Kijev biztonsági megállapodást kötött Washingtonnal és Tokióval, a G7 50 milliárd dolláros hitelt nyújt Ukrajnának

Többéves garancia. Zelenszkij és Biden megállapodása értelmében az Egyesült Államok tíz évig szavatolja Ukrajna biztonságát, és támogatja a külső agresszió ellen •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Többéves garancia. Zelenszkij és Biden megállapodása értelmében az Egyesült Államok tíz évig szavatolja Ukrajna biztonságát, és támogatja a külső agresszió ellen

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá csütörtökön a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján a dél-olaszországi Borgo Egnaziában.

Hírösszefoglaló

2024. június 14., 08:302024. június 14., 08:30

A megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatja, illetve megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény ugyanakkor a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető – áll az MTI által idézett egyezményben.

A szerződés emellett

arra kötelezi a feleket, hogy az Ukrajna elleni fegyveres támadás vagy azzal való fenyegetés esetén az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tisztségviselői 24 órán belül összeüljenek, hogy a válaszlépésekről konzultáljanak, és meghatározzák, milyen további lépésekre van szükség a védelem ellátása érdekében.

„Ukrajna biztonságának garantálása érdekében mindkét fél elismeri, hogy Ukrajnának jelentős katonai erőre, szilárd képességekre és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) normáival összhangban lévő, védelmi ipari bázisába történő folyamatos beruházásokra van szüksége” – áll a szövegben.

A Fehér Ház a nap folyamán tudatta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem vesz részt a G7-csúcstalálkozón részt vevő hét fejlett ipari ország többi vezetőjével közös, csütörtök esti vacsorán, amelyet Sergio Matterella olasz államfő meghívására tartanak Brindisiben. Washington nem indokolta Biden távolmaradását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kisida Fumio japán miniszterelnökkel is hosszútávú kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá

csütörtökön a G7 országcsoport olaszországi csúcstalálkozója alkalmával.

Az aláírásról az ukrán államfő számolt be az X közösségi portálon. Tájékoztatása szerint a biztonsági megállapodás értelmében Japán 2024-ben 4,5 milliárd dollár segélyt nyújt Ukrajnának, és támogatja az országot a megállapodás teljes, tízéves időtartama alatt.

Kifejtette, hogy

a megállapodás biztonsági és védelmi, valamint humanitárius segítségnyújtást, technikai és pénzügyi együttműködést, valamint közös erőfeszítéseket tartalmaz a Kijev által készített béketerv megvalósítására.

A megállapodás szankciókat is előír Oroszországgal szemben, valamint kitér az együttműködésre Japán és Ukrajna között a helyreállítás és az újjáépítés terén. A Kyodo japán hírügynökség szerint tartalmazza továbbá azt is, hogy amennyiben a jövőben Oroszország bármilyen újabb támadást indít, Ukrajna és Japán 24 órán belül konzultál egymással a gyakorlati segítségnyújtásról.

„Japán esetében az ilyen típusú megállapodás és az ilyen szintű támogatás áttörést jelent. Köszönetet mondunk Japánnak országunkkal és népünkkel való megingathatatlan szolidaritásáért, valamint az élet és a nemzetközi jog védelme iránti elkötelezettségéért” – írta Zelenszkij az X-en.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport tagjai csütörtöki dél-olaszországi csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy az év végéig hitelt nyújtanak Ukrajnának körülbelül 50 milliárd dollár értékben, amelyet a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fedeznek

– jelentette be Giorgia Meloni, a Hetek soros elnökének, Olaszországnak a miniszterelnöke.

Előtte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a pénzügyminiszterek dolgoznak a részleteken. Olaf Scholz német kancellár kijelentette: a G7 azon szándéka, hogy további pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának azt mutatja, hogy a fejlett ipari országok továbbra is elkötelezettek Kijev támogatása mellett.

Megjegyezte, nem vált valóra Vlagyimir Putyin orosz elnök azon várakozása, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása az idő haladtával fokozatosan megszűnik.

Eközben a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben kijelentette: az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszútávú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi miniszterei kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően közölte,

mind az anyagi segítség, mind a katonai támogatás késlekedése komoly negatív következményekkel jár a harctereken, amit – mint kiemelte – nem szabad megengedni, hogy megtörténjen.

A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszútávú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében – húzta alá.

A szövegségesek minél hosszabb távú támogatás mellett kötelezik el magukat, annál hamarabb jöhet el a béke Ukrajnában, ugyanis

a háború akkor fejeződhet be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja azt, hogy nem tud győzni a harcmezőkön

– mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) olaszországi csúcstalálkozóján született megállapodást arról, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt adnak Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból.

Azt mondta: „ha jól értem, ezeket a pénzeket nem használják fel katonai célokra”, majd hozzátette:

Idézet
a NATO-vezetőknek szóló javaslatom ezzel szemben az, hogy olyan pénzügyi megállapodásra van szükség, amely az ukrán katonai igényeket elégíti ki, éves szinten legalább 40 milliárd euró értékben”.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szakminiszterek a tanácskozás pénteki munkanapján megállapodásra jutnak a NATO biztonsági segítségnyújtási és képzési tervéről. Tájékoztatott arról is, hogy Ukrajna és a NATO-tagországok védelmi miniszterei csütörtökön jóváhagyták a felek közötti hosszú távú együttműködés ütemtervét.

„A mai napon jóváhagytuk az első NATO-Ukrajna innovációs együttműködési ütemtervet” – fogalmazott.

A NATO-országok az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) nevű informális, Egyesült Államok vezette csoporton keresztül koordinálják majd Ukrajna katonai támogatását

– közölte.

„Az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatás több mint 99 százalékát a NATO-szövetségesek adják. Tehát logikus, hogy a NATO nagyobb szerepet vállal ezekben az erőfeszítésekben” – fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy a NATO védelmi miniszterei várhatóan pénteken jóváhagyják egy új kiképzőlétesítmény létrehozását Lengyelországban ukrán katonák számára.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg hangsúlyozta, „nagyon jó” megbeszéléseket folytatott szerdán Budapesten. Közölte, a NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.

A holland védelmi minisztérium csütörtökön arról tájékoztatott, hogy

a szövetségesek körülbelül 350 millió euró értékben küldenek 152 milliméteres lövedéket Ukrajnának.

A korábbi lőszerszállítások során Ukrajna eddig főleg 155 mm-es lövedéket kapott a nyugati országok által adományozott fegyverekhez – emlékeztettek.

Közölték továbbá, Dániával együtt Hollandia 400 millió euróval járul hozzá ahhoz a svéd alaphoz, amelyet CV90-es gyalogsági harcjárművek gyártására hoztak létre Ukrajna számára.

A járművek nagy részét Hollandiában gyártják majd – emelték ki.

Ezen túlmenően a holland védelmi minisztérium 54 millió eurót fektet be a holland iparba fegyveres ereje számára szükséges drónok fejlesztésére – tették hozzá.

Terrorcselekményekre való felbujtással vádolta meg Washingtont és Londont az orosz külügyi szóvivő
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság terrorcselekményekre bujtogatja Kijevet, és nagyszabású diverzánsakciókat tervez Oroszország ellen – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
„Az angolszászok nyíltan barbár terrortámadásokra bujtogatják a kijevi rezsimet. Úgy tűnik, kevés nekik a pusztítás, többet követelnek a kijevi rezsimtől. Közvetlen csapásokra buzdítanak Oroszország mélyén, de még ez sem elég nekik. Most Washington és London nagyszabású diverzánsakciókat kezdett tervezni” – mondta.
Zaharova cinikusnak és bűnösnek, a nemzetközi jogra mért újabb csapásnak minősítette a Nyugatnak azt a szándékát, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó bevételeket Ukrajna javára fordítsa.
„Az arra irányuló törvénysértő kezdeményezések, hogy a kijevi rezsimet más költségén pénzzel pumpálják fel, a pénzügyi rendszer végső egyensúlyvesztéséhez vezetnek, és pusztító válságokkal fenyegetnek. Az ilyen rendszerkockázatok fő terheit az Európai Unió viseli majd” – figyelmeztetett Zaharova.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján csütörtökön azt írta, hogy a Nyugat a szankciókkal szabályok nélküli háborút hirdetett Oroszország ellen, amire válaszul el kell érni, hogy a vezető nyugati államok minden félelme valóra váljék.
A volt elnök és kormányfő szerint „minden nap meg kell próbálni maximális kárt okozni” az oroszellenes korlátozásokat bevezető országoknak – csapásokat kell mérni gazdaságuk és technológiáik kritikus sebezhető pontjaira, meg kell bénítani a vállalatok és kormányzati szervek munkáját, „meg kell semmisíteni” energia-, ipari, közlekedési, bankrendszerüket, és „azt a félelmet kell kelteni, hogy az összes kritikus infrastruktúra elkerülhetetlenül összeomlik”.
„Attól félnek, hogy átadjuk a fegyvereinket a nyugati világ ellenségeinek? Át kell adnunk nekik az összes lehetséges típusú fegyvert, kivéve az atomfegyvereket (egyelőre)! Félnek az anarchiától és a nagyvárosokban kirobbanó bűnözéstől? Segítenünk kell az önkormányzataik szervezettségének felbontásában! Félnek a világűrbéli háborútól? Akkor ezt is megkapják! Hadd álljon le, menjen tönkre náluk minden, repüljön minden a pokolba!” – fogalmazott az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország elnöke.
Azt is javasolta, hogy ki kell használni a Nyugatnak a „társadalmi robbanásoktól” való félelmét, megszervezve őket.
„Be kell dobnunk a médiaszférájukba az összes leginkább baljós éjszakai félelmüket, ki kell használnunk az összes szörnyű fantomfájdalmukat. Ne kíméljük tovább a pszichéjüket! Hadd reszkessenek meghitt otthonaikban, hadd remegjenek a takarójuk alatt” – tette hozzá a politikus.
Medvegyev emellett azokkal a nyugati vádakkal kapcsolatban, melyek szerint Oroszország álhíreket használ, arra szólított fel, hogy ezen országok életét „őrült rémálommá kell változtatni, amelyben képtelenek lesznek megkülönböztetni a vad kitalációt a valóságtól, a pokoli gonoszságot az élet rutinjától”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 18., szerda

Romániába vezet az új ukrán külügyminiszter első külföldi útja, Washington szerint működhet Zelenszkij győzelmi terve

Az amerikai tisztségviselők látták Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervét, és úgy vélik, hogy ez egy olyan stratégia, amely „működhet” – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete egy keddi sajtótájékoztatón.

Romániába vezet az új ukrán külügyminiszter első külföldi útja, Washington szerint működhet Zelenszkij győzelmi terve
2024. szeptember 18., szerda

Izrael áll a Hezbollah személyhívóinak tömeges felrobbanása mögött, amely legalább kilenc embert megölt és ezreket megsebesített

Izrael áll a támadás mögött, amely miatt kedden egyszerre több ezer, a Hezbollah tagjaihoz tartozó személyhívó készülék robbant fel Libanonban – tudta meg a CNN.

Izrael áll a Hezbollah személyhívóinak tömeges felrobbanása mögött, amely legalább kilenc embert megölt és ezreket megsebesített
2024. szeptember 17., kedd

Felrobbantak a Hezbollah embereinek személyhívói, halottak, több mint kétezer sebesült

Ezernél is többen megsebesültek kedden Libanonban, köztük a Hezbollah milícia sok tagja az egymás közötti kapcsolattartásra használt személyhívójuk szinte egyidejű felrobbanásától – közölte az Irán-barát síita szervezet egyik tisztségviselője.

Felrobbantak a Hezbollah embereinek személyhívói, halottak, több mint kétezer sebesült
2024. szeptember 17., kedd

A teraszokon és buszmegállókban is betiltaná a dohányzást egy kiszivárgott brüsszeli tervezet

Az Európai Bizottság dohányzási tilalmat készül javasolni a kávézók teraszain, a buszmegállókban és az állatkertekben, az intézkedések pedig a nikotinmentes termékekre is kiterjednek – derül ki egy kiszivárgott dokumentumból.

A teraszokon és buszmegállókban is betiltaná a dohányzást egy kiszivárgott brüsszeli tervezet
2024. szeptember 17., kedd

Dánia további F-16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának

Ukrajna az idei év végéig újabb dán F-16-os vadászgépeket kap – jelentette be Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a Ritzau hírügynökségnek adott interjújában, amelyből a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett hétfőn.

Dánia további F-16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának
2024. szeptember 17., kedd

Alelnöki tisztséget és jelentős összegek fölött rendelkező posztot kapott Románia az Európai Bizottságban

Románia jelöltje, Roxana Mînzatu alelnöki tisztséget kapott az Európai Bizottságban (EB), egyúttal fontos portfóliót kap, a Készségek és oktatás, Munkahelyek és szociális jogok, Demográfia lesz a szakterülete.

Alelnöki tisztséget és jelentős összegek fölött rendelkező posztot kapott Románia az Európai Bizottságban
2024. szeptember 17., kedd

Hamisított személyivel és hamis rendszámtáblával akartak belépni Romániába, két férfit őrizetbe vett a rendőrség

Közokirat-hamisítás és egyedi azonosító jellel visszaélés miatt vettek őrizetbe két férfit a magyar–román határon.

Hamisított személyivel és hamis rendszámtáblával akartak belépni Romániába, két férfit őrizetbe vett a rendőrség
2024. szeptember 17., kedd

Stoltenberg: minden NATO-tagállam eldöntheti, engedélyezi-e fegyvereivel az Oroszország távolabbi területei elleni csapásokat

Minden NATO-országnak lehetősége lesz arra, hogy egyedi döntést hozzon arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár.

Stoltenberg: minden NATO-tagállam eldöntheti, engedélyezi-e fegyvereivel az Oroszország távolabbi területei elleni csapásokat
2024. szeptember 17., kedd

Trump több biztonsági embert kér az újabb merénylet után, bíróság elé állították a gyanúsítottat

Donald Trump volt amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy több emberre van szüksége a biztonsági szolgálatában az ellene elkövetett újabb merényletkísérlet miatt.

Trump több biztonsági embert kér az újabb merénylet után, bíróság elé állították a gyanúsítottat
2024. szeptember 17., kedd

Egyre feszültebb a helyzet, Izrael már az északi határvidéken is hadműveletet tervez

A Hezbollah libanoni síita milícia támadásai miatt az Izrael északi részéből evakuált lakosok visszatérése csak úgy lehetséges, ha Izrael hadműveletet indít a határon – jelentette ki hétfőn Joáv Galant izraeli védelmi miniszter.

Egyre feszültebb a helyzet, Izrael már az északi határvidéken is hadműveletet tervez