A sikeres együttműködésnek köszönhetően közös erővel felújították a szabadkai zsinagógát is, amely Európa második legnagyobb zsinagógája. Hozzátette: a gazdasági együttműködés is minden korábbinál jobb, Budapest meghallgatta Belgrád azon kérését, hogy a magyar vállalatok ne csak a Vajdaságban fektessenek be, hanem Szerbia más területein is. Ennek eredményeként a közelmúltban közös málnafeldolgozó üzem nyílt meg a dél-szerbiai Ariljében. Ez 7,5 millió eurós beruházás, és a 2019-2020-as időszakban további négy hasonló projekt várható.

A két kormány az együttes ülést követően infrastrukturális, védelmi, vízgazdálkodási, európai integrációs, rendvédelmi, oktatási, környezetügyi, valamint sport- és ifjúságügyi együttműködésről írt alá megállapodást. Ez a tizenegy megállapodás azt mutatja, hogy a két kormány között minden területre kiterjedő együttműködés van. Ana Brnabic szerint a soha korábban nem tapasztalt jó együttműködés példa arra, milyennek kell lennie a jószomszédi viszonynak.

„Az együttműködés politikai, gazdasági és kisebbségi téren a legjobb. Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját” – emelte ki a szerb kormányfő, majd köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, amiért az Európai Unió belső viszályai közben is kiálltak mindig Szerbia integrációja mellett. Köszönetet mondott azért is, mert Magyarország kiegyensúlyozott hozzáállást mutat Koszovóval szemben. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, és ezt az egyoldalúan kikiáltott önállóságot Magyarország is elismerte, de például tartózkodott, amikor Koszovó felvételéről kellett szavazni az Interpol nemzetközi rendőri szervezetben, illetve fenntartásának adott hangot a koszovói hadsereg felállításával kapcsolatban.

Ana Brnabic rámutatott arra, hogy a gazdasági kapcsolatok is egyre jobbak, 2018-ban például 1,71 milliárd eurót tett ki a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom, ez pedig 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei esztendő első két hónapjában is jók a gazdasági mutatók, így várhatóan tovább növekszik a kétoldalú áruforgalom. Magyarország ma Szerbia harmadik legnagyobb európai gazdasági partnere Németország és Olaszország után. Két nagy projektben is közösen vesz részt a két ország – emlékeztetett a szerb kormányfő –, az egyik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése, a másik pedig a Török Áramlat gázvezeték kiépítése.

Hozzátette, hogy a szerb kormány kapcsolata is nagyon jó a szerbiai magyar kisebbséggel, és ez is egy olyan terület, amelyen megmutatkozik, milyennek kell lennie egy jószomszédi kapcsolatnak. „A jövőben egy átfogó, mindenre kiterjedő stratégiai együttműködésre lenne szükség” – szögezte le. A migrációról szólva Ana Brnabic rámutatott, hogy ennek megoldása elsősorban az Európai Unió, és csak másodsorban Szerbia feladata. A nyugat-balkáni ország a 2015-ös nagy migránsválság idején furcsa helyzetbe került, hiszen az illegális bevándorlók európai uniós országból érkeztek, és európai uniós országba akartak továbbmenni. Szerbia mindent megtett, hogy a migrációt minél hatékonyabban kezelje, és felügyelje, valamint regisztrálja az itt áthaladó bevándorlókat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg körülbelül 3500 migráns tartózkodik Szerbiában. Ők nem tartják célországnak Szerbiát, nem akarnak integrálódni, hanem az Európai Unióba mennének tovább. Szerbia arra számít, hogy hamarosan létrejön egy közös európai álláspont a migránsokkal kapcsolatban, és olyan megoldás születik, amely minél kisebb terhet ró az emberekre.

Újságírói kérdésre válaszolva a szerb kormányfő kiemelte, pozitívumnak tartja, hogy a kettős állampolgárok szavazhatnak az európai parlamenti választáson. Véleménye szerint azok a szerbiai állampolgárok, akik magyar állampolgárként részt vehetnek az európai választáson, segíthetik a nyugat-balkáni ország európai integrációját, ahogyan az is hozzájárul ehhez, hogy már most is ül az Európai Palamentben egy vajdasági politikus, Deli Andor személyében, aki a Fidesz-KDNP listáján jutott az EP-be.