Példaértékűnek nevezte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy Románia a katonai szövetség azon tagállamai közé tartozik, amelyek erőfeszítéseket tesznek azért, hogy védelmi kiadásaik elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
2017. február 19., 15:072017. február 19., 15:07
2017. február 19., 15:242017. február 19., 15:24
A szövetség főtitkára pénteken közleményben üdvözölte a román erőfeszítéseket. „Gratulálok Romániának, amiért jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy 2017-ben a GDP 2 százalékára növelje a védelmi költségvetést. Egy bonyolult és változó fenyegetésekkel teli világban mind nagyobb védelmi költségvetésekre, mind a terhek igazságosabb elosztására szükség van” – mutatott rá Stoltenberg a NATO sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint.
„Románia mindkettőt megteszi – ez követendő példa a többi szövetséges számára is” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Hozzátette, Románia azzal is bizonyította kezdeményezőkészségét, hogy otthont ad egy többnemzetiségű dandárnak, amely növeli a NATO-erők jelenlétét a szövetség délkeleti szárnyán. „Melegen üdvözlöm Románia erős elkötelezettségét a NATO iránt, amely a csapatok befogadásában és a költségvetésben is megnyilvánul” – fogalmazott Stoltenberg.
Orosz válasz a NATO-nak
Oroszország megerősíti katonai jelenlétét az ország déli részében és a Krímben annak nyomán, hogy a NATO-erők létszáma növekszik a térségben – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet. Grusko szerint a NATO múlt heti döntése, miszerint megerősíti jelenlétét a Fekete-tengeren, tovább gerjeszti a feszültségeket a térségben, ami sérti Oroszország létfontosságú érdekeit.
Kevesen teljesítik a vállalást
A kormány által kidolgozott idei költségvetésben a GDP 2 százalékát irányozták elő védelmi kiadásokra. Ezt a tagállamok mindegyike vállalta, de csupán kevés ország valósítja meg. A szintet tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el. Donald Trump tavaly megválasztott amerikai elnök ugyanakkor közölte: az Egyesült Államok csak akkor teljesíti maradéktalanul védelmi kötelezettségeit, ha az európai szövetségesek növelik a védelmi kiadásaikat.
Ezt – mint arról beszámoltunk – legutóbb James Mattis amerikai védelmi miniszter erősítette meg a NATO védelmi minisztereinek múlt heti tanácskozásán. Leszögezte: a NATO tagállamainak eleget kell tenniük a védelmi kiadásaik növelésére vonatkozó vállalásaiknak, ha el akarják kerülni a szövetség tevékenységéhez nyújtott amerikai hozzájárulás \"mérséklését\".
Juncker: ne engedjünk Washingtonnak!
Európának nem szabad engednie a katonai kiadások növelésére vonatkozó washingtoni követelésnek, mert a fejlesztési és a humanitárius segítségnyújtás is a biztonság megteremtésének a része – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy beszédében, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) helyszínén.
„Az Egyesült Államok ezt már sok-sok éve mondja. Én nagyon ellene vagyok annak, hogy beadjuk a derekunkat\" – jelentette ki Juncker. Hozzátette, hogy Németországnak nem lenne pozitív a költségvetése, ha megnövelné a katonai kiadásait a GDP-je két százalékára a mostani 1,22 százalékról. „Nem szeretem, hogy amerikai barátaink leszűkítik a biztonság kérdését a haderőre, az volna ésszerű, ha egy több összetevőből álló dologként tekintenénk a modern stabilitási politikára.
Ha megnézzük, hogy mit tesz Európa a védelem, a fejlesztési és a humanitárius segélyezés területén, akkor az összehasonlítás az Egyesült Államokkal már teljesen másképp néz ki. A modern politika nem csak a védelmi kiadások növelését jelenti. Az európaiaknak inkább hatékonyabban kell elkölteniük a védelemre szánt pénzt\" – jelentette ki Juncker.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.
Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!