Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
2024. április 04., 08:352024. április 04., 08:35
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország mindig is támogatta az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítését, és remélhetőleg ez az irány a következő főtitkár személyében is megmutatkozik majd.
„A helyzet ugyanis az, hogy a NATO történetében még soha nem fordult elő az, hogy valamelyik közép- vagy kelet-európai országból került volna ki főtitkár. Holott már húsz, illetve huszonöt éve a közép- és kelet-európai országok nagy része tagja a NATO-nak” – mutatott rá. „És ezért én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje annak, hogy ezt a gondolatot hangsúlyosan vessük fel” – tette hozzá.
– szögezte le. Szijjártó Péter tudatta, hogy a tagállamok egy jelentős része jól láthatóan Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök megválasztását támogatja a tisztségre.
„De Magyarország ezt nem fogja tudni megtenni, mivel a NATO védelmi szövetség, ahol a legmagasabb szintű bizalomra van szükség a vezetők irányában” – hangsúlyozta.
A jelek szerint az Egyesült Államok és Románia közötti, sokat emlegetett stratégiai partnerség ellenére Washington mégsem áll ki mindenben teljes mellszélességgel legfőbb balkáni szövetségese mellett
– húzta alá. A miniszter végezetül kifejtette, hogy van még néhány tagállam, amely hezitál, és
„Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára” – összegzett.
Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy nem áll szándékában visszalépni a NATO-főtitkári jelöltségtől.
Nem üzent Joseph Biden amerikai elnöknek és a NATO-csúcs többi résztvevőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökön keresztül – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, kérdésre válaszolva.
Szabadul az előzetes letartóztatásból és hatósági felügyelet alá kerül a Máltán elfogott Pál Fülöp herceg – közölte hétfőn az igazságügyi minisztérium, hozzátéve, hogy a román hatóságok várják a jogerős döntést a kiadatásával kapcsolatban.
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget és a nagyhatalmakat, hogy segítsenek megteremteni az ukrajnai háború enyhítéséhez szükséges feltételeket.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn nem fogadta el miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a lemondását, s arra kérte, hogy a folyó ügyek irányításával biztosítsa az ország stabilitását az előrehozott nemzetgyűlések választásokat követően.
Több várost is orosz támadás ért hétfőn Ukrajnában, legkevesebb húsz ember meghalt és ötvenen megsebesültek – közölte hétfőn Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
A Marine Le Pen nevével fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés (RN) is csatlakozik a Patrióták Európáért jobboldali frakcióhoz – jelentette be Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő.
Több demokrata párti képviselő azt közölte Hakeem Jeffries kisebbségi frakcióvezetővel egy vasárnapi telefonbeszélgetésen, hogy Joe Biden elnöknek vissza kell lépnie a 2024-es kampányból – közölte a beszélgetést ismerő forrásokra hivatkozva a CNN.
Benjámin Netanjahu kormányfő a túsztárgyalásokon az izraeli delegáció mozgásterét meghatározó „alapelveket” jelentett be vasárnap este.
Új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára vasárnap John Healey brit védelmi miniszter.
A magyaroknak fontos, hogy Kína szorgalmazza a békét a világban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!