Fotó: MTI/AP/Thibault Camus
A francia kormány egy új törvénnyel kívánja eltiltani a rendbontókat a jobb életkörülményeket követelő sárgamellényesek egyre erőszakosabb tüntetésein való részvételtől és megakadályozni a be nem jelentett megmozdulásokat – jelentette be hétfőn Edouard Philippe miniszterelnök a TF1 kereskedelmi televízió híradójában.
2019. január 07., 22:552019. január 07., 22:55
2019. január 08., 00:432019. január 08., 00:43
„A legtöbb francia városban a tüntetések békésen zajlottak, de nem fogadhatjuk el, hogy egyesek rendbontásra, törésre-zúzásra, égetésre használják fel ezek a tüntetéseket. Soha nem lehet ilyeneké az utolsó szó a hazánkban” – fogalmazott Edouard Philippe a szombati újabb zavargásokra utalva, amelyeken 345 embert állítottak elő. Az új szabályozást a futballhuligánok elleni törvénykezés mintájára kívánja a kormány megalkotni: a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket nyilvántartásba vennék és eltiltanák a további megmozdulásokon való részvételtől. A kormány február elején terjeszti vitára a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, emlékeztetve arra, hogy a jobboldali többségű szenátus októberben már megszavazott egy „eléggé hasonló javaslatot".
A kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne az adófizetők pénzéből a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteni a csoportosan elkövetett rombolások költségeit. A miniszterelnök elmondta: a sárgamellényes megmozdulás november 17-i kezdete óta 5600 rendbontót állítottak elő, akik közül eddig ezer embert ítéltek el a bíróságokon. A kormányfő jelezte, hogy a sárgamellényesek következő hétvégi megmozdulásán megerősítik a biztonsági intézkedéseket, amely a decemberi mozgósításhoz lesz hasonló: országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr lesz az utcákon, Párizsban 5 ezer rendőrt és a csendőrség páncélosait vezénylik ki a közterekre.
A rendőrség szerint szombaton országszerte csaknem 50 ezer, Párizsban 3500 sárgamellényes tüntetett, ami jóval kevesebb, mint a megmozdulás kezdetén két hónappal ezelőtt, amikor mintegy 300 ezren tiltakoznak, de emelkedést jelent a december végi 32 ezerhez képest. A megmozdulást országszerte ismét erőszakos megmozdulások kísérték: parkoló járműveket rongáltak meg és gyújtottak fel, Párizsban a Szajna egyik gyalogoshídján a tüntetők egy csoportja csendőröket vert meg, Dijonban egy rendőrőrsöt, Rennes-ben a polgármesteri hivatal bejáratát rongálták meg.
A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget több olyan intézkedést is bejelentett, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!