Von der Leyen: bár „az Európába érkezők nagy többsége nem bűnöző”, mindent meg kell tenni azok kitoloncolása érdekében, akik bűncselekményeket követnek el
Fotó: Facebook/Seawatchprojekt/Suzanne de Carrasco
Az Európai Bizottság az Európai Unióban illegálisan tartózkodók harmadik országba történő kitoloncolása jogi feltételeinek megteremtését sürgeti – derült ki az uniós testület szokásos napi sajtótájékoztatóján, amelyben a szóvivők kitértek a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a 27 tagállamnak küldött levelére is, amelyben a többi között „visszaküldési központok felállítását” javasolja.
2024. október 15., 15:572024. október 15., 15:57
Kérdésre válaszolva Eric Mamer bizottsági szóvivő leszögezte: a javaslatról szóló, hétfő este küldött levélben foglaltak nem állnak ellentétben az uniós menekültügyi és migrációs paktummal.
Mint mondta, a paktum mielőbbi alkalmazását von der Leyen a levélben is sürgette, „és csupán további együttműködést javasol a tagállamok között a migrációval kapcsolatos területeken”.
leszögezve: „a jól működő migrációs politika sikere, hogy a jogtalanul itt tartózkodók hazatérjenek”.
Hozzátette, hogy ennek érdekében az EU-nak nem csupán a tagállamok együttműködésére van szüksége, hanem harmadik országokkal is megállapodásokat kell kötnie.
hozzátéve: „nem szabad hagynunk, hogy Oroszország és Fehéroroszország a saját értékeinket használja ellenünk”.
Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.
Az elnök aláhúzta, hogy bár „az Európába érkezők nagy többsége nem bűnöző”,
Rámutatott annak fontosságára is, hogy az EU folytassa az átfogó partneri kapcsolatok kialakítását a migrációban kibocsátóként vagy tranzitországként részt vevő harmadik országokkal, és jóllehet méltatta az eddig elért eredményeket, figyelmeztetett: az EU-ból kiutasított külföldieknek még mindig csupán 20 százaléka hagyja el az Unió területét.
Az idei év első hét hónapjában 36 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma az Európai Unióba, augusztusig mintegy 113 ezren próbáltak szabálytalanul az unió területére jutni – olvasható a Frontex kedden közzétett jelentésében.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
szóljon hozzá!