Fotó: Theresa May Facebook-oldala
Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután a londoni Buckingham-palotába hajtat, ahol megbízást kér II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakítására, annak ellenére, hogy a Konzervatív Párt az előző napi előrehozott választásokon elveszítette eddigi abszolút többségét az alsóházban.
2017. június 09., 14:272017. június 09., 14:27
2017. június 09., 14:302017. június 09., 14:30
Downing Street-i források szerint May délelőtt egyeztetett a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP), és „abban a tudatban” járul az uralkodó elé, hogy a DUP támogatni fogja a Konzervatív Pártot.
A csaknem végleges adatok szerint a csütörtöki parlamenti választásokon
Az egyéni voksok megoszlása alapján azonban a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban.
A konzervatív frakció létszáma legfeljebb 319 tagú lehet, de a konzervatívokat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.
Kedvező a konzervatívok számára, hogy valójában nem is kell 326 fő az abszolút többséghez, mivel biztos, hogy a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin – amely a választásokon hét mandátumot szerzett – a korábbi gyakorlatnak megfelelően
A Sinn Féin politikai célkitűzése Észak-Írország elszakadása az Egyesült Királyságtól, és egyesülése Írországgal. A párt – jóllehet a választásokon részt vesz – hagyományosan bojkottálja a brit parlamentet, mert nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.
Elvesztette abszolút többségét a kormányzó brit Konzervatív Párt az előrehozott választáson. A péntek kora reggelig beérkezett adatok szerint matematikailag lehetetlen, hogy az alakulat megszerezze az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet az alsóházban.
A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt a választásokon jelentősen, a véglegeshez közeli adatok alapján 29 fővel 261-re növelte frakciójának létszámát, és a párt vezetője, Jeremy Corbyn pénteken utalást tett arra, hogy készen áll a kormányalakítási tárgyalásokra.
A Labour kormányalakítási lehetőségeit azonban korlátozza, hogy az egyik potenciális szövetséges,
eddigi 56 tagú frakciója 35 fősre olvadt. Kiesett a londoni alsóházból mások mellett Alex Salmond volt skót miniszterelnök és Angus Robertson, az SNP alsóházi frakciójának eddigi vezetője.
Jeremy Corbyn azonban pénteken, a BBC televíziónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt kormányalakításra készül-e – úgy fogalmazott: a Labour készen áll az ország szolgálatára, mivel ezért harcolt a választásokon.
Corbyn lemondásra szólította fel Theresa Mayt, mondván:
A Munkáspárt vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásoknak a tervezett időpontban, tíz nap múlva, június 19-én mindenképpen el kell kezdődniük, mivel a kilépési folyamat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával már elindult.
Theresa May március végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikkely kétévi időtávlatot határoz meg a kilépési tárgyalásokra.
Jeremy Corbyn a pénteki BBC-interjúban kijelentette: a Munkáspárt kész megkezdeni a tárgyalásokat az Európai Unióval, és első gesztusként azt szeretné, ha a brit parlament törvényt alkotna a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok tartózkodási jogosultságainak garantálásáról.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!