüntetőt vettek őrizetbe a zavargások nyomán
2025. június 13., péntek

Zelenszkij szerint az ukránok visszaszorítják az oroszokat Szumiban

Az ukrán erők fokozatosan visszaszorítják az orosz csapatokat a Szumi terület egyes részeiről – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a térségben a határon átnyúló támadások eszkalálódása kapcsán.

Zelenszkij szerint az ukránok visszaszorítják az oroszokat Szumiban