Fotó: Videófelvétel
Konstruktív tárgyalás folyt Párizsban egy estleges tűzszünetről a Gázai övezetben és az elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, de jelentős szakadékok tátonganak az egyes álláspontok között – közölte vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
2024. január 29., 08:382024. január 29., 08:38
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével egyeztett. A felek a héten ismét találkoznak a párbeszéd folytatása végett.
A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a radikális iszlamista Hamász részéről is.
Az elképzelések szerint
A terv szerint egy első fázisban a harcokat 30 napra leállítanák. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, időseket és sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalásokat folytatnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.
Eközben
– jelentette az iráni állami hírügynökség az ország állandó ENSZ-képviseletére hivatkozva.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság ENSZ-képviselője vasárnap este az IRNA-nak azt mondta, hogy Iránnak nincs kapcsolata és semmi köze az amerikai támaszpont elleni támadáshoz” – közölte a jelentés, az Iszlám Köztársaság hírügynökség rövidítését használva.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap fogadkozott, hogy felelősségre vonja a halálesetekért felelősöket, és az Irán által támogatott militáns csoportokat tette felelőssé a támadásokért.
Az Iraki Iszlám Ellenállás, amely több, Irán által támogatott milícia ernyőszervezete az országban, közölte, hogy vasárnap több helyen is támadást intéztek a jordán-szíriai határ mentén – köztük egy táborban a jordániai amerikai támaszpont közelében, ahol katonákat öltek meg.
Japán is csatlakozik a Hamász terrortámadásaiban érintett ENSZ-szervezett bojkottjához
Japán felfüggesztette az ENSZ gázai segélyszervezetének finanszírozását, válaszul azokra a vádakra, amelyek szerint annak munkatársai részt vettek a Hamász október 7-i támadásaiban – közölte vasárnap közleményében a japán külügyminisztérium.
„Az UNRWA létfontosságú szerepet játszik abban, hogy alapvető humanitárius segítséget nyújtson minden egyes (gázai) lakosnak. Ennek fényében Japánt rendkívül aggasztja az UNRWA munkatársainak állítólagos részvétele a tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásban” – mondta Kobajasi Maki külügyi sajtótitkár a közleményben.
Japán felfüggeszti a finanszírozást, amíg az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) vizsgálatot folytat a vádakkal kapcsolatban, de továbbra is támogatást nyújt más nemzetközi szervezeteknek a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében – tette hozzá a közlemény.
Egy izraeli tisztviselő pénteken a CNN-nek elmondta, hogy Izrael mind az UNRWA-val, mind az Egyesült Államokkal megosztotta az október 7-i támadásokban állítólagosan részt vevő 12 munkatársról szóló információkat. Az UNRWA a vádak nyomán több alkalmazottat elbocsátott, az ügy pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra.
Az UNRWA mintegy 13 000 embert foglalkoztat Gázában, mivel a humanitárius katasztrófa egyre nagyobb méreteket ölt az ostromlott palesztin enklávéban. Japán csatlakozásával immár az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svájc, Ausztrália és Finnország jelentette be, hogy leállítja a szervezet finanszírozását.
Írország és Norvégia közölte, hogy továbbra is támogatni fogja az ENSZ-ügynökséget. Hasonlóan jár el Románia is: bár a román külügyminisztérium közölte, hogy aggasztónak tartja a vádakat, folytatja a szervezet finanszírozását, amely évente 200 000 eurót tesz ki.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!