A lengyel tárcavezető megerősítette: a Stratégiai iránytű elnevezésű, 2022-ben elfogadott európai uniós biztonság- és védelempolitikai cselekvési terv keretében júliustól készenléti állapotba helyezik a lengyel és a német gyorsreagálású harccsoportot, amelyek külön-külön 2500 főt számlálnak.

Bejelentette továbbá: május elején a lengyelországi Wroclawban megrendezik a lengyel-francia-német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög védelmi minisztereinek találkozóját.

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette:

Boris Pistorius közölte: Németország és Lengyelország a lőszergyártás és az ukrán fegyveres erők kiképzése terén is megerősítik együttműködésüket.

Pistorius a német kormánykoalíción belüli, az ukrajnai helyzet megoldását érintő nézeteltérésekre utalva aláhúzta: az ukrajnai háború befagyasztása végső soron csak Putyinnak segítene. A békét meg kell teremteni, de „az nem lehet egy diktált béke”, olyan tűzszünet, illetve a konfliktus befagyasztása, amelyből Putyin végül megerősödve kerülne ki, és akkor folytatná a konfliktust, amikor neki tetszik – hangsúlyozta a német miniszter.

Eközben

A brüsszeli testület hétfői közleménye szerint a jóváhagyás az Európai Békekereten belül külön Ukrajnai Segítségnyújtási Alapot hoz létre, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy halált okozó és halált nem okozó katonai felszerelések, valamint kiképzés biztosításával továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők változó szükségleteit.

A hétfői határozatot követően az Európai Békekeret pénzügyi felső határa a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan meghaladja a 17 milliárd eurót.

Ezen túlmenően a külügyek tanácsa úgy határozott, hogy javítja az Európai Békekeretre vonatkozó irányítási szabályokat annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá tegye és hozzáigazítsa az új nemzetközi körülményekhez. A továbbfejlesztett irányítási szabályok új nemzeti közbeszerzési struktúrákra és meglévő keretszerződésekre fognak épülni,

A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki azt mondta: az Ukrajnai Segítségnyújtási Alap létrehozásával az EU teljesíti kötelezettségvállalásait. „Az alap tettre váltja szavainkat” – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: az alap segítségével az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, hogy megvédhesse magát Oroszország agressziójával szemben, bármibe is kerül, és ameddig csak szükséges.

Közben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója hétfőn a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette:

„Putyin kijelentése közvetlen bizonyítéka annak, hogy az Oroszországi Föderáció nem áll készen arra, hogy modern társadalmi-politikai kapcsolatokban éljen, figyelembe véve más országok abszolút szuverén jogait” – fűzte hozzá a tanácsadó.

Putyin a háromnapos orosz elnökválasztás lezárulása után, vasárnap tett nyilatkozatában jelentette ki, hogy Oroszország folytatja az Ukrajna elleni háborút, és úgynevezett ütközőzónát hoz létre Ukrajna területén.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye elfoglalásának szükségességére vonatkozó kérdésre válaszolva Putyin kijelentette:

Részletekbe nem bocsátkozott, de azt még hozzátette, hogy a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területeken létesítendő„ütközőzónának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy megfékezzék a külföldi gyártmányú fegyverek oroszországi területek elleni bevetését.