Megkezdődött a felkészülés a francia nemzetgyűlési választásokra

Képünk illusztáció •  Fotó: Emmanuel Macron/Facebook

Képünk illusztáció

Fotó: Emmanuel Macron/Facebook

Franciaországban az előző napi elnökválasztást követően hétfőn megkezdődött a felkészülés a júniusi nemzetgyűlési választásokra.

MTI

2022. április 25., 21:252022. április 25., 21:25

2022. április 26., 00:232022. április 26., 00:23

A hivatalos végeredmények szerint a szavazatok 58,54 százalékával újraválasztott államfő, Emmanuel Macron a hagyományok alapján új kormányt fog hamarosan kinevezni, amelynek feladata lesz a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokon, illetve az azt megelőző kampányban biztosítani a parlamenti többséget az államfőnek a további kormányzáshoz.
Hivatalos források szerint azonban az új kormányfő kinevezésére csak május elején kerülhet sor. Az elnök vasárnap este néhány napra visszavonult a Párizshoz közeli Versailles-ban található La Lanterne állami rezidenciára a következő hetek programjának kidolgozására, és az új kormányt érintő konzultációk lefolytatására.

Emmanuel Macront legkésőbb május 13-án rövid ceremónia keretében ismét beiktatják hivatalába, másnap jár le ugyanis jelenlegi mandátuma. Első külföldi útja várhatóan Berlinbe, majd Brüsszelbe vezet.

Eközben a 41,46 százalékkal alulmaradt Marine Le Pen is jelezte, hogy a hét hónapig tartó elnökválasztási kampánya után néhány nap pihenésre van szüksége, mielőtt a hétvégén a pártja, a Nemzeti Tömörülés képviselőjelöltjeivel videókonferencián egyeztet a kampánystratégiáról.

Marine Le Pen egyelőre nem kívánja visszavenni az elnöki tisztséget a pártja élén, amelyet átmenetileg átadott az alelnök Jordan Bardellának.
Azt viszont hétfő este a párt bejelentette, hogy Marine Le Pen ismét elindul a nemzetgyűlési választásokon képviselőjelöltként.

Éric Zemmour publicista, az első választási fordulóban 7 százalékot kapott radikális jobboldali jelölt hétfőn találkozót szorgalmazott Le Pennel a nemzeti erők egyesítése érdekében a közelgő parlamenti választásokra tekintettel, de erre a Nemzeti Tömörülés egyelőre nem adott pozitív választ.

Emmanuel Macron pártja, a 2016-ban alakult Köztársaság lendületben az öt évvel ezelőtti elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon ugyan megszerezte az abszolút többséget, de azóta sem sikerült meggyökeresednie az országban, s a jelenlegi kormány vezető tisztségeit a jobbközép Köztársaságiaktól érkező politikusok töltik be. Közülük Jean Castex miniszterelnök már korábban jelezte, hogy az elnökválasztás követően a hagyományoknak megfelelően benyújtja lemondását, de utóda személye egyelőre bizonytalan.

Richard Ferrand, a nemzetgyűlés kormánypárti elnöke és Clément Beaune Európa-ügy államtitkár is úgy vélte hétfőn, hogy az összefogást és az elnök által megjelölt nagy kihívásokat, nevezetesen, a környezetvédelmet is megtestesítő személyiségre van szükség az új kormány élén.

A sajtóban felmerült Julien Denormandie mezőgazdasági és Elisabeth Borne munkaügyi miniszter neve, mindketten technokrata politikusok, de a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett Bruno Le Maire gazdasági és Gérald Darmanin belügyminiszter is esélyes lehet sajtóértesülések szerint a kormányfői posztra.

Miközben az elnökválasztás harmadik fordulójának is tekinthető nemzetgyűlési választásokon az elnöki pártnak minél nagyobb támogatottságra lenne szüksége a biztos kormányzáshoz,

Macron politikai ellenfelei már jelezték, hogy megpróbálják az elnököt arra kényszeríteni, hogy a nemzetgyűlési választások után ellenzéki miniszterelnököt legyen kénytelen kinevezni.

Erre mindenekelőtt az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 22 százalékával harmadik helyen végzett radikális Jean-Luc Mélenchon jelentkezett be.

Két vasárnap közzétett felmérés is azt jelezte, hogy a franciák többsége nem szeretné, ha az elnöki párt többséget szerezne a nemzetgyűlésben, az Opinionway közvélemény-kutató intézet által megkérdezettek 63, az Ipsos Sopra-Steria cég szerint pedig 56 százalékuk gondolkodik így.

A hagyományos pártok, a szocialisták és a konzervatívok számára - amelyeknek jelöltjei az elnökválasztáson 5 százalék alatt végeztek - elsősorban a túlélés a tét, illetve az, hogy képviselőjelöltjeiket ne csábítsák el az elnöki vagy a radikális pártok.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 24., kedd

Potenciális háborúra készül fel Nagy-Britannia

A brit kormány új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Nagy-Britanniának a jelenlegi geopolitikai helyzetben arra is fel kell készülnie, hogy területét közvetlen fegyveres fenyegetés éri.

Potenciális háborúra készül fel Nagy-Britannia
2025. június 24., kedd

NATO-csúcs: Európa ne aggódjon Amerika elkötelezettsége miatt

Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.

NATO-csúcs: Európa ne aggódjon Amerika elkötelezettsége miatt
2025. június 24., kedd

Szijjártó gratulált Kelemennek, Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával

Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával, miután Budapest a mostani veszélyes időszakban még inkább a stabil, tiszteleten alapuló, s kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt a szomszédos országgal.

Szijjártó gratulált Kelemennek, Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával
2025. június 24., kedd

Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, súlyos légicsapások az utolsó órában

Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.

Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, súlyos légicsapások az utolsó órában
2025. június 23., hétfő

Izrael Teheránt bombázta, Irán rakétatámadást indított amerikai támaszpontok ellen Katarban és Irakban

Az izraeli légierő az eddigi legnagyobb támadási hullámot hajtotta végre Irán fővárosában, Teheránban. Irán rakétatámadást indított hétfőn az Egyesült Államok iraki és katari katonai támaszpontjai ellen.

Izrael Teheránt bombázta, Irán rakétatámadást indított amerikai támaszpontok ellen Katarban és Irakban
2025. június 23., hétfő

Toronyházat találtak el az oroszok Kijevben – Három hete megrekedtek az ukrán–orosz tárgyalások

Legalább kilencen meghaltak és többen megsebesültek a Kijev elleni hétfő hajnali drón- és rakétatámadásban – írja a BBC Ihor Klimenko belügyminiszter közösségi médiában közzétett beszámolója alapján.

Toronyházat találtak el az oroszok Kijevben – Három hete megrekedtek az ukrán–orosz tárgyalások
2025. június 23., hétfő

Elítélte az Európai Unió Külügyi Szolgálata egy keresztény templomban elkövetett szíriai robbantást

Huszonöt halálos áldozata és közel 60 sebesültje van egy öngyilkos merénylő által vasárnap este elkövetett robbantásának a szíriai főváros Dveila negyedében található Szent Illés görög ortodox templomban.

Elítélte az Európai Unió Külügyi Szolgálata egy keresztény templomban elkövetett szíriai robbantást
2025. június 23., hétfő

Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb EU-s szankciós csomag elfogadását

Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb EU-s szankciós csomag elfogadását
2025. június 23., hétfő

Bel- és külpolitikai vitát szültek Amerika iráni légicsapásai

Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.

Bel- és külpolitikai vitát szültek Amerika iráni légicsapásai
2025. június 22., vasárnap

Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, Moszkva elítélte az atomlétesítmények elleni amerikai támadást

Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.

Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, Moszkva elítélte az atomlétesítmények elleni amerikai támadást