Példaértékűnek nevezte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy Románia a katonai szövetség azon tagállamai közé tartozik, amelyek erőfeszítéseket tesznek azért, hogy védelmi kiadásaik elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
2017. február 19., 15:072017. február 19., 15:07
2017. február 19., 15:242017. február 19., 15:24
A szövetség főtitkára pénteken közleményben üdvözölte a román erőfeszítéseket. „Gratulálok Romániának, amiért jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy 2017-ben a GDP 2 százalékára növelje a védelmi költségvetést. Egy bonyolult és változó fenyegetésekkel teli világban mind nagyobb védelmi költségvetésekre, mind a terhek igazságosabb elosztására szükség van” – mutatott rá Stoltenberg a NATO sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint.
„Románia mindkettőt megteszi – ez követendő példa a többi szövetséges számára is” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Hozzátette, Románia azzal is bizonyította kezdeményezőkészségét, hogy otthont ad egy többnemzetiségű dandárnak, amely növeli a NATO-erők jelenlétét a szövetség délkeleti szárnyán. „Melegen üdvözlöm Románia erős elkötelezettségét a NATO iránt, amely a csapatok befogadásában és a költségvetésben is megnyilvánul” – fogalmazott Stoltenberg.
Orosz válasz a NATO-nak
Oroszország megerősíti katonai jelenlétét az ország déli részében és a Krímben annak nyomán, hogy a NATO-erők létszáma növekszik a térségben – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet. Grusko szerint a NATO múlt heti döntése, miszerint megerősíti jelenlétét a Fekete-tengeren, tovább gerjeszti a feszültségeket a térségben, ami sérti Oroszország létfontosságú érdekeit.
Kevesen teljesítik a vállalást
A kormány által kidolgozott idei költségvetésben a GDP 2 százalékát irányozták elő védelmi kiadásokra. Ezt a tagállamok mindegyike vállalta, de csupán kevés ország valósítja meg. A szintet tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el. Donald Trump tavaly megválasztott amerikai elnök ugyanakkor közölte: az Egyesült Államok csak akkor teljesíti maradéktalanul védelmi kötelezettségeit, ha az európai szövetségesek növelik a védelmi kiadásaikat.
Ezt – mint arról beszámoltunk – legutóbb James Mattis amerikai védelmi miniszter erősítette meg a NATO védelmi minisztereinek múlt heti tanácskozásán. Leszögezte: a NATO tagállamainak eleget kell tenniük a védelmi kiadásaik növelésére vonatkozó vállalásaiknak, ha el akarják kerülni a szövetség tevékenységéhez nyújtott amerikai hozzájárulás \"mérséklését\".
Juncker: ne engedjünk Washingtonnak!
Európának nem szabad engednie a katonai kiadások növelésére vonatkozó washingtoni követelésnek, mert a fejlesztési és a humanitárius segítségnyújtás is a biztonság megteremtésének a része – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy beszédében, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) helyszínén.
„Az Egyesült Államok ezt már sok-sok éve mondja. Én nagyon ellene vagyok annak, hogy beadjuk a derekunkat\" – jelentette ki Juncker. Hozzátette, hogy Németországnak nem lenne pozitív a költségvetése, ha megnövelné a katonai kiadásait a GDP-je két százalékára a mostani 1,22 százalékról. „Nem szeretem, hogy amerikai barátaink leszűkítik a biztonság kérdését a haderőre, az volna ésszerű, ha egy több összetevőből álló dologként tekintenénk a modern stabilitási politikára.
Ha megnézzük, hogy mit tesz Európa a védelem, a fejlesztési és a humanitárius segélyezés területén, akkor az összehasonlítás az Egyesült Államokkal már teljesen másképp néz ki. A modern politika nem csak a védelmi kiadások növelését jelenti. Az európaiaknak inkább hatékonyabban kell elkölteniük a védelemre szánt pénzt\" – jelentette ki Juncker.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!