Kijev biztonsági megállapodást kötött Washingtonnal és Tokióval, a G7 50 milliárd dolláros hitelt nyújt Ukrajnának

Többéves garancia. Zelenszkij és Biden megállapodása értelmében az Egyesült Államok tíz évig szavatolja Ukrajna biztonságát, és támogatja a külső agresszió ellen •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Többéves garancia. Zelenszkij és Biden megállapodása értelmében az Egyesült Államok tíz évig szavatolja Ukrajna biztonságát, és támogatja a külső agresszió ellen

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá csütörtökön a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján a dél-olaszországi Borgo Egnaziában.

Hírösszefoglaló

2024. június 14., 08:302024. június 14., 08:30

A megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatja, illetve megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény ugyanakkor a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető – áll az MTI által idézett egyezményben.

A szerződés emellett

arra kötelezi a feleket, hogy az Ukrajna elleni fegyveres támadás vagy azzal való fenyegetés esetén az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tisztségviselői 24 órán belül összeüljenek, hogy a válaszlépésekről konzultáljanak, és meghatározzák, milyen további lépésekre van szükség a védelem ellátása érdekében.

„Ukrajna biztonságának garantálása érdekében mindkét fél elismeri, hogy Ukrajnának jelentős katonai erőre, szilárd képességekre és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) normáival összhangban lévő, védelmi ipari bázisába történő folyamatos beruházásokra van szüksége” – áll a szövegben.

A Fehér Ház a nap folyamán tudatta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem vesz részt a G7-csúcstalálkozón részt vevő hét fejlett ipari ország többi vezetőjével közös, csütörtök esti vacsorán, amelyet Sergio Matterella olasz államfő meghívására tartanak Brindisiben. Washington nem indokolta Biden távolmaradását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kisida Fumio japán miniszterelnökkel is hosszútávú kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá

csütörtökön a G7 országcsoport olaszországi csúcstalálkozója alkalmával.

Az aláírásról az ukrán államfő számolt be az X közösségi portálon. Tájékoztatása szerint a biztonsági megállapodás értelmében Japán 2024-ben 4,5 milliárd dollár segélyt nyújt Ukrajnának, és támogatja az országot a megállapodás teljes, tízéves időtartama alatt.

Kifejtette, hogy

a megállapodás biztonsági és védelmi, valamint humanitárius segítségnyújtást, technikai és pénzügyi együttműködést, valamint közös erőfeszítéseket tartalmaz a Kijev által készített béketerv megvalósítására.

A megállapodás szankciókat is előír Oroszországgal szemben, valamint kitér az együttműködésre Japán és Ukrajna között a helyreállítás és az újjáépítés terén. A Kyodo japán hírügynökség szerint tartalmazza továbbá azt is, hogy amennyiben a jövőben Oroszország bármilyen újabb támadást indít, Ukrajna és Japán 24 órán belül konzultál egymással a gyakorlati segítségnyújtásról.

„Japán esetében az ilyen típusú megállapodás és az ilyen szintű támogatás áttörést jelent. Köszönetet mondunk Japánnak országunkkal és népünkkel való megingathatatlan szolidaritásáért, valamint az élet és a nemzetközi jog védelme iránti elkötelezettségéért” – írta Zelenszkij az X-en.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport tagjai csütörtöki dél-olaszországi csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy az év végéig hitelt nyújtanak Ukrajnának körülbelül 50 milliárd dollár értékben, amelyet a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fedeznek

– jelentette be Giorgia Meloni, a Hetek soros elnökének, Olaszországnak a miniszterelnöke.

Előtte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a pénzügyminiszterek dolgoznak a részleteken. Olaf Scholz német kancellár kijelentette: a G7 azon szándéka, hogy további pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának azt mutatja, hogy a fejlett ipari országok továbbra is elkötelezettek Kijev támogatása mellett.

Megjegyezte, nem vált valóra Vlagyimir Putyin orosz elnök azon várakozása, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása az idő haladtával fokozatosan megszűnik.

Eközben a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben kijelentette: az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszútávú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi miniszterei kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően közölte,

mind az anyagi segítség, mind a katonai támogatás késlekedése komoly negatív következményekkel jár a harctereken, amit – mint kiemelte – nem szabad megengedni, hogy megtörténjen.

A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszútávú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében – húzta alá.

A szövegségesek minél hosszabb távú támogatás mellett kötelezik el magukat, annál hamarabb jöhet el a béke Ukrajnában, ugyanis

a háború akkor fejeződhet be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja azt, hogy nem tud győzni a harcmezőkön

– mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) olaszországi csúcstalálkozóján született megállapodást arról, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt adnak Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból.

Azt mondta: „ha jól értem, ezeket a pénzeket nem használják fel katonai célokra”, majd hozzátette:

Idézet
a NATO-vezetőknek szóló javaslatom ezzel szemben az, hogy olyan pénzügyi megállapodásra van szükség, amely az ukrán katonai igényeket elégíti ki, éves szinten legalább 40 milliárd euró értékben”.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a szakminiszterek a tanácskozás pénteki munkanapján megállapodásra jutnak a NATO biztonsági segítségnyújtási és képzési tervéről. Tájékoztatott arról is, hogy Ukrajna és a NATO-tagországok védelmi miniszterei csütörtökön jóváhagyták a felek közötti hosszú távú együttműködés ütemtervét.

„A mai napon jóváhagytuk az első NATO-Ukrajna innovációs együttműködési ütemtervet” – fogalmazott.

A NATO-országok az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) nevű informális, Egyesült Államok vezette csoporton keresztül koordinálják majd Ukrajna katonai támogatását

– közölte.

„Az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatás több mint 99 százalékát a NATO-szövetségesek adják. Tehát logikus, hogy a NATO nagyobb szerepet vállal ezekben az erőfeszítésekben” – fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy a NATO védelmi miniszterei várhatóan pénteken jóváhagyják egy új kiképzőlétesítmény létrehozását Lengyelországban ukrán katonák számára.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg hangsúlyozta, „nagyon jó” megbeszéléseket folytatott szerdán Budapesten. Közölte, a NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket.

A holland védelmi minisztérium csütörtökön arról tájékoztatott, hogy

a szövetségesek körülbelül 350 millió euró értékben küldenek 152 milliméteres lövedéket Ukrajnának.

A korábbi lőszerszállítások során Ukrajna eddig főleg 155 mm-es lövedéket kapott a nyugati országok által adományozott fegyverekhez – emlékeztettek.

Közölték továbbá, Dániával együtt Hollandia 400 millió euróval járul hozzá ahhoz a svéd alaphoz, amelyet CV90-es gyalogsági harcjárművek gyártására hoztak létre Ukrajna számára.

A járművek nagy részét Hollandiában gyártják majd – emelték ki.

Ezen túlmenően a holland védelmi minisztérium 54 millió eurót fektet be a holland iparba fegyveres ereje számára szükséges drónok fejlesztésére – tették hozzá.

Terrorcselekményekre való felbujtással vádolta meg Washingtont és Londont az orosz külügyi szóvivő
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság terrorcselekményekre bujtogatja Kijevet, és nagyszabású diverzánsakciókat tervez Oroszország ellen – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
„Az angolszászok nyíltan barbár terrortámadásokra bujtogatják a kijevi rezsimet. Úgy tűnik, kevés nekik a pusztítás, többet követelnek a kijevi rezsimtől. Közvetlen csapásokra buzdítanak Oroszország mélyén, de még ez sem elég nekik. Most Washington és London nagyszabású diverzánsakciókat kezdett tervezni” – mondta.
Zaharova cinikusnak és bűnösnek, a nemzetközi jogra mért újabb csapásnak minősítette a Nyugatnak azt a szándékát, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó bevételeket Ukrajna javára fordítsa.
„Az arra irányuló törvénysértő kezdeményezések, hogy a kijevi rezsimet más költségén pénzzel pumpálják fel, a pénzügyi rendszer végső egyensúlyvesztéséhez vezetnek, és pusztító válságokkal fenyegetnek. Az ilyen rendszerkockázatok fő terheit az Európai Unió viseli majd” – figyelmeztetett Zaharova.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján csütörtökön azt írta, hogy a Nyugat a szankciókkal szabályok nélküli háborút hirdetett Oroszország ellen, amire válaszul el kell érni, hogy a vezető nyugati államok minden félelme valóra váljék.
A volt elnök és kormányfő szerint „minden nap meg kell próbálni maximális kárt okozni” az oroszellenes korlátozásokat bevezető országoknak – csapásokat kell mérni gazdaságuk és technológiáik kritikus sebezhető pontjaira, meg kell bénítani a vállalatok és kormányzati szervek munkáját, „meg kell semmisíteni” energia-, ipari, közlekedési, bankrendszerüket, és „azt a félelmet kell kelteni, hogy az összes kritikus infrastruktúra elkerülhetetlenül összeomlik”.
„Attól félnek, hogy átadjuk a fegyvereinket a nyugati világ ellenségeinek? Át kell adnunk nekik az összes lehetséges típusú fegyvert, kivéve az atomfegyvereket (egyelőre)! Félnek az anarchiától és a nagyvárosokban kirobbanó bűnözéstől? Segítenünk kell az önkormányzataik szervezettségének felbontásában! Félnek a világűrbéli háborútól? Akkor ezt is megkapják! Hadd álljon le, menjen tönkre náluk minden, repüljön minden a pokolba!” – fogalmazott az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország elnöke.
Azt is javasolta, hogy ki kell használni a Nyugatnak a „társadalmi robbanásoktól” való félelmét, megszervezve őket.
„Be kell dobnunk a médiaszférájukba az összes leginkább baljós éjszakai félelmüket, ki kell használnunk az összes szörnyű fantomfájdalmukat. Ne kíméljük tovább a pszichéjüket! Hadd reszkessenek meghitt otthonaikban, hadd remegjenek a takarójuk alatt” – tette hozzá a politikus.
Medvegyev emellett azokkal a nyugati vádakkal kapcsolatban, melyek szerint Oroszország álhíreket használ, arra szólított fel, hogy ezen országok életét „őrült rémálommá kell változtatni, amelyben képtelenek lesznek megkülönböztetni a vad kitalációt a valóságtól, a pokoli gonoszságot az élet rutinjától”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 14., szombat

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot

Telefonon beszélt egymással szombaton Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök – tudatta Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel.

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot
2025. június 14., szombat

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére

Izrael tartalékosokat mozgósít a libanoni és a szíriai határ védelmére – idézte az izraeli hadsereg (IDF) szombati jelentését az MTI.

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére
2025. június 14., szombat

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt- jelentette a helyi média.

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt
2025. június 13., péntek

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)

XIV. Leó pápa perui misszionáriusi, plébánosi munkásságáról készít a Vatikáni Média dokumentumfilmet, amelynek már elkészült az előzetese, és hamarosan teljes egészében megtekintheti a nagyközönség.

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)
2025. június 13., péntek

Izrael a Moszad által Iránba csempészett drónokkal és fegyverrendszerekkel iktatta ki az iráni légvédelmet

Izrael legalább hat légicsapást hajtott végre Irán elleni a „Felkelő oroszlán” elnevezésű művelet keretében péntekre virradóra – írja a The Economist.

Izrael a Moszad által Iránba csempészett drónokkal és fegyverrendszerekkel iktatta ki az iráni légvédelmet
2025. június 13., péntek

Moszkva aggódik az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalációja miatt

Oroszország aggodalmát fejezi ki, és elítéli az Izrael és Irán közötti konfliktus hirtelen eszkalációját – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken a sajtónak, az Iránra mért izraeli katonai csapást követően.

Moszkva aggódik az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalációja miatt
2025. június 13., péntek

Los Angeles: közel félezer tüntetőt vettek őrizetbe a zavargások nyomán

Los Angelesben megközelíti az 500-at az elmúlt csaknem egy hét zavargásaiban őrizetbe vettek száma – közölték a hatóságok csütörtökön.

Los Angeles: közel félezer tüntetőt vettek őrizetbe a zavargások nyomán
2025. június 13., péntek

Zelenszkij szerint az ukránok visszaszorítják az oroszokat Szumiban

Az ukrán erők fokozatosan visszaszorítják az orosz csapatokat a Szumi terület egyes részeiről – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a térségben a határon átnyúló támadások eszkalálódása kapcsán.

Zelenszkij szerint az ukránok visszaszorítják az oroszokat Szumiban
2025. június 13., péntek

Izrael támadást indított az iráni atomlétesítmények ellen

Izrael péntekre virradóra támadást indított Irán ellen, az akció célpontjai az ország nukleáris programjának létesítményei, a ballisztikus rakéták és magas rangú katonai vezetők.

Izrael támadást indított az iráni atomlétesítmények ellen
2025. június 12., csütörtök

Megszólalt az indiai repülőbaleset első lehetséges túlélője

A csütörtöki indiai repülőbaleset túlélőjeként azonosította magát egy brit–indiai állampolgárságú férfi, Vishwash Kumar Ramesh az indiai médiának nyilatkozva elmondta, testvérével együtt tartottak Londonba, amikor a tragédia történt.

Megszólalt az indiai repülőbaleset első lehetséges túlélője