Fotó: Videófelvétel
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához – közölték kormányzati források.
2023. március 16., 17:082023. március 16., 17:08
2023. március 16., 17:462023. március 16., 17:46
A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt. A kormány csütörtök délelőtt rendkívüli ülést tartott, és ott döntött a nemzetgyűlési szavazás megkerüléséről, jóllehet az ellenzéki jobboldali többségű felsőház, a szenátus délelőtt már megszavazta a szöveget, amelynek végleges változatát a parlament két házának vegyes bizottsága szerda este fogadta el.
A kormány arra számított, hogy a jobbközép Köztársaságiak képviselői is megszavazzák a reformot, de a csütörtök délelőtti egyeztetéseken az derült ki, hogy erre nem mindegyikük hajlandó. „Jelenleg a reform parlamenti elfogadását illetően bizonytalanság van néhány szavazat miatt. Nem kockáztathatjuk a nyugdíjaink jövőjét, erre a reformra szükség van” – mondta a szavazás megkerülésének indoklásául délután a Nemzetgyűlésben Élisabeth Borne kormányfő, akinek beszéde alatt az ellenzéki radikális baloldali képviselők folyamatosan bekiabáltak, egyesek a miniszterelnök lemondását követelték, mások „64 év, azt nem” feliratú táblákat tartottak magasba, s a Marseillaise-t, a francia himnuszt énekelték.
A kormányfő rövid beszéde után Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke elmondta: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd péntek délutánig felfüggesztette az alsóház ülését. Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki radikális baloldali összefogás, a NUPES képviselői jelezték, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Élisabeth Borne kormánya ellen. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője elmondta, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.
A kormányfő beszédét követően több ezren kezdtek gyülekezni a szakszervezetek és diákszervezetek felhívására a Nemzetgyűlés előtt. A franciák szerdán nyolcadik alkalommal tiltakoztak utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal a kormány nyugdíjreformja ellen, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 64 évre emelkedne.
A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is. A tíz napja kezdődött gördülő sztrájk elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását, de a vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már kevesebben sztrájkolnak. A párizsi utcákon viszont szerda estig 7600 tonna szemét halmozódott fel, de több nyugati nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók tízedik napja tartó sztrájkja miatt.
A nyugdíjreform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom öregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be.
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.
Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
szóljon hozzá!