Fotó: MTI/AP/Thibault Camus
A francia kormány egy új törvénnyel kívánja eltiltani a rendbontókat a jobb életkörülményeket követelő sárgamellényesek egyre erőszakosabb tüntetésein való részvételtől és megakadályozni a be nem jelentett megmozdulásokat – jelentette be hétfőn Edouard Philippe miniszterelnök a TF1 kereskedelmi televízió híradójában.
2019. január 07., 22:552019. január 07., 22:55
2019. január 08., 00:432019. január 08., 00:43
„A legtöbb francia városban a tüntetések békésen zajlottak, de nem fogadhatjuk el, hogy egyesek rendbontásra, törésre-zúzásra, égetésre használják fel ezek a tüntetéseket. Soha nem lehet ilyeneké az utolsó szó a hazánkban” – fogalmazott Edouard Philippe a szombati újabb zavargásokra utalva, amelyeken 345 embert állítottak elő. Az új szabályozást a futballhuligánok elleni törvénykezés mintájára kívánja a kormány megalkotni: a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket nyilvántartásba vennék és eltiltanák a további megmozdulásokon való részvételtől. A kormány február elején terjeszti vitára a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, emlékeztetve arra, hogy a jobboldali többségű szenátus októberben már megszavazott egy „eléggé hasonló javaslatot".
A kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne az adófizetők pénzéből a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteni a csoportosan elkövetett rombolások költségeit. A miniszterelnök elmondta: a sárgamellényes megmozdulás november 17-i kezdete óta 5600 rendbontót állítottak elő, akik közül eddig ezer embert ítéltek el a bíróságokon. A kormányfő jelezte, hogy a sárgamellényesek következő hétvégi megmozdulásán megerősítik a biztonsági intézkedéseket, amely a decemberi mozgósításhoz lesz hasonló: országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr lesz az utcákon, Párizsban 5 ezer rendőrt és a csendőrség páncélosait vezénylik ki a közterekre.
A rendőrség szerint szombaton országszerte csaknem 50 ezer, Párizsban 3500 sárgamellényes tüntetett, ami jóval kevesebb, mint a megmozdulás kezdetén két hónappal ezelőtt, amikor mintegy 300 ezren tiltakoznak, de emelkedést jelent a december végi 32 ezerhez képest. A megmozdulást országszerte ismét erőszakos megmozdulások kísérték: parkoló járműveket rongáltak meg és gyújtottak fel, Párizsban a Szajna egyik gyalogoshídján a tüntetők egy csoportja csendőröket vert meg, Dijonban egy rendőrőrsöt, Rennes-ben a polgármesteri hivatal bejáratát rongálták meg.
A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget több olyan intézkedést is bejelentett, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!