A jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a voksok 35,61 százalékát kapta
Fotó: Facebook/Prawo i Sprawiedliwość
A Lengyelországban jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 35,61 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak pedig 30,51 százalékos a vasárnapi parlamenti választásokon szerzett támogatottsága az országos választási bizottság által hétfő este közreadott eredmények szerint.
2023. október 17., 09:102023. október 17., 09:10
A szavazatok közel 100 százalékos feldolgozottságán alapuló eredményeket az országos választási bizottság (PKW) honlapján ismertették.
A harmadik helyen a szavazatok 14,42 százalékával a szintén ellenzéki Harmadik Út (Trzecia Droga) végzett. Átlépte még a parlamenti bejutási küszöböt a voksok 8,56 százalékával az Új Baloldal (Nowa Lewica), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is, amely 7,15 százalékon áll.
A PKW várhatóan kedden közli a hivatalos végeredményeket, amelyek alapján megosztják majd a mandátumokat a 460 fős alsóházban (szejm).
Hétfő délutáni, Rómában megtartott sajtóértekezletén az elnök hangsúlyozta: „nyugodtan kell kivárni” a választási eredményeket. Aláhúzta: „a lengyelországi demokrácia stabil”.
A szavazás keretében a felsőház (szenátus) 100 tagját is megválasztották. A szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választották. Az ellenzéknek 67, a PiS pártnak 33 mandátuma lesz a felsőházban a végeredmények szerint.
A 74 százalékos részvételi arány rekordmagas volt az 1989 utáni választások történetében.
A lengyel parlamenti választásokon az eddig kormányzó Jog és Igazságosság párt a szavazatok 36,8 százalékát szerezte meg az urnazárás után közölt exit pollok szerint, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció a voksok 31,6 százalékát kapta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonöt ország – köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Japán külügyminiszterei – a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítására szólított fel hétfőn egy közös nyilatkozatban.
A romániai hatóságok aláírták a keretmegállapodást rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek beszerzésére az izraeli Rafael Advanced Defense Systems céggel – közölte hétfőn a védelmi minisztérium.
Az ukrán és az orosz delegáció közötti közvetlen tárgyalások harmadik fordulójára július 23-án kerül sor Isztambulban – közölte Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn este tartott beszédében.
Magyarországnak abszolút nemzeti érdeke a jó együttműködés Romániával, különösen mivel Brüsszel sorozatos hibái miatt Európa folyamatosan az energiaválság szélén lavírozik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A „kollektív Nyugat” az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetséges kiindulópontjának tekinti Romániát – jelentette ki Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövet a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek vasárnap adott interjújában.
Csak az idei év első felében több tízmillió eurós kártérítés kifizetésére kötelezte Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) különböző ügyekben.
Donald Trump amerikai elnök meghívta Washingtonba Nicușor Dan román államfőt – közölte Cristian Diaconescu elnöki tanácsadó.
Legalább 67 palesztint ölt meg az izraeli hadsereg, miközben vasárnap Gáza északi részén az ENSZ segélyautóira vártak.
A Mediazona orosz független médiaorgánum a BBC orosz szolgálatával együttműködve 119 154 Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg.
Új evakuálási parancsot adott ki az izraeli hadsereg vasárnap reggel a Gázai övezet középső részén, a palesztin Hamász terrorszervezet fogáságban lévő túszok családjai azonban aggódnak, mert a rabokat ott őrizhetik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!