Leminősítés. A német alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldali párttá minősítette az AfD-t
Fotó: Facebook/Alice Weidel
Keményen bírálták az Egyesült Államok kormányzatának tagjai Berlint, miután a német alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldalinak nyilvánította az Alternatíva Németországért pártot (AfD), amely a legnagyobb ellenzéki erő.
2025. május 03., 13:322025. május 03., 13:32
„A pártban uralkodó etnikai és származásalapú népfelfogás összeegyeztethetetlen a szabad demokratikus renddel” – áll a belügyi hírszerzés AfD-ről kiadott közleményében, amelyet a BBC idézett.
Az ügynökség, a Bundesamt für Verfassungsschutz (BfV) már korábban is szélsőjobboldalinak minősítette az AfD-t három keleti tartományban, ahol a legnagyobb a népszerűsége. Most ezt a minősítést kiterjesztették az egész pártra.
Az AfD „arra törekszik, hogy bizonyos népcsoportokat kizárjon a társadalomban való egyenlő részvételből” – áll a közleményben.
Alice Weidel és Tino Chrupalla társelnökök szerint a döntés „egyértelműen politikai indíttatású” és „súlyos csapás a német demokráciára”.
Beatrix von Storch, a párt frakcióvezető-helyettese a BBC Newshour című műsorában azt mondta, hogy a minősítés „olyan, ahogyan egy autoriter állam, egy diktatúra kezeli a pártjait”.
Az új besorolás nagyobb jogkörrel ruházza fel a hatóságokat az AfD megfigyelésére, olyan taktikákat alkalmazva, mint a telefonlehallgatás és a beépített ügynökök.
J. D. Vance, aki kilenc nappal a választások előtt Münchenben találkozott Weidellel, és a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében az AfD támogatását fejezte ki, azt mondta, hogy „bürokraták” próbálják tönkretenni a pártot.
– írta az X-en.
Az amerikai külügyminiszter még keményebben fogalmazott.
„Ez nem demokrácia – ez zsarnokság álruhában” – írta Marco Rubio az X-en.
A német külügyminisztérium reagált a miniszter bírálatára.
„Ez a demokrácia” – írta a német külügyi tárca, egyenesen a politikus X-bejegyzésére válaszolva.
„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességnek véget kell vetni” – zárult a közlemény.
Az új besorolás újra felerősítette az AfD betiltására irányuló felhívásokat a parlamentben, vagyis a Bundestagban jövő héten tartandó szavazás előtt, amelyen Friedrich Merz konzervatív vezető kancellárrá való megerősítéséről szavaznak. Ő a balközép szociáldemokratákkal (SPD) fog koalíciót vezetni.
Lars Klingbeil, az SPD vezetője, aki várhatóan alkancellár és pénzügyminiszter lesz, azt mondta, hogy bár nem fognak elhamarkodott döntést hozni, a kormány megfontolja az AfD betiltását.
„Más országot akarnak, tönkre akarják tenni a demokráciánkat. És ezt nagyon komolyan kell vennünk” – mondta a Bild című lapnak.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a romániai polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és a Moldovai Köztársaság biztonságát is érinti.
A tagállamok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – mondja ki a NATO hágai csúcsértekezletén szerdán megszületett zárónyilatkozat.
Üdvözölte egymást a román államfő és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
Izraelben feloldották a háborús korlátozásokat az egész országban a kedden életbe lépett izraeli-iráni tűzszünet nyomán – jelentette kedd este a polgári védelem.
A brit kormány új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Nagy-Britanniának a jelenlegi geopolitikai helyzetben arra is fel kell készülnie, hogy területét közvetlen fegyveres fenyegetés éri.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával, miután Budapest a mostani veszélyes időszakban még inkább a stabil, tiszteleten alapuló, s kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt a szomszédos országgal.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
Az izraeli légierő az eddigi legnagyobb támadási hullámot hajtotta végre Irán fővárosában, Teheránban. Irán rakétatámadást indított hétfőn az Egyesült Államok iraki és katari katonai támaszpontjai ellen.
Legalább kilencen meghaltak és többen megsebesültek a Kijev elleni hétfő hajnali drón- és rakétatámadásban – írja a BBC Ihor Klimenko belügyminiszter közösségi médiában közzétett beszámolója alapján.
szóljon hozzá!