Példaértékűnek nevezte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy Románia a katonai szövetség azon tagállamai közé tartozik, amelyek erőfeszítéseket tesznek azért, hogy védelmi kiadásaik elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
2017. február 19., 15:072017. február 19., 15:07
2017. február 19., 15:242017. február 19., 15:24
A szövetség főtitkára pénteken közleményben üdvözölte a román erőfeszítéseket. „Gratulálok Romániának, amiért jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy 2017-ben a GDP 2 százalékára növelje a védelmi költségvetést. Egy bonyolult és változó fenyegetésekkel teli világban mind nagyobb védelmi költségvetésekre, mind a terhek igazságosabb elosztására szükség van” – mutatott rá Stoltenberg a NATO sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint.
„Románia mindkettőt megteszi – ez követendő példa a többi szövetséges számára is” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Hozzátette, Románia azzal is bizonyította kezdeményezőkészségét, hogy otthont ad egy többnemzetiségű dandárnak, amely növeli a NATO-erők jelenlétét a szövetség délkeleti szárnyán. „Melegen üdvözlöm Románia erős elkötelezettségét a NATO iránt, amely a csapatok befogadásában és a költségvetésben is megnyilvánul” – fogalmazott Stoltenberg.
Orosz válasz a NATO-nak
Oroszország megerősíti katonai jelenlétét az ország déli részében és a Krímben annak nyomán, hogy a NATO-erők létszáma növekszik a térségben – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet. Grusko szerint a NATO múlt heti döntése, miszerint megerősíti jelenlétét a Fekete-tengeren, tovább gerjeszti a feszültségeket a térségben, ami sérti Oroszország létfontosságú érdekeit.
Kevesen teljesítik a vállalást
A kormány által kidolgozott idei költségvetésben a GDP 2 százalékát irányozták elő védelmi kiadásokra. Ezt a tagállamok mindegyike vállalta, de csupán kevés ország valósítja meg. A szintet tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el. Donald Trump tavaly megválasztott amerikai elnök ugyanakkor közölte: az Egyesült Államok csak akkor teljesíti maradéktalanul védelmi kötelezettségeit, ha az európai szövetségesek növelik a védelmi kiadásaikat.
Ezt – mint arról beszámoltunk – legutóbb James Mattis amerikai védelmi miniszter erősítette meg a NATO védelmi minisztereinek múlt heti tanácskozásán. Leszögezte: a NATO tagállamainak eleget kell tenniük a védelmi kiadásaik növelésére vonatkozó vállalásaiknak, ha el akarják kerülni a szövetség tevékenységéhez nyújtott amerikai hozzájárulás \"mérséklését\".
Juncker: ne engedjünk Washingtonnak!
Európának nem szabad engednie a katonai kiadások növelésére vonatkozó washingtoni követelésnek, mert a fejlesztési és a humanitárius segítségnyújtás is a biztonság megteremtésének a része – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy beszédében, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) helyszínén.
„Az Egyesült Államok ezt már sok-sok éve mondja. Én nagyon ellene vagyok annak, hogy beadjuk a derekunkat\" – jelentette ki Juncker. Hozzátette, hogy Németországnak nem lenne pozitív a költségvetése, ha megnövelné a katonai kiadásait a GDP-je két százalékára a mostani 1,22 százalékról. „Nem szeretem, hogy amerikai barátaink leszűkítik a biztonság kérdését a haderőre, az volna ésszerű, ha egy több összetevőből álló dologként tekintenénk a modern stabilitási politikára.
Ha megnézzük, hogy mit tesz Európa a védelem, a fejlesztési és a humanitárius segélyezés területén, akkor az összehasonlítás az Egyesült Államokkal már teljesen másképp néz ki. A modern politika nem csak a védelmi kiadások növelését jelenti. Az európaiaknak inkább hatékonyabban kell elkölteniük a védelemre szánt pénzt\" – jelentette ki Juncker.
Újabb szakaszába lépett az iszlám radikálisokkal szembeni háború, amely tavaly október 7-én tört ki a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni terrortámadásával – jelentette be szerdán Joáv Galant izraeli védelmi miniszter.
Iráni hackerek Donald Trump választási kampányára vonatkozó, feltört információkat juttattak el a Biden-kampányhoz kapcsolódó személyekhez az FBI és az amerikai hírszerző ügynökségek szerint.
Újabb készülékek robbantak fel szerdán Libanonban, legkevesebb három halálos és több tucatnyi sebesült áldozatot követelve, miután az előző nap 12 ember meghalt, csaknem 2800 pedig megsebesült személyhívók felrobbanásában.
Sajtóhírek és a tajvani licenctulajdonos szerint magyarországi cég állította elő azokat a személyhívókat, amelyek egyidejű felrobbantásával kilencen meghaltak és csaknem háromezren megsebesültek kedden Libanonban.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte szerdán Bukarestben a román partnereket, hogy vizsgálják meg a Románia légterének közelébe kerülő orosz drónok lelövésének lehetőségét.
A Donald Trump volt elnök és republikánus jelölt ellen elkövetett második merénylet gyanúsítottjának nincs kapcsolata ukrán intézményekkel – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyminisztériumi szóvivő egy keddi tájékoztatón.
A román külügyminisztérium arra figyelmeztette szerdán a Magyarországra utazó vagy azon áthaladni készülő román állampolgárokat, hogy az áradások miatt forgalomkorlátozásokra lehet számítani az országban.
Az amerikai tisztségviselők látták Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervét, és úgy vélik, hogy ez egy olyan stratégia, amely „működhet” – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete egy keddi sajtótájékoztatón.
Izrael áll a támadás mögött, amely miatt kedden egyszerre több ezer, a Hezbollah tagjaihoz tartozó személyhívó készülék robbant fel Libanonban – tudta meg a CNN.
Ezernél is többen megsebesültek kedden Libanonban, köztük a Hezbollah milícia sok tagja az egymás közötti kapcsolattartásra használt személyhívójuk szinte egyidejű felrobbanásától – közölte az Irán-barát síita szervezet egyik tisztségviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!