Fotó: Agerpres
2009. szeptember 03., 09:392009. szeptember 03., 09:39
„A Kommunista Párt vezetőjeként nem kívánok betölteni egy meglehetősen gyanús és kétértelmű tisztséget, nem akarom többé ellátni az államelnöki teendőket ebben az ország és a párt számára egyaránt mérföldkőnek számító időszakban. Sem erkölcsi, sem politikai okom nem maradt a funkció betöltésére, miután határozottan nem értek egyet azzal, ahogyan mások elképzelik az ország irányítását” – nyilatkozta az államfői posztot 2001 óta betöltő Vladimir Voronin. A moldovai alkotmány értelmében az államfő távozása után a házelnök válik ügyvezető köztársasági elnökké.
A kommunista elnök döntése egyértelműen összefügg azzal, hogy a chişinăui törvényhozás múlt heti alakuló ülésén a liberális párti Mihai Ghimput választotta meg házelnöknek az Európai Integrációért néven koalíciót alkotó kormánypárti képviselők voksaival. Az ellenzékbe szorult kommunisták a szavazás előtt kivonultak az ülésteremből. A parlament tegnap folytatta munkáját, de az alakuló üléshez hasonlóan a képviselőknek csaknem a fele nem volt jelen az ülésteremben. A kommunista párt végrehajtó bizottságának egyik tagja, Mark Tkaciuk előzőleg közölte, hogy pártja azért nem lesz jelen az ülésen, mert panaszt emelt az alkotmánybíróságnál a pénteken hozott döntések, egyebek mellett a parlamenti elnök megválasztása ellen.
Tkaciuk szerint a képviselők az alkotmány több pontját megsértették, és áthágták a házszabályt is, amely tíz napot ad nekik a frakciók megalakítására. Mint arról már beszámoltunk, a kormányzásra készülő négy párt Vlad Filatot, a Moldovai Liberális Demokrata Párt elnökét jelöli kormányfőnek, de az új miniszterelnök személyére csak az új államfő tehetne javaslatot. Az új államfő megválasztásához kétharmados többségre, azaz 61 szavazatra van szükség, de a kormánypártok csak 53 mandátummal rendelkeznek.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.