„Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra” – idézte az MTI a miniszterelnököt.

A másik javaslat, amellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás kérdése – mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében „aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent”.

„Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak” – jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve: „közösen néhány országgal fellépünk és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát”.

A bukaresti elnöki hivatal beszámolója szerint a videokonferencián főként az ukrajnai háború fejleményei és az ukrajnai menekülthullám kezelése került terítékre. A felek tárgyaltak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, az EU energiafüggetlenségének biztosításáról, az Oroszországra és Fehéroroszországra kivetett uniós szankciók gyakorlatba ültetéséről, illetve további büntetőintézkedések bevezetésének lehetőségéről is.

A távértekezleten Klaus Iohannis beszámolt az ukrajnai menekültek megsegítésére irányuló román erőfeszítésekről és a Suceava melletti nemzetközi humanitárius logisztikai központ működéséről. Az államfő hangsúlyozta, hogy a menekültek, akárcsak Ukrajna lakói, továbbra is segítségre szorulnak. Iohannis közölte azt is: Románia támogatja további hatékony uniós szankciók bevetését Oroszország ellen.

Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében. „A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.