Első körös győzelem. Maia Sandu regnáló elnök nyerte az államfőválasztás első fordulóját Moldovában
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul a jelek szerint az általa az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
2024. október 21., 08:092024. október 21., 08:09
2024. október 21., 13:362024. október 21., 13:36
A hétfő reggel hét órás részleges adatok szerint – amelyeket a szavazatok 97 százalékának megszámlálása után tettek közzé – a Nyugat-barátként számon tartott Sandu, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) jelöltje a voksok 41,82 százalékát szerezte meg (629 946 szavazat), míg az általában Moszkvához közel állóként jellemzett szocialista párt jelöltje, Alexandr Stioanoglo 26,36-ot (397 155 szavazat).
Hajszállal ugyan, de a jelek szerint az ország EU-csatlakozására vonatkozó szándék alkotmányban való rögzítését támogató szavazatok vannak többségben a hétfő délelőtti eredmények szerint. 98,74 százalékos feldolgozottság mellett az igenek aránya 50,24 százalék (739 838 szavazat), a nemeké 49,76 százalék (732 644 szavazat).
Az elnökválasztáson a szavazatok 98,69 százalékának feldolgozottsága mellett Maia Sandu 42,15 százalékkal áll az élen, Alexandr Stioanoglo 26,19 százalékkal a második. A népszavazáson, amelyen arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy támogatják-e az emberek az európai uniós csatlakozási szándék alkotmányban történő rögzítését, 50,14 százalék szavazott nemmel, míg az igenek aránya 49,84 százalék volt hét órakor.
A referendumot a Nyugaton élő moldovai állampolgárok dönthetik el, akik hosszú sorokban álltak a szavazókörök előtt, és zömükben EU-pártiak.
Bár Sandu előnye jelentős, a november 3-ai második fordulóban nem lesz könnyű dolga, mivel ellenfelei várhatóan összefognak ellene, és arra buzdítják majd híveiket, hogy a korábban az ország legfőbb ügyészeként tevékenykedő, gagauz származású Stoianoglóra szavazzanak.
A hivatalban lévő, EU-párti elnök,
Azt mondta, hogy ez egy „példátlan támadás a demokrácia ellen”, utalva azokra a széles körben elterjedt vádakra, miszerint Oroszország fizetett az embereknek, hogy bizonyos módon szavazzanak, amit Moszkva tagad. Azzal vádolta a „bűnözői csoportokat”, hogy „külföldi erőkkel” együttműködve pénzzel, hazugsággal és propagandával befolyásolták a szavazást.
Sandu azt is elmondta, hogy
A Kreml határozottan tagadta, hogy érintett a szavazatvásárlásban.
A kihívó. Alexandr Stoianoglo mérkőzik meg a regnáló Maia Sanduval az elnöki tisztségért a második fordulóban
Fotó: Videófelvétel/TV8
Megköszönte a választóknak a részvételt, és „azt, hogy megmutatták, Moldova egy élő ország, amely eltökélt abban, hogy meghatározza a saját jövőjét”. Sandu választási központjában vasárnap este rendkívül visszafogott volt a hangulat, egyik tanácsadója úgy jellemezte az eddigi eredményt, hogy „nem az, amire számítottunk”. A Moldova uniós szomszédaival szoros kapcsolatokat ápoló államfő a népszavazáson az igen szavazat mellett kampányolt. Korábban azt mondta, hogy
Sandu egyik tanácsadója azt sugallta, hogy „úgy tűnik, bármit is terveztek, működött” – ezzel az Oroszországhoz köthető, szavazatvásárlással kapcsolatos vádakra utalt. Egyébként több elnökjelölt bojkottálta a népszavazást.
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
A szavazóhelyiségek előtt vasárnap sorban álló fiatalok közül azonban a BBC szerint sokan hangoztatták, hogy támogatják Moldova uniós tagságát, és néhányan azt mondták, hogy azért szavaznak, mert európai jövőt szeretnének választani országuk számára – a gazdaság fejlődése és a több lehetőség érdekében.
Néhányan azt mondták,
Szeptemberben Ilan Șor – a szökésben lévő moldovai üzletember, akit azzal vádolnak, hogy egymilliárd dollárt juttatott Oroszországból az országba – pénzt ajánlott fel arra, hogy „minél több embert” meggyőzzön arról, hogy szavazzon nemmel vagy tartózkodjon az uniós népszavazáson.
A nap folyamán az orosz sajtó arról számolt be, hogy az orosz főváros moldovai nagykövetsége előtt hosszú sorokban álltak a szavazásra váró moldovaiak – ezt a moldovai külügyminisztérium úgy kommentálta, hogy a választás elcsalása érdekében az orosz hatóságok szállították tömegével az embereket a szavazóhelyiségekhez.
Mint arról beszámoltunk, Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen. Ennek érdekében a beszámolók szerint
A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de valójában orosz kiképzést kaptak – többek között a Wagner magánhadsereg vezetői részéről – diverzáns akciók, utcai zavargások kirobbantására.
Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.
Eközben
A NewsMaker szerint az érintet személyeket október 18-án vették őrizetbe a politikai pártok, akciócsoportok, választási versenyzők illegális finanszírozása és választási korrupció miatt indított büntetőeljárás során tartott razziák során. A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.
Bassár al-Aszad megbuktatott szíriai elnök brit származású felesége nem akar válni – közölte a Kreml szóvivője.
A péntek este elkövetett magdeburgi tömeges gázolás sérültjeinek száma 235-re nőtt – közölték ügyészek hétfői sajtótájékoztatójukon. A tömeges gázolás elkövetőjét 9 éve ismerik a rendőrök.
Mark Rutte NATO-főtitkár úgy véli, hogy „nem fair” Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Olaf Scholz német kancellárral szembeni olykor éles bírálata.
Több mint ezer, Oroszország oldalán Ukrajna ellen harcoló észak-koreai katona halt, illetve sebesült meg – közölte hétfőn a dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkari bizottsága (JCS).
Elfogadhatatlanok az orosz nukleáris energiahordozókat célzó és a szlovákiai villanyáram előállítást veszélyeztető szankciók – szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknél vasárnap tett látogatását követően.
A korábbi szíriai ellenzékhez tartozó kurd Népvédelmi Erőknek (YPG) nincs helyük Szíria jövőjében, a milíciát fel kell oszlatni – jelentette ki vasárnap Hakan Fidan török külügyminiszter Damaszkuszban.
„A mi érdekünk az, hogy Romániának stabil kormánya legyen, a kétoldalú kapcsolatokat folyamatosan fejleszteni tudjuk, az erdélyi magyarságnak pedig egyre jobb legyen a helyzete” – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán hétfőn.
További pusztítással fenyegette meg Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap, miután előző nap drónok csapást mértek több épületre az oroszországi Kazany városában.
Kilenc román állampolgárt sikeresen evakuáltak Mayotte szigetéről, amelyet a Chido ciklon szombatról vasárnapra virradó éjjel sújtott több mint 200 km/h sebességű széllökésekkel.
A Panama-csatorna visszavételével fenyegette meg Panamát Donald Trump megválasztott amerikai elnök a szerinte túl magas használati díjak miatt a Truth Social közösségi platformon közzétett üzenetében.
szóljon hozzá!