Fotó: Albin Kurti/Facebook
Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálja, ha máshol is háború robban ki, de Koszovó felkészült arra, hogy ellenálljon egy esetleges szerb támadásnak – fogalmazott Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
2022. augusztus 11., 09:142022. augusztus 11., 09:14
Kurti szerint felelőtlenség lenne kizárni azt a lehetőséget, hogy Belgrád „agresszív politikája” egyszer fizikai támadásba csap át Koszovó ellen. „Éberek vagyunk, de nem félünk” – mondta. A koszovói kormányfő Oroszországot okolja a Belgrád és Pristina között kialakult konfliktusért. Szerinte, mivel Oroszország Szerbia fő szövetségese, és „Putyin a háború embere”, „érdekében áll háborút szítani, és ezzel normalizálni” a háborúskodást.
A két ország között a hónap elején alakult ki ismét feszültség, miután a koszovói kormány arra kötelezte volna az országban élő szerbeket, hogy ne szerb, hanem koszovói rendszámtáblát használjanak.
Komoly feszültség alakult ki Koszovó északi, Szerbiával közös határán, ahol a helyi szerbek több átkelőt is elbarikádoztak, és lövések is eldördültek.
A koszovói szerbek válaszul útakadályokat állítottak fel. Végül Washington és az EU közbenjárásával a Kurti-kormány szeptember elsejére halasztotta az intézkedés hatályba lépését, a blokádokat pedig – NATO-békefenntartók felügyelete mellett – eltávolították.
A koszovói kormányfő a tervek szerint jövő héten Brüsszelben találkozik Aleksandar Vucic szerb elnökkel.
Koszovó 2008-ban függetlenedett Szerbiától, a belgrádi vezetés azonban azóta is saját déli tartományaként tekint az országra. A Koszovóban élő szerbek az ország 1,8 milliós lakosságának mintegy 5 százalékát teszik ki, míg a lakosság túlnyomó része albán nemzetiségű.
A koszovói belügyminisztérium két irodáját támadták meg a koszovói–szerb határon a helyi szerbek amiatt, hogy a pristinai kormány döntése alapján a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblára kell váltaniuk.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!