Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России
Oroszországnak nincsenek és nem is lehetnek agresszív, hódítási tervei Európában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Primakov-felolvasások elnevezésű, Moszkvában hétfőn megkezdődött nemzetközi fórumon.
2023. november 28., 08:042023. november 28., 08:04
Okfejtése szerint Oroszország azért volt kénytelen megindítani „különleges hadműveletét” Ukrajnában, mert az ottani „neonáci rezsim”, amellyel szemben a Nyugat elnézően viselkedik, arra vetemedett, hogy mindent kiírtson, ami orosz.
– mondta Lavrov rámutatva, hogy ez közvetlen veszélyt jelent az orosz érdekekre és biztonságra.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem fog elzárkózni „a történelmi Nyugat józanul gondolkodó szereplői elől”. Azt mondta, Európa „nagyon-nagyon csúnyán aláásta a hírnevét, ha talán még nem is véglegesen”, és Moszkva „tízszer is meggondolja majd”, hogy a kapcsolatok helyreállítására irányuló esetleges javaslatok az ő érdekeit szolgálják-e.
Meglátása szerint Oroszországnak most nem az Európával való kapcsolatok helyreállításán kell gondolkodnia, hanem azon, hogyan ne legyen függő azon európai politikusok lépéseitől, akik az Egyesült Államok befolyása alatt állnak. Úgy vélekedett, hogy Moszkva ellen bevezetett szankciók nem fognak eltűnni az ukrajnai konfliktus lezárása után sem, ezért Oroszországnak mindent magának kell előállítania, hogy ne legyen kitéve egy újabb olyan szeszélynek, amely ismét a büntetőintézkedések bevezetésével járhat.
„Csendben akarják szüneteltetni, ravasz módon befagyasztani, időt akarnak nyerni, mint a minszki megállapodásokkal tették, újrafegyverezni a kijevi náci rezsimet, és folytatni az agressziójukat – hibridet, vagy nem hibridet – Oroszország ellen” – nyilatkozott.
Véleménye szerint az amerikai és európai tisztségviselők, akik Oroszország elleni szankciók bevezetését követelik közép-ázsiai államoktól, „megalázzák az érintett országokat”. Az eljárást „szemtelennek” minősítette.
Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy konfliktusokat provokálnak, egyebek között Oroszország határainak közelében, és gazdasági háborúkat robbantanak ki, hogy továbbra is „mások kárára biztosítsák saját jólétüket”.
– mondta Lavrov.
„Egyre inkább tudatosul, hogy senki sincsen bebiztosítva Washington és Brüsszel agresszív fellépésével szemben” – mondta.
Elismerte, hogy a folyamat nem halad gyorsan, mert India és Kína is belátja, hogy ártana a gazdaságuknak ha hirtelen lépnének ki a rendszerből. Ám fokozatosan elmozdulnak a dollártól, valamint a nyugati fizetési rendszerektől és az ellátási láncoktól való függéstől.
„A globalizáció egyenlőtlen, igazságtalan modellje, amelyben az »aranymilliárd« kapta a fő hasznot, lassan a múlté lesz” – fogalmazott Lavrov.
Mint mondta,
A világ helyzete most még rosszabb, mint a hidegháború idején, mert akkor még voltak fékek és ellensúlyok, a nagyhatalmak hajlandóak voltak a rivalizálást politikai és a diplomáciai keretek között megtartani, és sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió részéről nem hangoztak el olyan riasztó kijelentések, mint most.
A nemzetközi szervezetkről szólva közölte, hogy a BRICS jövő évi soros elnöksége alatt Oroszország meg kívánja erősíteni a formáció pozícióját a nemzetközi színtéren, hogy „egyre fontosabb szerepet játsszon az igazságos világrend kialakításában”.
Az ENSZ BT új tagjai az orosz diplomácia vezetője szerint csakis a térségükben hitelesnek tekintett ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országok lehetnek.
Elítélően nyilatkozott azokról a szervezetekről, amelyekben az Egyesült Államok és szövetségesei eluralkodtak, szerinte marginális struktúrává változtatva például az Európa Tanácsot és az EBESZ-t. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy még megmenthető, de erre kevés az esély.
– hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a tanácskozás részvevőihez intézett üzenetében.
Putyin szerint ugyanakkor „az országok egy jól ismert csoportja”, amely hozzászokott a világuralomhoz, semmitől sem riad vissza, hogy megőrizze csökkenő befolyását, és „szemérmetlen zsarolásba” kezdett, valamint erőszakos nyomást gyakorol, és a nemzetközi jogrendet egyfajta „szabályokon alapuló renddel” cseréli fel.
Úgy vélekedett, hogy a „destabilizáló irányvonal” idézte elő az Ukrajna körüli válságot és a palesztin-izraeli konfliktus eszkalálódását.
Orosz miniszterhelyettes: A Nyugat mérgeket szállít Ukrajnának
Oroszországnak bizonyítékai vannak arra, hogy NATO-országok mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának, amely be is vetette ezeket elcsatolt területek vezetői ellen – jelentette ki a TASZSZ szerint Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tagállamai konferenciájának 28. ülésszakán.
„Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra, hogy az Egyesült Államok és euroatlanti szövetségesei részt vesznek mérgező vegyi anyagok, valamint a hordozóeszközeik Ukrajnába szállításában” – hangoztatta az orosz küldöttséget vezető Liszogorszkij.
„Az ilyen mérgező vegyi anyagokat az ukrán fegyveres erőknek és a kijevi rezsim oldalán harcoló külföldi zsoldosoknak adják át. Arról is vannak információk, hogy a kijevi rezsim különleges szolgálatainak ügynökei mérgező vegyi anyagokat és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen” – tette hozzá.
Liszogorszkij azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szövetségeseivel együtt Oroszország kiszorítására törekszik az OPCW Végrehajtó Tanácsából.
A hétfői orosz hadijelentés szerint egyébként az orosz erők három frontszakaszon hat támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén csaknem 630 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 280 főt pedig a Liman környékén vívott harcokban szenvedte el.
Az összegzésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy vezetési pontot, négy páncélozott harcjárművet, két, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát és 21 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Pologiban két civil életét vesztette, négy pedig megsebesült.
Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy merényletet követtek el helyettese, Alekszandr Szliszarenko ellen. Azt mondta, hogy az illető nincs életveszélyben.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szamarában hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy nőt, aki az interneten arra igyekezett rávenni orosz katonákat, hogy álljanak át az ukránok oldalára. Az FSZB szerint a vádlott az ukrán biztonsági szolgálatok cinkosa volt, és az orosz hadsereget lejárató portálok információit használta fel agitációjában.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!