2009. december 16., 17:152009. december 16., 17:15
„Úgy érzékeljük, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv intenzív osztályra került, vagy már egyenesen halott” – összegezte a tárgyalások szerda délelőtti állását Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter.
Rames elmondta: sok fejlett ország „vehemensen ellenzi” a jegyzőkönyv meghosszabbítását, néhány gazdag ország pedig átfogó egyezményt sürget, mely minden államot kötelezne a klímaváltozás elleni küzdelemre.
A tárgyalások lassulását jelzi Ban Ki Mun kedden késő este a Financial Times-nak adott interjúja is, melyben az ENSZ főtitkára úgy vélte: elképzelhető, hogy a fejlődő országoknak nyújtandó klímatámogatás összegéről már nem sikerül megegyezni Koppenhágában, így ennek rendezése a jövő évre csúszhat át.
A koppenhágai tárgyalásokat remények szerint az állam- és kormányfők érkezése billentheti ki a holtpontról, találkozójuk szerdán kezdődött és csütörtökön folytatódik.
Könnygázzal és gumibotokkal verte vissza a dán rendőrség azt a több száz tüntetőt, akik a koppenhágai klímacsúcsnak helyt adó Bella Centerbe próbáltak tegnap betörni. A Climate Justice Action (Akció az Éghajlati Igazságosságért, CJA) nevű szervezet által meghirdetett akción több száz ember vett részt. A tüntetők terve az volt, hogy „békés eszközökkel” áttörnek a Bella Centert övező masszív rendőrségi kordonokon, és a hivatalos tárgyalókat is kicsábítva „ellencsúcsot” tartanak. A rendőrség közlése szerint eddig 230 résztvevőt állítottak elő. Ezzel a december 7-én kezdődött klímacsúcson őrizetbe vett személyek száma 1700 fölé emelkedett. A több száz, egyes források szerint háromezer tüntető már tegnap reggel gyülekezni kezdett Koppenhága egy külvárosi részén. A szervező CJA sajtóirodájának közlése szerint az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, mennyire „korruptak és antidemokratikusak” az ENSZ klímatárgyalásai. A szervezők a tegnapi menet megindulása előtt hangsúlyozták: kizárják az erőszak alkalmazását, akciójuk „polgári engedetlenség”. A dán rendőrség már kedden délután letartóztatta a hálózat szóvivőjét, a német Tadzio Müllert, aki egyúttal az akció egyik főszervezője volt. A hatóságok tegnap reggelre megerősítették a konferenciaközpontot övező kordonokat, lezárták a környező utcákat, és jelentősen korlátozták a forgalmat. |
A politikai szakasz nyitányában Ban Ki Mun ENSZ főtitkár és Connie Hedegaard konferenciaelnök egyaránt kompromisszumkeresésre szólította fel a résztvevőket. „Háromévnyi erőfeszítés készítette elő a most következő három napot, a konkrét lépések három napját” – hangsúlyozta az első körben csak miniszteri szintű találkozót megnyitó kedd esti beszédében Ban Ki Mun. „Ne torpanjunk meg a célegyenesben. Senki sem fog megkapni mindent, amit akar ezen a tárgyaláson” – intette a delegációkat az ENSZ főtitkára. Connie Hedegaard, a klímacsúcs dán elnöke a ceremónián úgy fogalmazott: „Siker és kudarc között egyensúlyozunk ezekben az órákban ... A siker elérhető közelségben van, de figyelmeztetnem kell mindenkit: kudarcot is vallhatunk”.
Bár nem ismerte el, hogy a klímacsúcson folyó tárgyalások alakulása miatt döntött így, tegnap a déli órákban lemondott a klímacsúcselnöki tisztségéről Connie Hedegaard, tisztségét a konferencia magas politikai szintű záró szakaszában Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök veszi át. „Ilyen sok állam- és kormányfő megérkeztével helyesebb, ha a konferenciát Dánia miniszterelnöke vezeti” – indokolta a lépést Hedegaard. A konferencia leköszönő elnöke hangsúlyozta: csupán formai lépésről van szó.
Eközben a német politikusok szerint Kína és az Egyesült Államok veszélyezteti a koppenhágai klímacsúcs sikerét. A vádat Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter fogalmazta meg egy szerdai nyilatkozatában, míg Angela Merkel kancellár – valamelyest óvatosabban – csupán csalódottságának adott hangot a dán fővárosban eddig történtek, konkrétan az előrelépés hiánya miatt. Merkel ugyanakkor aggodalommal szólt arról, hogy a jelenlegi körülmények között péntekig képesek lesznek-e megállapodást elérni. Berlini értesülések szerint az Egyesült Államok és Kína mindeddig elutasította, hogy különösebb engedményeket tegyen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére. Ezért egyelőre az Európai Unió is „bekeményített”, azaz ilyen körülmények között a jelenlegi 20 százalékról 30 százalékra növeli a kibocsátás korlátozására 2020-ig vállalt korábbi célt. Mindezzel kapcsolatban a német kancellár is azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a 30 százalékról csakis akkor lehet szó, ha a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok két fő kibocsátójának számító Washington és Peking ezen a téren példamutató lépéseket tesz. Ugyanakkor Merkel azt is jelezte, hogy Németország 40 százalékos csökkentést tartana kívánatosnak.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.