Fotó: Videófelvétel
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához – közölték kormányzati források.
2023. március 16., 17:082023. március 16., 17:08
2023. március 16., 17:462023. március 16., 17:46
A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt. A kormány csütörtök délelőtt rendkívüli ülést tartott, és ott döntött a nemzetgyűlési szavazás megkerüléséről, jóllehet az ellenzéki jobboldali többségű felsőház, a szenátus délelőtt már megszavazta a szöveget, amelynek végleges változatát a parlament két házának vegyes bizottsága szerda este fogadta el.
A kormány arra számított, hogy a jobbközép Köztársaságiak képviselői is megszavazzák a reformot, de a csütörtök délelőtti egyeztetéseken az derült ki, hogy erre nem mindegyikük hajlandó. „Jelenleg a reform parlamenti elfogadását illetően bizonytalanság van néhány szavazat miatt. Nem kockáztathatjuk a nyugdíjaink jövőjét, erre a reformra szükség van” – mondta a szavazás megkerülésének indoklásául délután a Nemzetgyűlésben Élisabeth Borne kormányfő, akinek beszéde alatt az ellenzéki radikális baloldali képviselők folyamatosan bekiabáltak, egyesek a miniszterelnök lemondását követelték, mások „64 év, azt nem” feliratú táblákat tartottak magasba, s a Marseillaise-t, a francia himnuszt énekelték.
A kormányfő rövid beszéde után Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke elmondta: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd péntek délutánig felfüggesztette az alsóház ülését. Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki radikális baloldali összefogás, a NUPES képviselői jelezték, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Élisabeth Borne kormánya ellen. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője elmondta, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.
A kormányfő beszédét követően több ezren kezdtek gyülekezni a szakszervezetek és diákszervezetek felhívására a Nemzetgyűlés előtt. A franciák szerdán nyolcadik alkalommal tiltakoztak utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal a kormány nyugdíjreformja ellen, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 64 évre emelkedne.
A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is. A tíz napja kezdődött gördülő sztrájk elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását, de a vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már kevesebben sztrájkolnak. A párizsi utcákon viszont szerda estig 7600 tonna szemét halmozódott fel, de több nyugati nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók tízedik napja tartó sztrájkja miatt.
A nyugdíjreform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom öregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!