Orbán Viktor miniszterelnök és Ana Brnabic szerb kormányfő sajtótájékoztatót tart az ötödik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Szabadkán
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Az európai integráció területén nyújtott támogatásért, a Koszovó helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott hozzáállásért, a gazdasági együttműködésért, valamint a magyarországi szerb kisebbség támogatásáért mondott köszönetet Ana Brnabic szerb kormányfő hétfőn Szabadkán Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a két kormány ötödik együttes ülését követően.
2019. április 15., 16:122019. április 15., 16:12
2019. április 15., 16:142019. április 15., 16:14
Ana Brnabic kiemelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja, hogy ezeket a közös kormányüléseket nem azért szervezik, hogy a közvélemény azt lássa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek, konkrét gondokra találjanak megoldást. Kiemelte, a legutóbbi közös kormányülést követően több jelentős projekt is megvalósult, megnyitották a Bácsszentgyörgy-Rastina határátkelőt, az idén megnyílik még a Kübekháza-Rábé átkelő, jövőre pedig várhatóan kibővítik a horgosi határátkelőt is.
A sikeres együttműködésnek köszönhetően közös erővel felújították a szabadkai zsinagógát is, amely Európa második legnagyobb zsinagógája. Hozzátette: a gazdasági együttműködés is minden korábbinál jobb, Budapest meghallgatta Belgrád azon kérését, hogy a magyar vállalatok ne csak a Vajdaságban fektessenek be, hanem Szerbia más területein is. Ennek eredményeként a közelmúltban közös málnafeldolgozó üzem nyílt meg a dél-szerbiai Ariljében. Ez 7,5 millió eurós beruházás, és a 2019-2020-as időszakban további négy hasonló projekt várható.
A két kormány az együttes ülést követően infrastrukturális, védelmi, vízgazdálkodási, európai integrációs, rendvédelmi, oktatási, környezetügyi, valamint sport- és ifjúságügyi együttműködésről írt alá megállapodást. Ez a tizenegy megállapodás azt mutatja, hogy a két kormány között minden területre kiterjedő együttműködés van. Ana Brnabic szerint a soha korábban nem tapasztalt jó együttműködés példa arra, milyennek kell lennie a jószomszédi viszonynak.
„Az együttműködés politikai, gazdasági és kisebbségi téren a legjobb. Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját” – emelte ki a szerb kormányfő, majd köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, amiért az Európai Unió belső viszályai közben is kiálltak mindig Szerbia integrációja mellett. Köszönetet mondott azért is, mert Magyarország kiegyensúlyozott hozzáállást mutat Koszovóval szemben. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, és ezt az egyoldalúan kikiáltott önállóságot Magyarország is elismerte, de például tartózkodott, amikor Koszovó felvételéről kellett szavazni az Interpol nemzetközi rendőri szervezetben, illetve fenntartásának adott hangot a koszovói hadsereg felállításával kapcsolatban.
Ana Brnabic rámutatott arra, hogy a gazdasági kapcsolatok is egyre jobbak, 2018-ban például 1,71 milliárd eurót tett ki a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom, ez pedig 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei esztendő első két hónapjában is jók a gazdasági mutatók, így várhatóan tovább növekszik a kétoldalú áruforgalom. Magyarország ma Szerbia harmadik legnagyobb európai gazdasági partnere Németország és Olaszország után. Két nagy projektben is közösen vesz részt a két ország – emlékeztetett a szerb kormányfő –, az egyik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése, a másik pedig a Török Áramlat gázvezeték kiépítése.
Hozzátette, hogy a szerb kormány kapcsolata is nagyon jó a szerbiai magyar kisebbséggel, és ez is egy olyan terület, amelyen megmutatkozik, milyennek kell lennie egy jószomszédi kapcsolatnak. „A jövőben egy átfogó, mindenre kiterjedő stratégiai együttműködésre lenne szükség” – szögezte le. A migrációról szólva Ana Brnabic rámutatott, hogy ennek megoldása elsősorban az Európai Unió, és csak másodsorban Szerbia feladata. A nyugat-balkáni ország a 2015-ös nagy migránsválság idején furcsa helyzetbe került, hiszen az illegális bevándorlók európai uniós országból érkeztek, és európai uniós országba akartak továbbmenni. Szerbia mindent megtett, hogy a migrációt minél hatékonyabban kezelje, és felügyelje, valamint regisztrálja az itt áthaladó bevándorlókat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg körülbelül 3500 migráns tartózkodik Szerbiában. Ők nem tartják célországnak Szerbiát, nem akarnak integrálódni, hanem az Európai Unióba mennének tovább. Szerbia arra számít, hogy hamarosan létrejön egy közös európai álláspont a migránsokkal kapcsolatban, és olyan megoldás születik, amely minél kisebb terhet ró az emberekre.
Újságírói kérdésre válaszolva a szerb kormányfő kiemelte, pozitívumnak tartja, hogy a kettős állampolgárok szavazhatnak az európai parlamenti választáson. Véleménye szerint azok a szerbiai állampolgárok, akik magyar állampolgárként részt vehetnek az európai választáson, segíthetik a nyugat-balkáni ország európai integrációját, ahogyan az is hozzájárul ehhez, hogy már most is ül az Európai Palamentben egy vajdasági politikus, Deli Andor személyében, aki a Fidesz-KDNP listáján jutott az EP-be.
A Román Posta szombaton bejelentette, hogy kézhez kapta az első, levélben leadott szavazatokat az államelnöki és a parlamenti választásokra a külföldön élő román állampolgároktól.
További két román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott szombaton a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Donald Trump elleni merénylet előkészítésére adott megbízást hetekkel az amerikai elnökválasztást megelőzően az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda – derült ki az amerikai hatóságok által pénteken nyilvánosságra hozott büntetőfeljelentésből.
Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén.
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.
A gyermekek elleni erőszak visszaszorítására szólított fel nemzetközi összefogást sürgetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kolumbiai Bogotában, a gyermekek elleni erőszakról tartott első ENSZ-konferencián.
Az ukrán elnök megvitatta a NATO-főtitkárral az észak-koreai hadsereg részvételét a háborúban
A budapesti informális EU-csúcs keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának egyik elképzelése az ukrajnai háború befejezésére az, hogy Kijev NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztják a folyamatos fegyverletételért cserébe – jelentette a Kyiv Independent.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Magyar Gripen vadászgépek üldöztek román F-16-osokat a román légtérben, majd ugyanezt fordítva is lejátszották Magyarország fölött – mindez természetesen csupán egy gyakorlat keretében történt.
szóljon hozzá!