Csak propaganda? Az ukrán hadsereg szerint az ilyen videók egy része csak orosz dezinformáció
Fotó: Videófelvétel
Az ukrán szárazföldi erők állítása szerint a közösségi hálózatokon a mozgósító tisztekkel vagy a fegyveres erők katonáival való konfliktusokat ábrázoló videók „jelentős része” az „ellenséges információs művelet” terméke – olvasható egy vasárnapi Telegram-bejegyzésében.
2024. június 03., 10:592024. június 03., 10:59
A parancsnokság a Kyiv Independent szerint közölte, hogy információkat kapott megrendezett verésekről és olyan felvételekről, amelyeket a megszállt területeken más régiókból származó rendszámmal rendelkező gépkocsikkal és kisbuszokkal készítettek, és amelyeket rossz minőségben filmeztek, hogy hitelesnek tűnjenek.
Az ukrán tisztviselők által erőszakkal besorozott férfiakat ábrázoló videók rendszeresen megjelennek a közösségi médiában, és
Több esetben is felmerült a gyanú, hogy a besorozást végző tisztviselők visszaéléseket követtek el civilekkel és sorkatonákkal szemben, mióta Ukrajna a 2022-es teljes körű orosz inváziót követően nagyszabású mozgósításba kezdett.
Eközben
Egyben felszólította az ázsiai-csendes-óceáni térség országait, hogy csatlakozzanak egy közelgő békecsúcshoz, amely kapcsán azzal vádolta meg Oroszországot, hogy meg akarja hiúsítani.
Zelenszkij a megjegyzéseket Szingapúrban tette, miután meglepetésszerűen megjelent az ázsiai-csendes-óceáni térség védelmi vezetőinek találkozóján, amelyen Kína és az Egyesült Államoka is részt vesz. A az Ukrajnáról szóló nemzetközi békekonferenciát június 15-16-án tartaják Svájcban.
„Kína Oroszországnak nyújtott támogatásával a háború tovább fog tartani. Ez rossz az egész világnak” – mondta Zelenszkij egy sajtótájékoztatón.
Kína hivatalosan semlegesnek nyilvánította magát a konfliktusban, és azt állítja, hogy a béke híve, még akkor is, ha a 2022. februári ukrajnai invázió óta Moszkva kulcsfontosságú gazdasági támogatójává vált, és szorosabbra fűzte amúgy is szoros stratégiai és diplomáciai partnerségét Oroszországgal.
és figyelmeztette Pekinget, hogy ennek a támogatásnak következményei lesznek – ezt az állítást Peking cáfolta, mondván, hogy egyik félnek sem szállított fegyvereket, és szigorú exportellenőrzést tart fenn a kettős felhasználású termékek tekintetében.
Zelenszkij vasárnapi megjegyzéseiben utalt ilyen támogatásra, mondván, hogy bizonyos elemek, amelyek Oroszország fegyverzetének egy részét alkotják, „Kínából származnak”.
Az ukrán vezető arra is figyelmeztetett, hogy
„Oroszország megpróbálja megzavarni a békecsúcsot, és ez igaz... (Oroszország) most a világ számos országát járja körbe, és a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a vegyi termékek blokádjával fenyegeti őket... egyszerűen csak nyomást gyakorol a világ többi országára, hogy ne legyenek jelen a csúcstalálkozón” – mondta Zelenszkij, miután beszédet tartott a védelmi konferencián.
Amikor később Kína nyilatkozatáról kérdezték, miszerint nem vesz részt a békecsúcson,
„Sajnálatos, hogy egy ilyen nagy, független, erős ország, mint Kína, eszköz Putyin kezében” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán vezető hozzátette, hogy Szingapúrban nem volt találkozója kínai képviselőkkel, annak ellenére, hogy ukrán részről érdeklődés mutatkozik a további párbeszéd iránt.
Kína a múlt héten közölte, hogy nem küld delegációt a békecsúcsra, mondván, hogy minden nemzetközi békekonferenciának „Oroszország és Ukrajna elismerésével, minden fél egyenlő részvételével és minden béketerv tisztességes megvitatásával” kell rendelkeznie.
Azt is kijelentette, hogy Kína a konfliktusban egyik félnek sem szállított fegyvert, és „szigorúbb ellenőrzést” vezetett be a kettős felhasználású termékek exportjára.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
szóljon hozzá!