Lavrov: Oroszországnak nincsenek agresszív tervei Európában, a konfliktusokat a Nyugat provokálja

•  Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России

Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России

Oroszországnak nincsenek és nem is lehetnek agresszív, hódítási tervei Európában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Primakov-felolvasások elnevezésű, Moszkvában hétfőn megkezdődött nemzetközi fórumon.

Hírösszefoglaló

2023. november 28., 08:042023. november 28., 08:04

Okfejtése szerint Oroszország azért volt kénytelen megindítani „különleges hadműveletét” Ukrajnában, mert az ottani „neonáci rezsim”, amellyel szemben a Nyugat elnézően viselkedik, arra vetemedett, hogy mindent kiírtson, ami orosz.

Idézet
„Ezzel párhuzamosan ezt a neonáci rezsimet eszközként használták fel arra, hogy a Nyugat érdekében stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra a harctéren”

– mondta Lavrov rámutatva, hogy ez közvetlen veszélyt jelent az orosz érdekekre és biztonságra.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem fog elzárkózni „a történelmi Nyugat józanul gondolkodó szereplői elől”. Azt mondta, Európa „nagyon-nagyon csúnyán aláásta a hírnevét, ha talán még nem is véglegesen”, és Moszkva „tízszer is meggondolja majd”, hogy a kapcsolatok helyreállítására irányuló esetleges javaslatok az ő érdekeit szolgálják-e.

Meglátása szerint Oroszországnak most nem az Európával való kapcsolatok helyreállításán kell gondolkodnia, hanem azon, hogyan ne legyen függő azon európai politikusok lépéseitől, akik az Egyesült Államok befolyása alatt állnak. Úgy vélekedett, hogy Moszkva ellen bevezetett szankciók nem fognak eltűnni az ukrajnai konfliktus lezárása után sem, ezért Oroszországnak mindent magának kell előállítania, hogy ne legyen kitéve egy újabb olyan szeszélynek, amely ismét a büntetőintézkedések bevezetésével járhat.

Lavrov úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak felfüggeszteni akarják az ukrán konfliktust, nem lezárni.

„Csendben akarják szüneteltetni, ravasz módon befagyasztani, időt akarnak nyerni, mint a minszki megállapodásokkal tették, újrafegyverezni a kijevi náci rezsimet, és folytatni az agressziójukat – hibridet, vagy nem hibridet – Oroszország ellen” – nyilatkozott.

Véleménye szerint az amerikai és európai tisztségviselők, akik Oroszország elleni szankciók bevezetését követelik közép-ázsiai államoktól, „megalázzák az érintett országokat”. Az eljárást „szemtelennek” minősítette.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy konfliktusokat provokálnak, egyebek között Oroszország határainak közelében, és gazdasági háborúkat robbantanak ki, hogy továbbra is „mások kárára biztosítsák saját jólétüket”.

Idézet
„A Nyugat mindent megtesz, hogy megőrizze uralmának maradványait, és ehhez olyan szemtelenül neokolonialista módszerekhez folyamodik, amelyek a világtöbbség elutasítását váltják ki”

– mondta Lavrov.

Rámutatott, hogy miközben Washington a dollárt már régóta fegyverként használja fel, más országok áttérnek a nemzeti valutákra, alternatív fizetési platformokat vezetnek be, új szállítási folyosókat és ellátási láncokat hoznak létre.

„Egyre inkább tudatosul, hogy senki sincsen bebiztosítva Washington és Brüsszel agresszív fellépésével szemben” – mondta.

Elismerte, hogy a folyamat nem halad gyorsan, mert India és Kína is belátja, hogy ártana a gazdaságuknak ha hirtelen lépnének ki a rendszerből. Ám fokozatosan elmozdulnak a dollártól, valamint a nyugati fizetési rendszerektől és az ellátási láncoktól való függéstől.

„A globalizáció egyenlőtlen, igazságtalan modellje, amelyben az »aranymilliárd« kapta a fő hasznot, lassan a múlté lesz” – fogalmazott Lavrov.

Mint mondta,

a világban egyre inkább a „regionális problémák regionális megoldások” formula felé hajlanak, amelyben a külső szereplőktől segítséget és nem kötelező recepteket várnak el.

A világ helyzete most még rosszabb, mint a hidegháború idején, mert akkor még voltak fékek és ellensúlyok, a nagyhatalmak hajlandóak voltak a rivalizálást politikai és a diplomáciai keretek között megtartani, és sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió részéről nem hangoztak el olyan riasztó kijelentések, mint most.

A nemzetközi szervezetkről szólva közölte, hogy a BRICS jövő évi soros elnöksége alatt Oroszország meg kívánja erősíteni a formáció pozícióját a nemzetközi színtéren, hogy „egyre fontosabb szerepet játsszon az igazságos világrend kialakításában”.

Moszkva hangsúlyt fektet majd a BRICS-országok közös fizetési rendszereire vonatkozó ajánlások megvitatására.

Az ENSZ BT új tagjai az orosz diplomácia vezetője szerint csakis a térségükben hitelesnek tekintett ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országok lehetnek.

Elítélően nyilatkozott azokról a szervezetekről, amelyekben az Egyesült Államok és szövetségesei eluralkodtak, szerinte marginális struktúrává változtatva például az Európa Tanácsot és az EBESZ-t. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy még megmenthető, de erre kevés az esély.

Idézet
Nyilvánvaló, hogy a globalizáció modellje, amelyet nagyrészt a nyugati országok alakítottak ki, természetesen a saját érdekeiknek megfelelően, túlhaladta a hasznosságát és mély válságban van. A nemzetközi kapcsolatok új, igazságosabb és demokratikusabb rendszere van kialakulóban, amely megfelel a világ többsége igényeinek”

– hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a tanácskozás részvevőihez intézett üzenetében.

Putyin szerint ugyanakkor „az országok egy jól ismert csoportja”, amely hozzászokott a világuralomhoz, semmitől sem riad vissza, hogy megőrizze csökkenő befolyását, és „szemérmetlen zsarolásba” kezdett, valamint erőszakos nyomást gyakorol, és a nemzetközi jogrendet egyfajta „szabályokon alapuló renddel” cseréli fel.

Úgy vélekedett, hogy a „destabilizáló irányvonal” idézte elő az Ukrajna körüli válságot és a palesztin-izraeli konfliktus eszkalálódását.

Orosz miniszterhelyettes: A Nyugat mérgeket szállít Ukrajnának

Oroszországnak bizonyítékai vannak arra, hogy NATO-országok mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának, amely be is vetette ezeket elcsatolt területek vezetői ellen – jelentette ki a TASZSZ szerint Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tagállamai konferenciájának 28. ülésszakán.
„Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra, hogy az Egyesült Államok és euroatlanti szövetségesei részt vesznek mérgező vegyi anyagok, valamint a hordozóeszközeik Ukrajnába szállításában” – hangoztatta az orosz küldöttséget vezető Liszogorszkij.
„Az ilyen mérgező vegyi anyagokat az ukrán fegyveres erőknek és a kijevi rezsim oldalán harcoló külföldi zsoldosoknak adják át. Arról is vannak információk, hogy a kijevi rezsim különleges szolgálatainak ügynökei mérgező vegyi anyagokat és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen” – tette hozzá.
Liszogorszkij azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szövetségeseivel együtt Oroszország kiszorítására törekszik az OPCW Végrehajtó Tanácsából.
A hétfői orosz hadijelentés szerint egyébként az orosz erők három frontszakaszon hat támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén csaknem 630 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 280 főt pedig a Liman környékén vívott harcokban szenvedte el.
Az összegzésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy vezetési pontot, négy páncélozott harcjárművet, két, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát és 21 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Pologiban két civil életét vesztette, négy pedig megsebesült.
Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy merényletet követtek el helyettese, Alekszandr Szliszarenko ellen. Azt mondta, hogy az illető nincs életveszélyben.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szamarában hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy nőt, aki az interneten arra igyekezett rávenni orosz katonákat, hogy álljanak át az ukránok oldalára. Az FSZB szerint a vádlott az ukrán biztonsági szolgálatok cinkosa volt, és az orosz hadsereget lejárató portálok információit használta fel agitációjában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 20., vasárnap

Izrael jogi és politikai lépéseket kezdeményez Emmanuel Macron francia elnökkel szemben

Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.

Izrael jogi és politikai lépéseket kezdeményez Emmanuel Macron francia elnökkel szemben
2024. október 20., vasárnap

Tízezrek követelték a korrupcióval gyanúsított baloldali miniszterelnök lemondását Spanyolországban

Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.

Tízezrek követelték a korrupcióval gyanúsított baloldali miniszterelnök lemondását Spanyolországban
2024. október 20., vasárnap

Rakétazáport zúdított Izraelre a Hezbollah terrorszervezet

Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.

Rakétazáport zúdított Izraelre a Hezbollah terrorszervezet
2024. október 20., vasárnap

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.

Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett
2024. október 20., vasárnap

Netanjahu: nagy árat fizet a Hezbollah, amiért megpróbált megölni

Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.

Netanjahu: nagy árat fizet a Hezbollah, amiért megpróbált megölni
2024. október 20., vasárnap

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok

Drónokkal támadta Ukrajna Moszkvát és Nyugat-Oroszországi célpontokat - közölték regionális tisztségviselők vasárnap reggel.

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok
Moszkvát támadták drónokkal az ukránok
2024. október 20., vasárnap

Moszkvát támadták drónokkal az ukránok

2024. október 20., vasárnap

Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét

Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.

Feszült hangulatú elnökválasztás Moldovában, a Nyugathoz vagy Moszkvához való közeledés a tét
2024. október 19., szombat

Egy halálos ítéletet végrehajtottak, egy halálraítélt átmeneti kegyelmet kapott az Egyesült Államokban

Halálos ítéletet hajtottak végre Alabama államban egy többszörös gyilkoson, miközben Texasban alig néhány órával az ítélet végrehajtása előtt kapott átmeneti kegyelmet egy elítélt csütörtökön.

Egy halálos ítéletet végrehajtottak, egy halálraítélt átmeneti kegyelmet kapott az Egyesült Államokban
2024. október 19., szombat

Tömegbaleset történt Lengyelországban, többen meghaltak

Négy ember életét vesztette, tizenketten megsérültek az észak-lengyelországi Gdansk városánál, az S7-es gyorsforgalmi úton szombatra virradóra történt balesetben – közölte a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízió.

Tömegbaleset történt Lengyelországban, többen meghaltak
2024. október 19., szombat

Nem engedi egy olasz bíróság a migránsok Albániába küldését, Meloni szerint politikailag elfogultak

Egy olasz bíróság nem hagyta jóvá pénteken, hogy az Albániában létesített migránstáborokban helyezzék el az elsőként odaszállított 12 embert, bangladesi és egyiptomi férfiakat.

Nem engedi egy olasz bíróság a migránsok Albániába küldését, Meloni szerint politikailag elfogultak