Fotó: TVP/Facebook
A jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását, az csak a jelenlegi helyzet javítása után lesz lehetséges – jelentette ki Donald Tusk új lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértekezletén.
2023. december 19., 17:552023. december 19., 17:55
2023. december 19., 17:592023. december 19., 17:59
Tusk a 2024-es költségvetési tervezetről szóló kormányülést követően tartott sajtókonferenciát. „Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – fogalmazott Tusk újságírói kérdésre válaszolva. „Készen állunk arra, hogy a közmédiát esetleg a helyzet javítása után támogassuk” – jelentette ki, hozzátéve:
Arra vonatkozóan, hogy a szejm kedden napirendre tűzi a lengyel közszolgálati televíziót, rádiót és a PAP hírügynökséget érintő határozatot, Tusk elmondta: a dokumentum „az első lépést jelenti a közmédia javításához”. Bejelentette: a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, amelyek „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”.
A Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló többségi parlamenti koalíció képviselői által kedden benyújtott határozat-tervezet szerint a szejm arra szólítja fel az állami kincstárat képviselő illetékes szerveket, hogy „javítóintézkedéseket” foganatosítsanak a közmédiával szemben. A szejm arra kötelezi önmagát, hogy haladéktalanul elindítja „a lengyel alkotmánnyal összhangban lévő állapot tartós visszaállítását biztosító” törvényhozói munkát.
A határozat előterjesztői szerint a 2015 őszétől múlt hétig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem hajtotta végre a lengyel alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntését, amely részben alkotmányellenesnek minősítette a 2016 elején hatályba lépett médiatörvény azon előírásait, amelyek értelmében az országos rádió- és televízió-tanácstól (KRRiT) elvonták azt a jogot, hogy a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP vezetőit kinevezze.
Szymon Holownia, a szejm elnöke kedd reggeli sajtóértekezletén aláhúzta: a határozat nem törvényerejű, csak „megfogalmazza a (2016-ben felállított) Nemzeti Médiatanácsot (RMN) érintő kétségek lényegét”. Lukasz Schreiber, a PiS képviselője újságíróknak mondta el, hogy a parlamenti többség a közmédia ügyében „határozat útján probálja előkészíteni törvényellenes lépéseit”. „Egy határozattal azonban nem lehet megkérdőjelezni a törvényeket és az alkotmányt” – húzta alá Schreiber.
A lengyel közmédiát jelenleg az RMN felügyeli, a KRRiT továbbra is működik, a szólásszabadság érvényesülése felett őrködik.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!