Fotó: Videófelvétel
Konstruktív tárgyalás folyt Párizsban egy estleges tűzszünetről a Gázai övezetben és az elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, de jelentős szakadékok tátonganak az egyes álláspontok között – közölte vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
2024. január 29., 08:382024. január 29., 08:38
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével egyeztett. A felek a héten ismét találkoznak a párbeszéd folytatása végett.
A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a radikális iszlamista Hamász részéről is.
Az elképzelések szerint
A terv szerint egy első fázisban a harcokat 30 napra leállítanák. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, időseket és sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalásokat folytatnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.
Eközben
– jelentette az iráni állami hírügynökség az ország állandó ENSZ-képviseletére hivatkozva.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság ENSZ-képviselője vasárnap este az IRNA-nak azt mondta, hogy Iránnak nincs kapcsolata és semmi köze az amerikai támaszpont elleni támadáshoz” – közölte a jelentés, az Iszlám Köztársaság hírügynökség rövidítését használva.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap fogadkozott, hogy felelősségre vonja a halálesetekért felelősöket, és az Irán által támogatott militáns csoportokat tette felelőssé a támadásokért.
Az Iraki Iszlám Ellenállás, amely több, Irán által támogatott milícia ernyőszervezete az országban, közölte, hogy vasárnap több helyen is támadást intéztek a jordán-szíriai határ mentén – köztük egy táborban a jordániai amerikai támaszpont közelében, ahol katonákat öltek meg.
Japán is csatlakozik a Hamász terrortámadásaiban érintett ENSZ-szervezett bojkottjához
Japán felfüggesztette az ENSZ gázai segélyszervezetének finanszírozását, válaszul azokra a vádakra, amelyek szerint annak munkatársai részt vettek a Hamász október 7-i támadásaiban – közölte vasárnap közleményében a japán külügyminisztérium.
„Az UNRWA létfontosságú szerepet játszik abban, hogy alapvető humanitárius segítséget nyújtson minden egyes (gázai) lakosnak. Ennek fényében Japánt rendkívül aggasztja az UNRWA munkatársainak állítólagos részvétele a tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásban” – mondta Kobajasi Maki külügyi sajtótitkár a közleményben.
Japán felfüggeszti a finanszírozást, amíg az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) vizsgálatot folytat a vádakkal kapcsolatban, de továbbra is támogatást nyújt más nemzetközi szervezeteknek a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében – tette hozzá a közlemény.
Egy izraeli tisztviselő pénteken a CNN-nek elmondta, hogy Izrael mind az UNRWA-val, mind az Egyesült Államokkal megosztotta az október 7-i támadásokban állítólagosan részt vevő 12 munkatársról szóló információkat. Az UNRWA a vádak nyomán több alkalmazottat elbocsátott, az ügy pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra.
Az UNRWA mintegy 13 000 embert foglalkoztat Gázában, mivel a humanitárius katasztrófa egyre nagyobb méreteket ölt az ostromlott palesztin enklávéban. Japán csatlakozásával immár az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svájc, Ausztrália és Finnország jelentette be, hogy leállítja a szervezet finanszírozását.
Írország és Norvégia közölte, hogy továbbra is támogatni fogja az ENSZ-ügynökséget. Hasonlóan jár el Románia is: bár a román külügyminisztérium közölte, hogy aggasztónak tartja a vádakat, folytatja a szervezet finanszírozását, amely évente 200 000 eurót tesz ki.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.
szóljon hozzá!