Ideiglenes nyugalom. Egyelőre sikerült meghosszabbítani a libanoni tűzszünetet
Fotó: Facebook/UNIFIL-PIO
Az Egyesült Államok és Libanon szerint február közepéig meghosszabbították az Izraellel kötött tűzszüneti megállapodást, amely vasárnap járt volna le.
2025. január 27., 13:272025. január 27., 13:27
Izrael az eredeti határidő lejárta után is Libanonban tartotta csapatait, azzal vádolva a libanoni kormányt, hogy nem hajtotta végre teljes mértékben a megállapodás rá eső részét, amely a Hezbollah eltávolítását írta elő a térségből.
Vasárnap a BBC szerint a libanoni egészségügyi minisztérium közölte, hogy izraeli katonák 22 embert megöltek és 124 másikat megsebesítettek, akik megpróbáltak visszatérni otthonaikba az ország déli részén.
Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnök szerint
A november végén bejelentett eredeti tűzszüneti terv véget vetett az Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között 14 hónapja tartó konfliktusnak.
Az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött megállapodás 60 napot adott a Hezbollahnak arra, hogy megszüntesse fegyveres jelenlétét Dél-Libanonban, és ugyanezen időszak alatt az izraeli erőknek vissza kellett vonulniuk.
A terv bejelentésekor Joe Biden akkori amerikai elnök azt mondta, hogy a terv „az ellenségeskedések tartós beszüntetését” célozza a két fél között.
Pénteken azonban, két nappal a határidő lejárta előtt
A Fehér Ház vasárnapi közleménye szerint a határidőt most február 18-ra tették át, és megkezdődnek a tárgyalások a 2023. október 7. után fogságba esett libanoni foglyok hazatéréséről.
A megállapodás megkötése óta libanoni lakosok ezrei tértek vissza a határhoz közeli városokba és falvakba, annak ellenére, hogy figyelmeztetések szerint a térség továbbra is nem biztonságos.
Az izraeli hadsereg azt mondta, hogy „figyelmeztető lövéseket adott le több területen”, anélkül, hogy pontosította volna, hogy embereket találtak-e el, és több embert letartóztatott, akik állítása szerint „közvetlen fenyegetést” jelentettek.
Az Izrael és a Hezbollah – egy Irán által támogatott, terrorszervezetként számon tartott politikai és társadalmi mozgalom – között régóta tartó konfliktus tavaly szeptemberben eszkalálódott. Ez egy egész Libanont érintő intenzív izraeli légi hadjárathoz, az ország déli részén végrehajtott szárazföldi invázióhoz és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolásához vezetett.
Izrael kinyilvánított célja az volt, hogy lehetővé tegye a Hezbollah támadásai miatt az ország északi részén lévő településekről elmenekült mintegy 60 000 lakos visszatérését, és eltávolítsa a csoportot a határ menti területekről.
A Hezbollah a Hamász dél-izraeli támadásait követő napon, 2023. október 7-én indította el támadásait, mondván, hogy a gázai palesztinokkal való szolidaritásból cselekszik.
Trump: Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia Gázából
Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia a háború dúlta Gázai övezetből – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trumpot szombaton az amerikai elnöki repülőgépen újságírók arról kérdezték, hogy ezt ideiglenes, vagy tartós megoldásnak látja-e a Gázai övezet számára. Az amerikai elnök azzal felelt, hogy egyik lehetőséget sem zárja ki.
Az amerikai elnök II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott telefonbeszélgetésére utalva elmondta: megkérte az uralkodót, hogy Jordánia fogadjon be több embert a palesztin térségből.
„Szeretném, ha Egyiptom is befogadna” – közölte, hozzátéve, hogy vasárnap fog beszélni Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökel.
„Másfél millió emberről volna szó, kiüríthetnénk az egészet” – mondta Donald Trump a Gázai övezetre utalva, amelynek lakossága mintegy 2,3 millió volt a háború kezdetekor. „Szó szerint ez egy bontási terület, szinte minden le van rombolva és emberek halnak meg ott, így inkább együttműködnék néhány arab országgal és különböző helyeken szállásokat építenék, hogy az emberek talán békében élhessenek a változatosság kedvéért” – hangsúlyozta.
Bászem Naim, a Hamász terrorszervezet politikai irodájának tagja visszautasította a felvetést a palesztinok azon félelmeire hivatkozva, hogy tartósan elűzhetik őket otthonaikból. Számi Abu Zuhri, a Hamász egy másik magas rangú tisztségviselője pedig sürgette Donald Trumpot, hogy ne ismételje meg hivatali elődje, Joe Biden „kudarcot vallott” ötleteit.
„A Gázai övezet lakossága eltűrte a halált és nem akarta elhagyni szülőföldjét és nem fogják azt elhagyni semmilyen más okból sem” – tette hozzá.
Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter közlése szerint Ammán továbbra is eltántoríthatatlanul kiáll az ellen, hogy a palesztinokat áttelepítsék a Gázai övezetből.
Egyiptomi politikusok korábban több alkalommal hasonlóan nyilatkoztak.
Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter, a jobboldali Vallásos Cionisták nevű párt elnöke nagyszerű ötletnek nevezte az amerikai elnök felvetését. Mint mondta, egyedül kreatív gondolkodásmód hozhat békét, az amerikai elnök felvetése pedig „lehetőséget nyújthat a palesztinoknak arra, hogy új és jobb életet építsenek maguknak máshol”. Hozzátette, hogy kidolgoznak egy tervet ennek megvalósítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!