Szergej Lavrov és Szijjártó Péter
Fotó: Facebook/ Szijjártó Péter
Magyarországnak érdeke a szoros, kölcsönös eredményekre fókuszáló együttműködés Oroszországgal, így vannak ezzel barátaink és szövetségeseink is, csak ők nem beszélnek erről nyíltan – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután orosz kollégáját fogadta Budapesten.
2021. augusztus 24., 17:052021. augusztus 24., 17:05
Szijjártó Péter az általa vezetett tárca közleménye szerint arról számolt be a Szergej Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy a két ország együttműködésében a „nem kifejezetten támogató nemzetközi környezet” ellenére is tudnak felmutatni „praktikus és pragmatikus eredményeket”.
– fogalmazott. Hozzátette: egyértelmű történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára mindig sokkal jobb, ha konfliktus helyett kulturált együttműködés van Kelet és Nyugat között.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban az ország sokat nyert a jó magyar-orosz együttműködésen, és ezeket a „sikertörténeteket” a jövőben is folytatni kívánják a felek.
Először is a koronavírus elleni vakcinák terén folytatott együttműködést, hiszen – mint mondta – a Szputnyik vakcina nélkül Magyarország nem tudta volna Európa legsikeresebb immunizációs kampányát lebonyolítani. Ezzel kapcsolatban elmondta, előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a Debrecenben felépülő Nemzeti Oltóanyaggyárban a jövő év végétől ennek a készítménynek az előállítása is megkezdődhessen.
Másodikként a kölcsönös beruházásokat említette, példaként említve, hogy a Mol gumibitumen üzemet létesít Tatárföldön, illetve az Arnyeszt orosz kozmetikai vállalat a tervek szerint gyártóbázist hoz létre Alsózsolcán. A harmadik terület a közlekedési ipar, azon belül is a vasúti kocsik gyártása, orosz együttműködésben ugyanis egymilliárd euró értékben szállít Magyarország vasúti kocsikat Egyiptomba, és egyeztetések folynak kétszáz hálókocsi megrendeléséről is.
Ezt követően az energiabiztonságot emelte ki, és leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetékről kötött megállapodás „minden korábbi képmutató vitát zárójelbe tesz”, valamint „világossá teszi Oroszország meghatározó szerepének fennmaradását Európa gázellátásában”.
Végül a légi közlekedésről is beszélt, hangsúlyozva, hogy a WizzAir bázist hoz létre Szentpéterváron, a Budapest és Moszkva közötti járatok számát a jelenlegi heti négyről hétre emelik, továbbá közvetlen összeköttetést teremtenek a magyar főváros és Jekatyerinburg között.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!