Első körös győzelem. Maia Sandu regnáló elnök nyerte az államfőválasztás első fordulóját Moldovában
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul a jelek szerint az általa az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
2024. október 21., 08:092024. október 21., 08:09
2024. október 21., 13:362024. október 21., 13:36
A hétfő reggel hét órás részleges adatok szerint – amelyeket a szavazatok 97 százalékának megszámlálása után tettek közzé – a Nyugat-barátként számon tartott Sandu, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) jelöltje a voksok 41,82 százalékát szerezte meg (629 946 szavazat), míg az általában Moszkvához közel állóként jellemzett szocialista párt jelöltje, Alexandr Stioanoglo 26,36-ot (397 155 szavazat).
Hajszállal ugyan, de a jelek szerint az ország EU-csatlakozására vonatkozó szándék alkotmányban való rögzítését támogató szavazatok vannak többségben a hétfő délelőtti eredmények szerint. 98,74 százalékos feldolgozottság mellett az igenek aránya 50,24 százalék (739 838 szavazat), a nemeké 49,76 százalék (732 644 szavazat).
Az elnökválasztáson a szavazatok 98,69 százalékának feldolgozottsága mellett Maia Sandu 42,15 százalékkal áll az élen, Alexandr Stioanoglo 26,19 százalékkal a második. A népszavazáson, amelyen arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy támogatják-e az emberek az európai uniós csatlakozási szándék alkotmányban történő rögzítését, 50,14 százalék szavazott nemmel, míg az igenek aránya 49,84 százalék volt hét órakor.
A referendumot a Nyugaton élő moldovai állampolgárok dönthetik el, akik hosszú sorokban álltak a szavazókörök előtt, és zömükben EU-pártiak.
Bár Sandu előnye jelentős, a november 3-ai második fordulóban nem lesz könnyű dolga, mivel ellenfelei várhatóan összefognak ellene, és arra buzdítják majd híveiket, hogy a korábban az ország legfőbb ügyészeként tevékenykedő, gagauz származású Stoianoglóra szavazzanak.
A hivatalban lévő, EU-párti elnök,
Azt mondta, hogy ez egy „példátlan támadás a demokrácia ellen”, utalva azokra a széles körben elterjedt vádakra, miszerint Oroszország fizetett az embereknek, hogy bizonyos módon szavazzanak, amit Moszkva tagad. Azzal vádolta a „bűnözői csoportokat”, hogy „külföldi erőkkel” együttműködve pénzzel, hazugsággal és propagandával befolyásolták a szavazást.
Sandu azt is elmondta, hogy
A Kreml határozottan tagadta, hogy érintett a szavazatvásárlásban.
A kihívó. Alexandr Stoianoglo mérkőzik meg a regnáló Maia Sanduval az elnöki tisztségért a második fordulóban
Fotó: Videófelvétel/TV8
Megköszönte a választóknak a részvételt, és „azt, hogy megmutatták, Moldova egy élő ország, amely eltökélt abban, hogy meghatározza a saját jövőjét”. Sandu választási központjában vasárnap este rendkívül visszafogott volt a hangulat, egyik tanácsadója úgy jellemezte az eddigi eredményt, hogy „nem az, amire számítottunk”. A Moldova uniós szomszédaival szoros kapcsolatokat ápoló államfő a népszavazáson az igen szavazat mellett kampányolt. Korábban azt mondta, hogy
Sandu egyik tanácsadója azt sugallta, hogy „úgy tűnik, bármit is terveztek, működött” – ezzel az Oroszországhoz köthető, szavazatvásárlással kapcsolatos vádakra utalt. Egyébként több elnökjelölt bojkottálta a népszavazást.
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
A szavazóhelyiségek előtt vasárnap sorban álló fiatalok közül azonban a BBC szerint sokan hangoztatták, hogy támogatják Moldova uniós tagságát, és néhányan azt mondták, hogy azért szavaznak, mert európai jövőt szeretnének választani országuk számára – a gazdaság fejlődése és a több lehetőség érdekében.
Néhányan azt mondták,
Szeptemberben Ilan Șor – a szökésben lévő moldovai üzletember, akit azzal vádolnak, hogy egymilliárd dollárt juttatott Oroszországból az országba – pénzt ajánlott fel arra, hogy „minél több embert” meggyőzzön arról, hogy szavazzon nemmel vagy tartózkodjon az uniós népszavazáson.
A nap folyamán az orosz sajtó arról számolt be, hogy az orosz főváros moldovai nagykövetsége előtt hosszú sorokban álltak a szavazásra váró moldovaiak – ezt a moldovai külügyminisztérium úgy kommentálta, hogy a választás elcsalása érdekében az orosz hatóságok szállították tömegével az embereket a szavazóhelyiségekhez.
Mint arról beszámoltunk, Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen. Ennek érdekében a beszámolók szerint
A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de valójában orosz kiképzést kaptak – többek között a Wagner magánhadsereg vezetői részéről – diverzáns akciók, utcai zavargások kirobbantására.
Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.
Eközben
A NewsMaker szerint az érintet személyeket október 18-án vették őrizetbe a politikai pártok, akciócsoportok, választási versenyzők illegális finanszírozása és választási korrupció miatt indított büntetőeljárás során tartott razziák során. A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!