Megkezdődött a felkészülés a francia nemzetgyűlési választásokra

Megkezdődött a felkészülés a francia nemzetgyűlési választásokra

Képünk illusztáció

Fotó: Emmanuel Macron/Facebook

Franciaországban az előző napi elnökválasztást követően hétfőn megkezdődött a felkészülés a júniusi nemzetgyűlési választásokra.

MTI

2022. április 25., 21:252022. április 25., 21:25

2022. április 26., 00:232022. április 26., 00:23

A hivatalos végeredmények szerint a szavazatok 58,54 százalékával újraválasztott államfő, Emmanuel Macron a hagyományok alapján új kormányt fog hamarosan kinevezni, amelynek feladata lesz a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokon, illetve az azt megelőző kampányban biztosítani a parlamenti többséget az államfőnek a további kormányzáshoz.
Hivatalos források szerint azonban az új kormányfő kinevezésére csak május elején kerülhet sor. Az elnök vasárnap este néhány napra visszavonult a Párizshoz közeli Versailles-ban található La Lanterne állami rezidenciára a következő hetek programjának kidolgozására, és az új kormányt érintő konzultációk lefolytatására.

Emmanuel Macront legkésőbb május 13-án rövid ceremónia keretében ismét beiktatják hivatalába, másnap jár le ugyanis jelenlegi mandátuma. Első külföldi útja várhatóan Berlinbe, majd Brüsszelbe vezet.

Eközben a 41,46 százalékkal alulmaradt Marine Le Pen is jelezte, hogy a hét hónapig tartó elnökválasztási kampánya után néhány nap pihenésre van szüksége, mielőtt a hétvégén a pártja, a Nemzeti Tömörülés képviselőjelöltjeivel videókonferencián egyeztet a kampánystratégiáról.

Marine Le Pen egyelőre nem kívánja visszavenni az elnöki tisztséget a pártja élén, amelyet átmenetileg átadott az alelnök Jordan Bardellának.
Azt viszont hétfő este a párt bejelentette, hogy Marine Le Pen ismét elindul a nemzetgyűlési választásokon képviselőjelöltként.

Éric Zemmour publicista, az első választási fordulóban 7 százalékot kapott radikális jobboldali jelölt hétfőn találkozót szorgalmazott Le Pennel a nemzeti erők egyesítése érdekében a közelgő parlamenti választásokra tekintettel, de erre a Nemzeti Tömörülés egyelőre nem adott pozitív választ.

Emmanuel Macron pártja, a 2016-ban alakult Köztársaság lendületben az öt évvel ezelőtti elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon ugyan megszerezte az abszolút többséget, de azóta sem sikerült meggyökeresednie az országban, s a jelenlegi kormány vezető tisztségeit a jobbközép Köztársaságiaktól érkező politikusok töltik be. Közülük Jean Castex miniszterelnök már korábban jelezte, hogy az elnökválasztás követően a hagyományoknak megfelelően benyújtja lemondását, de utóda személye egyelőre bizonytalan.

Richard Ferrand, a nemzetgyűlés kormánypárti elnöke és Clément Beaune Európa-ügy államtitkár is úgy vélte hétfőn, hogy az összefogást és az elnök által megjelölt nagy kihívásokat, nevezetesen, a környezetvédelmet is megtestesítő személyiségre van szükség az új kormány élén.

A sajtóban felmerült Julien Denormandie mezőgazdasági és Elisabeth Borne munkaügyi miniszter neve, mindketten technokrata politikusok, de a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett Bruno Le Maire gazdasági és Gérald Darmanin belügyminiszter is esélyes lehet sajtóértesülések szerint a kormányfői posztra.

Miközben az elnökválasztás harmadik fordulójának is tekinthető nemzetgyűlési választásokon az elnöki pártnak minél nagyobb támogatottságra lenne szüksége a biztos kormányzáshoz,

Macron politikai ellenfelei már jelezték, hogy megpróbálják az elnököt arra kényszeríteni, hogy a nemzetgyűlési választások után ellenzéki miniszterelnököt legyen kénytelen kinevezni.

Erre mindenekelőtt az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 22 százalékával harmadik helyen végzett radikális Jean-Luc Mélenchon jelentkezett be.

Két vasárnap közzétett felmérés is azt jelezte, hogy a franciák többsége nem szeretné, ha az elnöki párt többséget szerezne a nemzetgyűlésben, az Opinionway közvélemény-kutató intézet által megkérdezettek 63, az Ipsos Sopra-Steria cég szerint pedig 56 százalékuk gondolkodik így.

A hagyományos pártok, a szocialisták és a konzervatívok számára - amelyeknek jelöltjei az elnökválasztáson 5 százalék alatt végeztek - elsősorban a túlélés a tét, illetve az, hogy képviselőjelöltjeiket ne csábítsák el az elnöki vagy a radikális pártok.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 21., péntek

„A dohány az új arany”. Akár 25 dollárba is kerülhet egy doboz cigaretta a Gázai övezetben

A Gázai övezetben akár 25 dollárba is kerülhet egy csomag cigaretta, a humanitárius segélykonvojokat pedig egyre gyakrabban támadják meg teherautókban dohányt szállító csempészek.

„A dohány az új arany”. Akár 25 dollárba is kerülhet egy doboz cigaretta a Gázai övezetben
2024. június 21., péntek

Kiterjesztett engedély: nem csak Harkiv közelében mérhetnek csapást az ukránok orosz területre amerikai fegyverekkel

Az ukrán csapatok csapást mérhetnek amerikai fegyverekkel Oroszországon belüli célpontokra minden olyan esetben, amikor az orosz erők határon átnyúló támadást indítanak ukrán területen, nem csak a Harkivi terület határának közelében.

Kiterjesztett engedély: nem csak Harkiv közelében mérhetnek csapást az ukránok orosz területre amerikai fegyverekkel
2024. június 21., péntek

Vörös hőségriasztás Görögországban, az erdőtüzektől tartva fokozott készültséget rendeltek el a hatóságok

Fokozott készültség lépett életbe a hőség miatt Görögországban, vörös riasztást adtak ki, a perzselő meleg pedig a hétvégén is folytatódik.

Vörös hőségriasztás Görögországban, az erdőtüzektől tartva fokozott készültséget rendeltek el a hatóságok
2024. június 21., péntek

Az örmények is elismerték Palesztina államiságát

Örményország elismerte a Palesztin Államot, hangsúlyozva, hogy ez a közel-keleti béke előmozdítása érdekében történt a „kritikus gázai helyzettel” a háttérben.

Az örmények is elismerték Palesztina államiságát
2024. június 21., péntek

Balra tolódott az Európai Néppárt Orbán Viktor szerint

Az Európai Néppárt (EPP) a hagyományos, mérsékelt, konzervatív és kereszténydemokrácia képviselete helyett mindig elviszi a szavazóit balra, ezért nem jobboldali, hanem baloldali többség jön létre Európában – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Balra tolódott az Európai Néppárt Orbán Viktor szerint
2024. június 21., péntek

„Emberi jogi jogsértések”: ENSZ-szakértők óva intik a hadiipari vállalatokat attól, hogy fegyvert szállítsanak Izraelnek

Független ENSZ-szakértők óva intették csütörtökön a hadiipari vállalatokat attól, hogy Izraelnek szállítsanak lőszert, illetve fegyvert.

„Emberi jogi jogsértések”: ENSZ-szakértők óva intik a hadiipari vállalatokat attól, hogy fegyvert szállítsanak Izraelnek
2024. június 21., péntek

Várjanak a sorukra: Ukrajnába küldi Washington a más országok által megrendelt légvédelmi rakétákat

Az Egyesült Államok átirányít más országoknak ígért légvédelmi rakétákat, hogy felgyorsíthassa a szállításokat az ukrán haderő számára – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.

Várjanak a sorukra: Ukrajnába küldi Washington a más országok által megrendelt légvédelmi rakétákat
2024. június 20., csütörtök

Ismét előrántotta a nukleáris kártyát Putyin, aki szerint csapatai soha nem vonulnak ki Ukrajnából

Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.

Ismét előrántotta a nukleáris kártyát Putyin, aki szerint csapatai soha nem vonulnak ki Ukrajnából
2024. június 20., csütörtök

Simionék felvétele miatt a Fidesz már nem akar csatlakozni az európai pártcsaládhoz

Már nem akar csatlakozni az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) táborához a Fidesz, miután a pártcsalád tagjai közé fogadta a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR).

Simionék felvétele miatt a Fidesz már nem akar csatlakozni az európai pártcsaládhoz
2024. június 20., csütörtök

Az antiszemitizmus és a muszlimellenes rasszizmus is erősödött Európában

A közel-keleti konfliktus kiújulása óta felerősödtek az antiszemita és a muszlimellenes megnyilvánulások, és gondot okoz az Ukrajnából menekült romákkal és más menekülttel szembeni hátrányos megkülönböztetés Európában – állapította meg az Európa Tanács.

Az antiszemitizmus és a muszlimellenes rasszizmus is erősödött Európában