2011. augusztus 05., 16:102011. augusztus 05., 16:10
„A vádlott folyamatosan visszaél jogával, rendszeresen megzavarja a bírósági eljárás folyamatát, s ezzel akadályozza a tanúk kihallgatását és az igazság kiderítését” – hangzott a bírói indoklás. Timosenkót azzal vádolják, hogy túl magas áron kötött 2009-ben gázvásárlási szerződést Oroszországgal.
A kijevi nyomozóhatóság szerint Julija Timosenko miniszterelnökként, hatalmi jogkörével visszaélve, 2009 januárjában Ukrajna számára rendkívül előnytelen, mintegy 400 millió dolláros kárt okozó gázszerződés aláírására kényszerítette Oleg Dubinát, a Naftogaz Ukraina akkori vezetőjét az orosz Gazprommal. Timosenko azonban tagadja a vádat, és azzal gyanúsítja a bíróságot, hogy valójában Viktor Janukovics elnök megbízásából jár el, hogy megakadályozzák az indulását a választásokon.
Pénteki meghallgatása során a politikus visszautasította, hogy felálljon, amikor a bíróhoz beszél, többször megsértette őt, és kétségbe vonta a pártatlanságát. De sértegette a vádlott a tanúként beidézett Mikola Azarov jelenlegi kormányfőt is, akit „a korrupció kipróbált veteránjának” nevezett. Eközben a közönség soraiban helyet foglaló támogatói a zajongásukkal többször félbeszakították a tárgyalást. A bíró utasítására ekkor rendőrök vették körül Timosenkót, és meg is bilincselték, miután kivezették a tárgyalóteremből. Szombaton tüntetés kezdődött az ügyben eljáró bíróság előtt: Timosenko hívei mintegy 30 sátrat vertek fel az épület előtt, s közölték, mindaddig ott maradnak, amíg a hatóságok szabadon nem engedik az ellenzéki vezetőt. A hatóságok azonban tegnapra virradóra betiltották a tüntetést, helyszíni jelentések szerint a törvényszéket rendőrkordonnal vették körül, és kommandósok védik az épületet. Tilos a gyülekezés Kijev központi, Függetlenség terén is, amely 2004-ben a fő helyszíne volt a Timosenko vezette narancsos forradalomnak.
Eközben az orosz külügyminisztérium nyilatkozatot bocsátott ki az ügyben, amely hangsúlyozza: a 2009-es gázmegállapodásokat a két ország törvényeinek és a nemzetközi normáknak a legszigorúbb betartásával kötötték meg a két ország államfőjének utasítására. „Oroszország azt várja, hogy Timosenko pere legyen tisztességes, és álljon összhangban a nemzetközi emberiességi normákkal” – áll a közleményben. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke aggodalmát fejezte ki „a döntés politikai motivációját és Ukrajna jogállamiságát illetően”, Angela Merkel német kancellár ugyanakkor közölte: a berlini szövetségi kormány „mély aggodalommal” vette tudomásul az ellenzéki vezető, Julija Timosenko letartóztatását. A német kormány „erős kételyeinek” adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kijevi hatóságok által bejelentett őrizetbe vétel helyénvaló-e, továbbá a berlini külügyminisztérium úgy ítélte meg, „a politikailag vezérelt igazságszolgáltatás” gyanúját kelti az a tény, hogy a korábbi ukrán kormány számos tagja ellen hivatali visszaélés vádjával vizsgálatot indítottak. Az amerikai kormány még messzebb ment, és Timosenko azonnali szabadon engedésére szólította fel az ukrán hatóságokat. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége szombat este a washingtoni kormány nevében kiadott közleményében leszögezte, a volt kormányfő őrizetbe vétele nemzetközi méretű aggodalmat vált ki az ukrajnai jogalkalmazással kapcsolatban. Ezt az aggodalmat osztja az amerikai kormány is, és ezért arra szólítja a hatóságokat, hogy vizsgálják felül az őrizetbe vételről szóló döntést, és fontolják meg a politikus azonnali szabadon engedését. A nagykövetség szerint a Timosenko-ügy legújabb fejleményei tovább táplálják azt a látszatot, hogy politikai indíttatású eljárás folyik a politikus ellene.
Eddig 31 halálos áldozatot találtak meg Kijevben annak a többszintes lakóháznak a romjai alatt, amelyet csütörtökre virradóra rakétatalálat ért, a sebesültek száma meghaladta a 150-et.
Németország és az Európai Unió teljes autoriter és militarista irányba sodródáik – állítja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A fasiszta propaganda elleni törvény hatályba lépésének halogatása a holokauszt tagadását és a háborús bűnösök rehabilitációját ösztönözheti – figyelmeztetett a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald S. Lauder csütörtökön.
A gázai helyzetről tárgyalt Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel csütörtökön Jeruzsálemben – jelentette a kormányfő hivatala.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy külföldi megbízottja, Steve Witkoff a következő napokban Oroszországba utazik, mivel az elnök az ukrajnai konfliktus befejezését szorgalmazza.
A nemzetközi vonatjáratokat is érintik a budapesti Keleti pályaudvar felújítása miatti forgalmi változások – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a román vasúttársaság (CFR) a Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatására hivatkozva.
Az ukrán parlament csütörtöki, jelentős nemzetközi figyelem övezte ülésén elfogadta a két legfontosabb korrupcióellenes szerv függetlenségét visszaállító törvényjavaslatot.
Nem hagyta szó nélkül Donald Trump amerikai elnök, hogy Dmitrij Mevdegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, volt elnök és miniszterelnök háborúval fenyegette az Egyesült Államokat.
Kanada szeptemberben elismeri a palesztin államot – jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán újságíróknak.
Az orosz gazdaság sikeres a nyugati szankciók dacára, mondhatni, az ország már immunis lett az ilyen korlátozásokkal szemben – jelentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov.
szóljon hozzá!