Fotó: Ukrán elnöki hivatal
A Képviselőház nem szavazza meg az Ukrajna számára kért forrásokat, amennyiben a Biden-kormányzat nem hoz átfogó reformokat az amerikai bevándorlási szabályokban – áll a testület alsóházi elnökének Joe Biden elnök számára küldött levelében.
2023. december 06., 10:432023. december 06., 10:43
Mike Johnson kedden megjelent levele úgy fogalmaz, hogy az ukrán segély „az országunk határbiztonsági törvényeiben hozott változtatások életbe léptetésétől függ”.
„Az amerikai embereknek válaszokat kell kapniuk a többször megismételt kérdéseikre, ide értve a kormányzat stratégiáját Ukrajnával kapcsolatban, világosan meghatározott, kézzelfogható célok tekintetében” – fogalmazott Mike Johnson, aki átláthatóságot és elszámoltathatóságot vár el az amerikai adófizetők pénzének ukrajnai felhasználásával kapcsolatban, valamint pontos tájékoztatást a Biden-kormányzattól arra nézve, hogy milyen pontos erőforrásokat igényel a győzelem és a fenntartható béke Ukrajnában.
Mike Johnson levele válasz a Fehér Ház hivatalából hétfőn küldött felszólításra, amelyet Shalanda Young, az igazgatási és költségvetési hivatal gazgatója jegyzett, és amelyben arra sürgette a Kongresszust, hogy gyorsan szavazza meg az elnök által Ukrajna számára kért költségvetési kiegészítést.
Az elnöki hivatal költségvetési irodáját vezető Shalanda Young sürgősnek nevezte a Kongresszus lépését, mert – mint felhívta rá a figyelmet – az év végén elfogy a korábban jóváhagyott keret.
A levél szerint az Egyesült Államok törvényhozása eddig már mintegy 111 milliárd dollárt hagyott jóvá Ukrajna számára. A levél szerint további pénzre van szükség, és úgy fogalmaz, hogy „ha a segítségnyújtás leáll, akkor az jelentős problémákat okoz majd Ukrajna számára”.
A levél szerint az elnök által Ukrajna számára kért több, mint 61 milliárd dollárból 50 milliárd az amerikai gazdaságot ösztönözné.
Joe Biden elnök ősszel összesen 106 milliárd dolláros költségvetési kiegészítés elfogadását kérte a Kongresszustól, amelyben egy csomagként szerepel az Ukrajna, Izrael, a határőrizet és egyéb célok támogatására szolgáló keret.
Andrij Jermak egy civil szervezet, az US Institute of Peace pódiumbeszélgetésén kérdésre válaszolva nagyon fontosnak mondta, hogy a támogatást megszavazza az amerikai törvényhozás, mert a Joe Biden elnök által az ukrajnai támogatások folytatására kért pénz nélkül Ukrajna nehéz helyzetbe kerülne. Az ukrán költségvetés számára nyújtott közvetlen amerikai segítségről úgy fogalmazott, hogy az segített a túlélésben a nehéz helyzetben.
Andrij Jermak azt is hangoztatta, hogy
Azt állította, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ért el az orosz hadsereg elleni harcokban, és kijelentette, hogy az oroszok által megszállt területek 50 százalékát visszahódították, a Fekete-tengeren sikerült visszaszorítani az orosz törekvéseket, valamint az orosz fél által felmondott fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodást képesek voltak más útvonalak megnyitásával pótolni, ami működőképesnek bizonyult.
Andrij Jermak
Az ukrán elnöki hivatal vezetője Volodomir Zelenszkij elnök 10 pontos béketervének elveit és céljait is ismertette, azt egyben a globális béke fontos dokumentumának nevezve. Andrij Jermak elmondta, hogy washingtoni látogatása során találkozik a Fehér Ház képviselőivel, a külügyminisztérium vezetőivel és kongresszusi tagokkal.
Kedden este is drónokkal támadták az oroszok Ukrajnát
Az orosz csapatok dróntámadást indítottak Ukrajna déli részei ellen kedden este – közölte az ukrán légierő parancsnoksága Telegram-oldalán.
A tájékoztatás szerint Sahíd típusú kamikaze drónokat észleltek a Fekete-tenger felett Csernomorszk, Odessza, illetve Herszon és Mikolajiv megyék térségében. Odesszában robbanások zaját lehetett hallani az esti órákban.
Az ukrán légierő arról is beszámolt, hogy a Fekete-tenger nyugati része felett lelőttek egy orosz Szu-24-es vadászbombázót. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegram-oldalán azt írta, hogy ilyesmi már régen nem történt. Hozzátette, hogy a harci repülő feltételezhetően rakétákat akart kilőni Odessza ellen.
Az ukrán légierő szerint Ukrajna a nap folyamán több tucat harci drónnal támadta az Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet, csapást mérve több fontos katonai létesítményre. Feodoszija kikötőjében eltaláltak egy üzemanyag lerakatot, amelyből orosz csapatokat látnak el. A Krím keleti felében Kercsnél az orosz légvédelem egyik radarállomását semmisítették meg, míg az északi részen található Szrelkovóban egy helikopterfelszállópályát, egy további radarállomást, illetve egy rakétairányító-rendszert találtak el.
A hatóságok legfrissebb közlése szerint Ukrajna déli és keleti felében orosz katonai csapások következtében legalább három ember meghalt és tizenegy megsebesült.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője szerint négy orvos megsérült a helyi klinikát ért orosz támadásban.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
szóljon hozzá!