Kedden életbe lép a szlovák nyelvtörvény

Kedden életbe lép Szlovákiában a módosított államnyelvtörvény, de még két vagy három hónapig valószínűleg nem kell büntetést fizetnie annak, aki megsérti a jogszabályt – jelezte a szlovák kulturális tárca. Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete hétfőn leszögezte: Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint a szlovák államnyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal. A szlovákiai magyarok kedden, Dunaszerdahelyen tüntetni fognak a törvény ellen, amely a felvidéki Csicsón gyászszobrot is kapott.

MTI

Hírösszefoglaló

2009. augusztus 31., 17:382009. augusztus 31., 17:38

„Már készül az államnyelvtörvény módszertani végrehajtási utasítása. Ez egységesíti majd a jogszabály összes olyan kitételét, amelyet ma az érintett szubjektumok eltérően értelmeznek, illetve a jövőben értelmezhetnének” – jelentette ki Marek Madaric kulturális miniszter a hét végén Pozsonyban. A miniszter szerint a módszertani végrehajtási utasítás várhatóan november vagy december elejére készül el, s a tárca addig a törvénybe foglalt büntetéseket nem kívánja érvényesíteni.

A június végén elfogadott jogszabály szerint akár 5 ezer eurós pénzbüntetés is kiszabható azokra, akik megsértik a rendelkezéseket. A pénzbüntetést azonban írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie, amely felhívná az illető figyelmét a hiányosságra.

Tüntetnek a magyarok a nyelvtörvény ellen

A szlovákiai magyarok sérelmesnek érzik a nyelvtörvényt, s kedden Dunaszerdahelyen tüntetni fognak ellene. A nagygyűlést a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és néhány civil szervezet közösen szervezte. A dunaszerdahelyi DAC-stadionban megtartandó nagygyűlésre a szervezők mintegy hatezer embert várnak Szlovákia összes magyarok lakta vidékeiről, de Romániából és Magyarországról is várnak résztvevőket. A szlovákiai magyarok szállítását autóbuszokkal az MKP szervezte meg. A rendezők 4-6 ezer ember jelenlétére számítanak. „Bízunk abban, hogy a nagygyűlés méltóságteljesen és incidensek nélkül zajlik le” – nyilatkozta újságíróknak Pázmány Péter, az MKP dunaszerdahelyi járási elnöke.

A Nyitra megyei rendőrség hétfőn közölte: a tüntetésre a szlovák rendőrség és a szervezők is megfelelő módon, „személyi állománnyal és műszaki eszközökkel is” felkészültek.

Az egyházak is elítélik a szlovák jogszabályt

Kárpát-medencei magyar egyházi méltóságok és politikusok egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbelépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen vasárnap este, a szegedi Dómban,  a Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón.

A találkozó zárónyilatkozata szerint az összegyűltek „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek.

Duray: a szlovákiai magyarok vonják ki magukat a nyelvtörvény hatálya alól
Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke az InfoRádióban nyilatkozva azt javasolta a szlovákiai magyaroknak, hogy  vonják ki magukat a nyelvtörvény hatálya alól. Az államnyelv törvény a magyarokban félelmet, esetleg dacot válthat ki – vélekedett Duray, aki, mint mondta, öntudatos polgári magatartást választana. „Ez a törvény ellentétes az Európai Emberi Jogi Chartával, amelynek a szlovák alkotmány szerint magasabb rendű érvényessége van, mint egy egyszerű törvénynek” – hangsúlyozta Duray Miklós, aki szerint Magyarország visszahívhatta volna néhány napra pozsonyi nagykövetét Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatása után.

A szegedi Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó résztvevői, egyházi és polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, „annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól” – áll a nyilatkozatban.

Tőkés László EP-képviselő beszédében hangsúlyozta, a mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson”struccpolitikát”, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt – mondta Tőkés.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte az államnyelvtörvényt. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák – közölte a politikus.

Schmitt Pál, az EP néppárti alelnöke a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán. „Be fogjuk bizonyítani, hogy a tizenötmillió magyar szereti nyelvét és komolyan veszi” – mondta.

Surján László néppárti EP-képviselő közölte, „nem a szlovák nemzettel, hanem a posztkommunista hatalomgyakorlással és nacionalista politikával van bajunk”. „Semmi mást nem követelünk, mint avonatkozó nemzetközi szerződések szellemének és betűjének betartását” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Levélben fordult a magyar európai parlamenti képviselőkhöz a szlovák nyelvtörvény miatt a magyarországi református és az evangélikus egyház, és arra kérik a képviselőket, hogy bírják rá az Európai Uniót hathatós lépések megtételére. „Az elmúlt hónapok Magyarországgal és magyarsággal szembeni legdurvább atrocitásaként értékeljük és éljük meg mindazt, ami Szlovákiában a magyar nemzetiségű polgárokkal szemben történik. A szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolidaritás és nemzetünk képviselete közös ügyünk” – olvasható az egyházi vezetők levelében.

Az anyanyelv használatának szabadsága a reformáció egyik nagy vívmánya, egyházaik számára tehát kiemelten fontos, hogy vallási közösségeik tagjai anyanyelvükön hallhassák az evangélium üzenetét, és mindennapos ügyeiket is anyanyelvükön intézhessék – írták.

Az egyházi vezetők „megengedhetetlennek” tartják, hogy augusztus 21-én megtagadták Sólyom László Szlovákiába történő belépését. Szerintük példátlan volt az is, hogy március 15-én a román légügyi hatóságok visszavonták az államfő gépének leszállási engedélyét. „Említhetnénk Malina Hedvig ügyét vagy a dunaszerdahelyi brutális rendőrattakot is” – fűzték hozzá. Hangsúlyozták: „ezek az események mind szemben állnak az európai normákkal, és nemcsak nemzetünknek ártanak, hanem az európai közösség szellemiségének, az Európai Unió tekintélyének is.”

A aláírók – Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Huszár Pál főgondnok, a zsinat világi elnöke, az evangélikusok részéről pedig Ittzés János elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő – kérik az európai parlamenti képviselőket: a jövőben is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy „az Európai Parlament hitelesen értesüljön a mindannyiunkat megalázó történésekről, és bírja rá az Európai Uniót hathatós lépések megtételére”.

Szlovák nagykövet: a nyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal

A szlovákiai államnyelvtörvény kedden életbe lépő módosítása a norvég Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint összhangban van a nemzetközi normákkal – jelentette ki hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Peter Weiss szlovák nagykövet. A módosítás kompatibilis a szlovák köztársaság kisebbségi keretegyezményben, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájában foglalt kötelezettségeivel is - mondta Szlovákia magyarországi nagykövete. A törvény előkészítése már 2008-ban elkezdődött, ezért a nagykövet véleménye szerint semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy azt célzatosan időzítették volna.

A nagykövet kitért arra is, hogy a „sokat vitatott büntetések” szabályozása a főbiztos szerint szintén összhangban van a nemzetközi standarddal, de Vollebaek körültekintő alkalmazást javasolt. A törvény alkalmazásának kérdése kapcsán azt mondta, hogy a szlovák kulturális miniszter levélben tájékoztatta az EBESZ főbiztosát a törvény végrehajtásával és a főbiztos ajánlásaival kapcsolatos szlovák álláspontról.

Peter Weiss elmondta, hogy szeptember 7-re szakértői egyeztetést hívtak össze Pozsonyban, amelyre meghívást kaptak a kisebbségügyi főbiztos szakértői. Hozzátette: augusztus 28-án ülésezett szlovák kormány nemzetiségi, kisebbségügyi tanácsa, amelyre szakértőket is meghívtak.

Kijelentette, hogy a magyar kisebbség kivételével minden más kisebbség képviselője támogatta a törvénymódosítást és a végrehajtási terveket. Kérdésre azt mondta, a törvény azért nem vonatkozik a cseh nyelvre, mert az a szlovákok számára érthető.

Megfogalmazása szerint a törvény csak a közélet bizonyos területeire vonatkozik és nem érinti az emberek közötti magántermészetű érintkezést. Azt mondta, hogy a törvény nem szabályozza a nyelvhasználatot a nyilvános gyűléseken, az istentiszteleteken, az idegen nyelvű sajtóban, a cégnevekben, a védett márkákban és elnevezésekben illetve az internetes közleményekben sem. Hangsúlyozta, hogy a törvényben foglalt szankciók preventív jellegűek, a törvénynek „semmi esetre sem célja, hogy büntesse” valamely kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárokkal. Kijelentette, hogy aki megsérti a törvényt „lehetőséget kap a javításra, anélkül, hogy pénzügyi szankcióval sújtanák”. Azt, hogy ez pontosan hogyan történik, a nagykövet nem fejtette ki. Azt viszont elmondta, hogy a büntetéseket fokozatosan állapítják meg, tekintettel a cselekmény terjedelmére, következményére, időtartamára.

Hangsúlyozta, hogy az egyszerű állampolgár nem büntethető, mert a törvény elsősorban az állami és közigazgatási szerveket érinti. Azt mondta, hogy az ötezer eurós büntetés például arra az esetre vonatkozik, amikor egy reklámban masszívan megsértik az államnyelvtörvényt.

Külön jogszabályok garantálják a Szlovákiában élő kisebbségek jogait arra, hogy anyanyelvüket a nyilvános érintkezés során használhassák – közölte. Peter Weiss azt mondta, nem igaz az a magyar sajtóban helyenként megjelent kép, hogy a szlovákiai magyar közösség brutális elnyomás alatt élne.

Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy az általa elmondottak ellenére minden magyar párt tiltakozik a törvény ellen, úgy felelt, tudja, hogyan zajlik egy ilyen ügy a politikában, ezért nem akarja elemezni a magyar és a szlovák politikai pártok megnyilvánulásait.

Weiss kitért arra is, hogy az egészségügyben a nyelvhasználat nem szankcionálandó és egy súlyos beteg esetében senki nem fogja elvárni, hogy ne az anyanyelvén beszéljen. Arra a kérdésre, hogy nem gondolja-e, hogy a nyelvtörvény és Sólyom László Szlovákiából való kitiltása súlyosan megsértette a szlovák-magyar alapszerződést, azt mondta, a szlovák kormány nem tervezi a dokumentum felülvizsgálatát. Hozzátette, véleményük szerint éppen hogy hatékonyabban kellene az alapszerződés által biztosított eszközöket kihasználni, ahelyett, hogy egyes eseteket nemzetközi fórumok elé vinnének. Kijelentette, hogy az Európai Uniónak (EU) rengeteg problémával kell megküzdenie és „ha minden kisebb vagy nagyobb problémánkat az unió elé vinnénk”, az az EU-t „elfárasztaná” és úgy néznénk ki, mint két tagállam, amelyek nem képesek kezelni kétoldalú problémáikat.

A szlovák parlament június végén fogadta el az államnyelvtörvényt szigorító módosítást. Augusztus 21-én meghiúsult Sólyom László szlovákiai látogatása, mivel a pozsonyi hatóságok megtagadták a belépést a magyar államfőtől, aki a révkomáromi Szent István-szobor avatásán vett volna részt. Robert Fico szlovák miniszterelnök aznap délután jelentette be a pozsonyi döntést. A köztársasági elnök a lépést példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte.

Kumin Ferenc, a köztársasági elnöki hivatal főosztályvezetője az incidensről azt mondta: a sértés miatt Magyarországnak elégtételt kell kapnia. Marek Trubac szlovák elnöki szóvivő azt nyilatkozta: „Ivan Gasparovic elnökúr nem lát okot arra, miért kellene a szlovák félnek bocsánatot kérnie”.

A budapesti külügyminisztérium is példátlannak nevezte az államfő kitiltását. Balázs Péter külügyminiszter közölte, a tárca tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az EU tagállamait.

Az Európai Bizottság közben azt tudatta, hogy a magyar-szlovák diplomáciai incidenst olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben a testület semmilyen formában nem érintett.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 15., péntek

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában

Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában
2025. augusztus 15., péntek

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot

Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot
2025. augusztus 15., péntek

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában

Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában
2025. augusztus 14., csütörtök

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája

Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája
2025. augusztus 14., csütörtök

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot

Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot
2025. augusztus 14., csütörtök

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet
2025. augusztus 14., csütörtök

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak

Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak
2025. augusztus 14., csütörtök

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón

Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón
2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez
2025. augusztus 13., szerda

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését