Obama már a következő előválasztási forduló helyszínén, Wisconsin államban, Madisonban mondta el győzelmi beszédét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az országnak új irányra van szüksége, amelyet ő képvisel. Kijelentette, „jó úton haladunk”, de figyelmeztetett, a verseny még nem ért véget. „A pénz és befolyásolás, a metsző pártos megosztottság, valamint a kicsinyes civakodás évtizedeinek leküzdéséhez nem egy estére, még csak nem is egy választásra lesz szükség” – hangoztatta.
A legfőbb kampányszlogenjeként a változás szükségességét hirdető Barack Obamának tehát a jelek szerint sikerült meggyőznie a választók többségét – kérdés azonban, hogy az eddigi siker elegendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy az államok kötött mandátumú delegáltjai mellett az úgynevezett szuperküldötteket is a maga oldalára állítsa.
A demokraták elnökjelölési procedúrája szerint ugyanis az egyes államok által delegált küldöttek mellett – akik a jelölőgyűlésen, majd a jelöltekre leadott szavazatok alapján arányosan voksolnak –, úgynevezett szuperdelegátusok is vannak. A 4049 küldött közül összesen 796 ilyen, ők a párt kongresszusi képviselői, kormányzói, megválasztott vezetői, sőt volt elnökök is tartoznak közéjük – így például Bill Clinton, Hillary Clinton férje is. (Érdekesség, hogy a republikánusok az arányos képviselet mellett „a győztes mindent visz” elvet is alkalmazzák, tehát a módszert alkalmazó állam valamennyi küldöttjének a győztes jelöltre kell voksolnia).
„Antidemokratikus” demokraták
A demokraták még az 1980-as választásokon találták ki a szuperdelegátusok intézményét, meglehetősen antidemokratikus indokkal: ezáltal ezt kívánják elkerülni, hogy szoros eredmény esetén a jelölőgyűlésen kelljen hadakozniuk a jelölteknek, így a kötetlen mandátumú szuperdelegátusoknál kifejtett lobbival már jó előre, „fű alatt” elrendezhető, ki is képviseli majd a pártot a novemberi elnökválasztáson. Obamának éppen ezért főhet a feje, hiszen hiába szerzi meg a kötött mandátumú delegáltak többségét, ha a szuperküldöttek, akik elvileg tetszésük szerint voksolhatnak, Clinton mellett teszik le a garast. Elemzők szerint ez egyáltalán nem kizárt, a szuperküldöttek ugyanis zömmel a régi politikai klikk tagjai, akárcsak Clintonék, szemben a fiatal, a régi „establishment” felforgatását is szükségesnek nevező Obamával. Ám a régi elkötelezettségeket még így is felülírhatja a jellegzetes amerikai sikerkultusz, egyes hírek szerint számos szuperküldött már az illinois-i szenátort támogatja. Az AP hírügynökség szerint 213-an Clinton mellett vannak, 139-en támogatják Obamát, 74-en még senki mellett sem kötelezték el magukat, 370 szuperdelegátus véleménye pedig ismeretlen.
Jelen pillanatban tehát egy dolog tűnik biztosnak: a demokrata elnökjelölt kiléte jó eséllyel csak az augusztusi jelölőgyűlésen válik ismertté.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.