FRISSÍTVE - Második forduló dönt a moldovai elnökválasztáson, kis többséggel támogathatják az EU-csatlakozást a polgárok

Első körös győzelem. Maia Sandu regnáló elnök nyerte az államfőválasztás első fordulóját Moldovában •  Fotó: Facebook/Maia Sandu

Első körös győzelem. Maia Sandu regnáló elnök nyerte az államfőválasztás első fordulóját Moldovában

Fotó: Facebook/Maia Sandu

Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul a jelek szerint az általa az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.

Krónika

2024. október 21., 08:092024. október 21., 08:09

2024. október 21., 13:362024. október 21., 13:36

A hétfő reggel hét órás részleges adatok szerint – amelyeket a szavazatok 97 százalékának megszámlálása után tettek közzé – a Nyugat-barátként számon tartott Sandu, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) jelöltje a voksok 41,82 százalékát szerezte meg (629 946 szavazat), míg az általában Moszkvához közel állóként jellemzett szocialista párt jelöltje, Alexandr Stioanoglo 26,36-ot (397 155 szavazat).

Stoianoglo eredménye elemzők szerint magasabb a vártnál.

Frissítés

Hajszállal ugyan, de a jelek szerint az ország EU-csatlakozására vonatkozó szándék alkotmányban való rögzítését támogató szavazatok vannak többségben a hétfő délelőtti eredmények szerint. 98,74 százalékos feldolgozottság mellett az igenek aránya 50,24 százalék (739 838 szavazat), a nemeké 49,76 százalék (732 644 szavazat).
Az elnökválasztáson a szavazatok 98,69 százalékának feldolgozottsága mellett Maia Sandu 42,15 százalékkal áll az élen, Alexandr Stioanoglo 26,19 százalékkal a második. A népszavazáson, amelyen arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy támogatják-e az emberek az európai uniós csatlakozási szándék alkotmányban történő rögzítését, 50,14 százalék szavazott nemmel, míg az igenek aránya 49,84 százalék volt hét órakor.

A különbség ugyanakkor néhány ezerről néhány tucatnyi szavazatra csökkent, sőt nyolc óra utánra az igenek kerültek többségbe, így a szavazatszámlálás végére akár meg is fordulhat az eredmény.

A referendumot a Nyugaton élő moldovai állampolgárok dönthetik el, akik hosszú sorokban álltak a szavazókörök előtt, és zömükben EU-pártiak.

Bár Sandu előnye jelentős, a november 3-ai második fordulóban nem lesz könnyű dolga, mivel ellenfelei várhatóan összefognak ellene, és arra buzdítják majd híveiket, hogy a korábban az ország legfőbb ügyészeként tevékenykedő, gagauz származású Stoianoglóra szavazzanak.

A hivatalban lévő, EU-párti elnök,

Maia Sandu a moldovai politikába való külföldi beavatkozás eredményeként értékelte, és elítélte a szoros állást.

Azt mondta, hogy ez egy „példátlan támadás a demokrácia ellen”, utalva azokra a széles körben elterjedt vádakra, miszerint Oroszország fizetett az embereknek, hogy bizonyos módon szavazzanak, amit Moszkva tagad. Azzal vádolta a „bűnözői csoportokat”, hogy „külföldi erőkkel” együttműködve pénzzel, hazugsággal és propagandával befolyásolták a szavazást.

Sandu azt is elmondta, hogy

kormányának „egyértelmű bizonyítéka” van arra, hogy 300 000 szavazatot vásároltak meg, amit „példátlan mértékű csalásnak” nevezett.

A Kreml határozottan tagadta, hogy érintett a szavazatvásárlásban.

Stioanoglo urnazárás után arról beszélt: a választás eredményétől függetlenül az számít, hogy „ma mindannyian elmondhatták a véleményüket”.

A kihívó. Alexandr Stoianoglo mérkőzik meg a regnáló Maia Sanduval az elnöki tisztségért a második fordulóban •  Fotó: Videófelvétel/TV8 Galéria

A kihívó. Alexandr Stoianoglo mérkőzik meg a regnáló Maia Sanduval az elnöki tisztségért a második fordulóban

Fotó: Videófelvétel/TV8

Megköszönte a választóknak a részvételt, és „azt, hogy megmutatták, Moldova egy élő ország, amely eltökélt abban, hogy meghatározza a saját jövőjét”. Sandu választási központjában vasárnap este rendkívül visszafogott volt a hangulat, egyik tanácsadója úgy jellemezte az eddigi eredményt, hogy „nem az, amire számítottunk”. A Moldova uniós szomszédaival szoros kapcsolatokat ápoló államfő a népszavazáson az igen szavazat mellett kampányolt. Korábban azt mondta, hogy

a szavazás „sok évtizedre” meghatározza Moldova jövőjét.

Sandu egyik tanácsadója azt sugallta, hogy „úgy tűnik, bármit is terveztek, működött” – ezzel az Oroszországhoz köthető, szavazatvásárlással kapcsolatos vádakra utalt. Egyébként több elnökjelölt bojkottálta a népszavazást.

Alexandr Stoianoglo kijelentette, hogy nem támogatja az alkotmány módosításának gondolatát – bár hozzátette, hogy támogatja országa „európai törekvéseit”.

korábban írtuk

Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét
Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét

Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.

A szavazóhelyiségek előtt vasárnap sorban álló fiatalok közül azonban a BBC szerint sokan hangoztatták, hogy támogatják Moldova uniós tagságát, és néhányan azt mondták, hogy azért szavaznak, mert európai jövőt szeretnének választani országuk számára – a gazdaság fejlődése és a több lehetőség érdekében.

Néhányan azt mondták,

elegük van abból, hogy évtizedekkel a Szovjetunió összeomlása és Moldova függetlenné válása után is Moszkva felé „húzzák” őket.

Szeptemberben Ilan Șor – a szökésben lévő moldovai üzletember, akit azzal vádolnak, hogy egymilliárd dollárt juttatott Oroszországból az országba – pénzt ajánlott fel arra, hogy „minél több embert” meggyőzzön arról, hogy szavazzon nemmel vagy tartózkodjon az uniós népszavazáson.

Ezen a héten Șor aztán egy videós nyilatkozatban azt mondta az embereknek, hogy az elnökválasztáson „bárkire, csak ne Sandura” szavazzanak.

A nap folyamán az orosz sajtó arról számolt be, hogy az orosz főváros moldovai nagykövetsége előtt hosszú sorokban álltak a szavazásra váró moldovaiak – ezt a moldovai külügyminisztérium úgy kommentálta, hogy a választás elcsalása érdekében az orosz hatóságok szállították tömegével az embereket a szavazóhelyiségekhez.

Mint arról beszámoltunk, Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen. Ennek érdekében a beszámolók szerint

számos diverziós akciót szervezett, amelyek célja az államrend megdöntése és egy Moszkva-barát kormány hatalomra segítése.

A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de valójában orosz kiképzést kaptak – többek között a Wagner magánhadsereg vezetői részéről – diverzáns akciók, utcai zavargások kirobbantására.

Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.

Eközben

a Moldovai Köztársaság korrupcióellenes ügyészsége szombaton jelentette be, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek két személyt, akiket egy nappal korábban vettek őrizetbe a Ziarul de Gardă című újság oknyomozó cikke nyomán.

A NewsMaker szerint az érintet személyeket október 18-án vették őrizetbe a politikai pártok, akciócsoportok, választási versenyzők illegális finanszírozása és választási korrupció miatt indított büntetőeljárás során tartott razziák során. A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 21., csütörtök

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött

Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött
2024. november 21., csütörtök

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében

Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében
2024. november 21., csütörtök

A Hamász főparancsnoka ellen is elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.

A Hamász főparancsnoka ellen is elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság
2024. november 21., csütörtök

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
2024. november 21., csütörtök

Elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.

Elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság
2024. november 21., csütörtök

Ukrajna intekontinetális ballisztikus rakéta kilövésével vádolja az oroszokat

Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.

Ukrajna intekontinetális ballisztikus rakéta kilövésével vádolja az oroszokat
2024. november 21., csütörtök

Orbán Viktor: a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti, hogy sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét

Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.

Orbán Viktor: a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti, hogy sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét
2024. november 21., csütörtök

Közel egytucatnyi embert tartóztattak le az újvidéki tragédia ügyében

Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.

Közel egytucatnyi embert tartóztattak le az újvidéki tragédia ügyében
2024. november 21., csütörtök

A román és a magyar uniós biztosjelölt is átment a rostán, sínen az új Európai Bizottság

Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.

A román és a magyar uniós biztosjelölt is átment a rostán, sínen az új Európai Bizottság
2024. november 21., csütörtök

Oroszország is felhasználja saját célokra a befagyasztott külföldi eszközöket válaszul a Nyugat hasonló lépésére

Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.

Oroszország is felhasználja saját célokra a befagyasztott külföldi eszközöket válaszul a Nyugat hasonló lépésére