Példaértékűnek nevezte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy Románia a katonai szövetség azon tagállamai közé tartozik, amelyek erőfeszítéseket tesznek azért, hogy védelmi kiadásaik elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
2017. február 19., 15:072017. február 19., 15:07
2017. február 19., 15:242017. február 19., 15:24
A szövetség főtitkára pénteken közleményben üdvözölte a román erőfeszítéseket. „Gratulálok Romániának, amiért jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy 2017-ben a GDP 2 százalékára növelje a védelmi költségvetést. Egy bonyolult és változó fenyegetésekkel teli világban mind nagyobb védelmi költségvetésekre, mind a terhek igazságosabb elosztására szükség van” – mutatott rá Stoltenberg a NATO sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint.
„Románia mindkettőt megteszi – ez követendő példa a többi szövetséges számára is” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Hozzátette, Románia azzal is bizonyította kezdeményezőkészségét, hogy otthont ad egy többnemzetiségű dandárnak, amely növeli a NATO-erők jelenlétét a szövetség délkeleti szárnyán. „Melegen üdvözlöm Románia erős elkötelezettségét a NATO iránt, amely a csapatok befogadásában és a költségvetésben is megnyilvánul” – fogalmazott Stoltenberg.
Orosz válasz a NATO-nak
Oroszország megerősíti katonai jelenlétét az ország déli részében és a Krímben annak nyomán, hogy a NATO-erők létszáma növekszik a térségben – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet. Grusko szerint a NATO múlt heti döntése, miszerint megerősíti jelenlétét a Fekete-tengeren, tovább gerjeszti a feszültségeket a térségben, ami sérti Oroszország létfontosságú érdekeit.
Kevesen teljesítik a vállalást
A kormány által kidolgozott idei költségvetésben a GDP 2 százalékát irányozták elő védelmi kiadásokra. Ezt a tagállamok mindegyike vállalta, de csupán kevés ország valósítja meg. A szintet tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el. Donald Trump tavaly megválasztott amerikai elnök ugyanakkor közölte: az Egyesült Államok csak akkor teljesíti maradéktalanul védelmi kötelezettségeit, ha az európai szövetségesek növelik a védelmi kiadásaikat.
Ezt – mint arról beszámoltunk – legutóbb James Mattis amerikai védelmi miniszter erősítette meg a NATO védelmi minisztereinek múlt heti tanácskozásán. Leszögezte: a NATO tagállamainak eleget kell tenniük a védelmi kiadásaik növelésére vonatkozó vállalásaiknak, ha el akarják kerülni a szövetség tevékenységéhez nyújtott amerikai hozzájárulás \"mérséklését\".
Juncker: ne engedjünk Washingtonnak!
Európának nem szabad engednie a katonai kiadások növelésére vonatkozó washingtoni követelésnek, mert a fejlesztési és a humanitárius segítségnyújtás is a biztonság megteremtésének a része – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy beszédében, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) helyszínén.
„Az Egyesült Államok ezt már sok-sok éve mondja. Én nagyon ellene vagyok annak, hogy beadjuk a derekunkat\" – jelentette ki Juncker. Hozzátette, hogy Németországnak nem lenne pozitív a költségvetése, ha megnövelné a katonai kiadásait a GDP-je két százalékára a mostani 1,22 százalékról. „Nem szeretem, hogy amerikai barátaink leszűkítik a biztonság kérdését a haderőre, az volna ésszerű, ha egy több összetevőből álló dologként tekintenénk a modern stabilitási politikára.
Ha megnézzük, hogy mit tesz Európa a védelem, a fejlesztési és a humanitárius segélyezés területén, akkor az összehasonlítás az Egyesült Államokkal már teljesen másképp néz ki. A modern politika nem csak a védelmi kiadások növelését jelenti. Az európaiaknak inkább hatékonyabban kell elkölteniük a védelemre szánt pénzt\" – jelentette ki Juncker.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
szóljon hozzá!