Fotó: TVP/Facebook
A jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását, az csak a jelenlegi helyzet javítása után lesz lehetséges – jelentette ki Donald Tusk új lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértekezletén.
2023. december 19., 17:552023. december 19., 17:55
2023. december 19., 17:592023. december 19., 17:59
Tusk a 2024-es költségvetési tervezetről szóló kormányülést követően tartott sajtókonferenciát. „Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – fogalmazott Tusk újságírói kérdésre válaszolva. „Készen állunk arra, hogy a közmédiát esetleg a helyzet javítása után támogassuk” – jelentette ki, hozzátéve:
Arra vonatkozóan, hogy a szejm kedden napirendre tűzi a lengyel közszolgálati televíziót, rádiót és a PAP hírügynökséget érintő határozatot, Tusk elmondta: a dokumentum „az első lépést jelenti a közmédia javításához”. Bejelentette: a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, amelyek „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”.
A Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló többségi parlamenti koalíció képviselői által kedden benyújtott határozat-tervezet szerint a szejm arra szólítja fel az állami kincstárat képviselő illetékes szerveket, hogy „javítóintézkedéseket” foganatosítsanak a közmédiával szemben. A szejm arra kötelezi önmagát, hogy haladéktalanul elindítja „a lengyel alkotmánnyal összhangban lévő állapot tartós visszaállítását biztosító” törvényhozói munkát.
A határozat előterjesztői szerint a 2015 őszétől múlt hétig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem hajtotta végre a lengyel alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntését, amely részben alkotmányellenesnek minősítette a 2016 elején hatályba lépett médiatörvény azon előírásait, amelyek értelmében az országos rádió- és televízió-tanácstól (KRRiT) elvonták azt a jogot, hogy a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP vezetőit kinevezze.
Szymon Holownia, a szejm elnöke kedd reggeli sajtóértekezletén aláhúzta: a határozat nem törvényerejű, csak „megfogalmazza a (2016-ben felállított) Nemzeti Médiatanácsot (RMN) érintő kétségek lényegét”. Lukasz Schreiber, a PiS képviselője újságíróknak mondta el, hogy a parlamenti többség a közmédia ügyében „határozat útján probálja előkészíteni törvényellenes lépéseit”. „Egy határozattal azonban nem lehet megkérdőjelezni a törvényeket és az alkotmányt” – húzta alá Schreiber.
A lengyel közmédiát jelenleg az RMN felügyeli, a KRRiT továbbra is működik, a szólásszabadság érvényesülése felett őrködik.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
szóljon hozzá!