Köszönetet mondott Zelenszkij Iohannisnak Ukrajna támogatásáért

•  Fotó: Presidency.ro

Fotó: Presidency.ro

Köszönetet mondott Romániának Volodimir Zelenszkij az országnak nyújtott támogatásokért és az együttműködés fokozásáért.

Hírösszefoglaló

2024. január 10., 10:282024. január 10., 10:28

Az ukrán elnök kedd esti beszédében arról tájékoztatta honfitársait, hogy kedden három európai vezetővel, köztük Klaus Iohannis román elnökkel folytatott telefonbeszélgetést.

„Megköszöntem Romániának a már elért együttműködési szintet. Rendkívül jó eredményeket értünk el a Duna-régióban, a fekete-tengeri együttműködésben és általában a kapcsolatainkban. Nagyra értékeljük Románia támogatását az Európai Unió felé való előrelépésünkben.

Idézet
Minden bizonnyal megvan a lehetőségünk a határokon átnyúló együttműködés fokozására, különösen az Ukrajna-Románia-Moldova háromszögben.

Ma Iohannis elnök úrral a védelem területén is megvitattam néhány ígéretes kérdést abban a témában, hogyan erősíthetjük meg közös pozícióinkat. Különösen az F-16-os pilótáink képzéséről tárgyaltunk” – mondta Zelenszkij.

Eközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában a Belgorod elleni katonai csapásokat kommentálva azt mondta:

Kijev nem riad vissza polgári objektumok lövetésétől és attól, hogy kazettás lőszert alkalmazzon egy városközpont ellen, ahol nincsenek katonai létesítmények.

„Katonáink továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a veszélyt előbb minimalizálják, majd teljesen megszüntessék. A különleges hadművelet emiatt folytatódik” – mondta.

Nem kívánta kommentálni azokat az ukrán és amerikai hivatalos források által hangoztatott állításokat, amelyek szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be Ukrajnában.

„Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy területünket és polgári objektumainkat, köztük Belgorod város központját a szilveszter előtti napon folyamatosan olyan lövedékekkel és rakétákkal lőtték, amelyeket Németországban, Franciaországban, Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban bocsátottak ki. Erről ne feledkezzünk meg!”

Orosz beszámolók szerint az ukrán erők december 30-án Belgorod központját lőtték két kazettás rakétával és cseh gyártmányú sorozatvetők reaktív lövedékeivel. A támadás következtében 25 ember, köztük öt gyermek, életét vesztette és több mint százan megsebesültek. Több mint 800 lakás és 132 magánház sérült meg akkor, de azóta a környéket többször ismét támadták Ukrajnából.

Olga Medvegyeva, a belgorodi régió belpolitikai kormányzóhelyettese elmondta, hogy az azonos nevű székvárosból és környékéről korábban 380 embert telepítettek át biztonságosabb területekre, akiket kedden még 80-an követtek.

Egy másik kormányzóhelyettes, Andrej Milekin korábban összeállított jelentése szerint hét orosz régió üdülőtáboraiban mintegy kétezer férőhelyet készítenek elő a belgorodi iskolások elhelyezésére a meghosszabbított téli szünetben.

Közben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy, az orosz hadsereg parancsnokaival kedden megtartott online konferencián kijelentette:

a hadászati kezdeményezés továbbra is az orosz hadseregé az ukrajnai háborúban, és Moszkva következetesen el fogja érni a „különleges hadművelet” célját.

A tárcavezető szerint az ukrán hadsereg tavaly több mint 215 ezer embert és 28 ezer haditechnikai eszközt veszített. Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg módszeresen csökkenti az ukrán fegyveres erők harcképességét.

„Nyugati kurátorainak sugalmazására a kijevi rezsim továbbra is mészárszékre küldi katonáit, és igyekszik megtalálni minden lehetőséget arra, hogy feltöltse az ukrán hadsereg sorait. Ez nyilvánvalóan nem változtat a helyzeten az érintkezési vonal mentén, csak meghosszabbítja a katonai konfliktust” – fogalmazott.

Sogju a parancsnokokkal folytatott tanácskozáson a 2024-es év egyik legfontosabb feladatának nevezte az orosz nukleáris triád legmagasabb szintű harckészültségének fenntartását.

Az ígérte, hogy az orosz hadsereget és a haditengerészetet továbbra is a legfejlettebb fegyverekkel fogják felszerelni, beleértve a mesterséges intelligencián és új fizikai elveken alapuló eszközöket.

Mint mondta, az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai „különleges hadműveletben” részt vevő csapatok átfogó ellátására fog összpontosítani,

növelni fogja az ellátást a legkeresettebb eszközökből, biztosítani fogja a drónok minden típusának sorozatgyártását, az egészen kicsi méretűektől a nehéz csapásmérő pilóta nélküli repülőgépekig.

A tervek között említette meg a kommunikáció javítását, a felderítés, a célmegjelölés és az ütegelhárítás hatékonyságának növelését, valamint a légvédelem és műholdkötelék képességeinek kiterjesztését.

Kijelentette, hogy az orosz hadsereg folytatja az Ukrajnában szerzett tapasztalatok hasznosítását, aktívan bevonva az oktatásba a harci ismereteket szerzett kiképzőket. Hangsúlyozta, hogy a „különleges hadművelet” minden résztvevőjének és hozzátartozóiknak egyenlő szociális és egészségügyi garanciákat kell biztosítani.

Az ENSZ becslése szerint Ukrajna lakosságának 40 százaléka szorul humanitárius segélyre

Az ENSZ becslései szerint Ukrajna lakosságának megközelítőleg 40 százaléka, azaz 14,6 millió ember szorul idén humanitárius segélyre az országban Oroszország indította háború hatásai miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) 3,1 milliárd dollárra van szüksége, és több adományt kér – közölte kedden Genfben az OCHA szóvivője.
Ez kevesebb, mint tavaly, amikor az OCHA 3,95 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai szükségleteket. Az OCHA adatai szerint azonban eddig a kért összegnek mindössze mintegy 64 százaléka folyt be.
Az adatok szerint az adományozás csökkenőben van.
A szóvivő közölte, hogy az ENSZ immár a jobban rászorulókra összpontosít, és visszafogja a programjait. Ezért is kérnek egyes területeken kevesebb adományt, mint a korábbi években. Az OCHA közlése szerint az ENSZ-nek egymilliárd dollárra van szüksége az Ukrajnával szomszédos, menekülteknek otthont adó országok részére is.
Az ENSZ adatai szerint 6,3 millió ukrán menekült külföldre az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete óta, és az ország lakosságának egynegyede vált belső menekültté.

Betiltották Olaszországban a Mariupol újjáépítéséről szóló orosz kiállítást

Az olaszországi Modena város helyi hatóságai visszavonták annak az orosz szervezésű kiállításnak az engedélyét, amelyen a szervezők azt kívánják bemutatni a közönségnek, hogy a Donyeck megyei Mariupolban gyors újjáépítés és a város felvirágoztatása zajlik, mióta a települést az orosz hadsereg elfoglalta – számolt be Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Facebookon.
Közlése szerint a modenai polgármesteri hivatal az ukrán fél kérésére vonta vissza az engedélyt.
„Őszintén üdvözöljük ezt a döntést. Hálásak vagyunk mind a város polgármesteri hivatalának, mind az olaszországi ukránoknak, akik nem engedték, hogy az olasz társadalmat félrevezessék a mariupoli és általában az ukrajnai orosz bűncselekmények következményeivel kapcsolatban. Arra buzdítjuk a világ többi városát, hogy ne biztosítsanak helyszínt az ilyen orosz provokációknak. Ezzel jelentősen hozzájárulnak Ukrajnának az orosz agresszió feletti győzelméhez” – hangsúlyozta a szóvivő.
A tervezett kiállítás és konferencia miatt – Olaszországban élő ukránok jelzésére – Kijev már a múlt héten hivatalos úton is tiltakozását fejezte ki.
A rendezvényt egy Olaszországban működő orosz kulturális egyesület szervezte, és megnyitóját január 20-ra harangozták be.
Az Ukrajnát közel két éve támadó orosz erők 2022 tavaszán hosszú ideig ostromolták, és ezalatt gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a stratégiai jelentőségű kikötővárost, majd bevették.
Ukrajna olaszországi nagykövetsége múlt csütörtökön írásban kérte Modena városát, hogy vonja vissza a rendezvény helyszínéül szolgáló terem használatára kiadott engedélyt.
„Rendkívül cinikusnak tartjuk ezt a rendezvényt, amely civil áldozatok ezreinek emlékét sérti. Ez egy orosz propagandarendezvény, amely minden erkölcsi alapot és elvet sért” – fogalmazott Jaroszlav Melnik római ukrán nagykövet abban a levélben, amelyet Gian Carlo Muzzarelli modenai polgármesternek címzett. Modena polgármestere közleményben szögezte le, hogy városa nem támogatja a rendezvényt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 07., szombat

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban

Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban
2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében