Fotó: K. Debreceni Mihály
Előremutató, de egyelőre még meg kell várni a végleges szöveget – így kommentálta K. Debreceni Mihály, a magyar közmédia kárpátaljai tudósítója a Krónika kérdésére az ukrán kisebbségi törvény módosítását, amelyet a múlt hét végén fogadott el a kijevi parlament. Hétfőn az ukrán külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter Brüsszelben.
2023. december 11., 20:072023. december 11., 20:07
Lapunk arra volt kíváncsi, hogy valós javulást hoz a módosítás, vagy csak a vágyott EU-csatlakozást szolgáló porhintésről van szó. „Egyelőre kivárás van, tanulmányozni fogják, mert még nincs meg a teljes szöveg. Előremutató, de meg kell vizsgálni” – mutatott rá az újságíró.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is óvatos derűlátással viszonyul a módosításhoz.
A törvényt és a szövegét tanulmányozzuk, és a KMKSZ a véleményét a jövő hét folyamán közzé fogja tenni” – tudatta Darcsi Karolina, a KMKSZ szóvivője.
Mint arról beszámoltunk,
A Legfelső Tanács (parlament) két korrupcióellenes jogszabályt, valamint a lobbitörvényt is elfogadta pénteken, ezek Denisz Smihal miniszterelnök véleménye szerint együttesen lehetővé teszik, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval – közölte az Ukrinform hírügynökség. Hozzátette, hogy a jogszabályokat már Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta.
Az ukrán külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter Brüsszelben
Ukrajna európai integrációs törekvéséről folytatott megbeszélést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Brüsszelben. Szijjártó Péter hétfőn a Facebook-oldalán azt írta: bár személyesen a háború kitörése óta nem találkoztak, de tavaly február előtt folyamatosan tartották a kapcsolatot annak érdekében, hogy jobbak legyenek a kapcsolatok Magyarország és Ukrajna között. „A kétoldalú kapcsolatok szempontjából nehéz volt az az időszak, mert 2015-től folyamatosan léptek életbe Ukrajnában azok a szabályok, amelyek egyre jobban szorították vissza a magyar nemzeti közösség jogait és mindez árnyékot vetett a kétoldalú kapcsolatokra” – tette hozzá, jelezve: a kisebbségi törvény kapcsán Magyarország elvárása a 2015-ös állapotokhoz való visszatérés. A tárcavezető kiemelte, hogy a megbeszélésen Ukrajna európai integrációs ambícióiról esett szó. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, „ez számunkra nem taktikai kérdés, hanem ez egy olyan döntés, amelynek történelmi síkon van jelentősége az egész Európai Unió jövője szempontjából”. „A döntési javaslat előkészítetlen, az Európai Bizottságnak gyakorlatilag fogalma sincsen arról, hogy milyen hatása lenne Ukrajna uniós tagságának az egész közösségre. Elég csak arra gondolni, hogy milyen kezelhetetlen problémákat okozott az Európai Bizottság korábbi döntése a gabonatranzitról vagy az ukrán kamionok engedélykötelességének eltörléséről” – fogalmazott a bejegyzésben Szijjártó Péter. Hozzátette, az Európai Bizottság nem végezte el azokat az előkészületi munkákat, amelyek garantálnák, hogy Ukrajna kölcsönösen előnyös módon folytathasson csatlakozási tárgyalásokat.
Magyarország nem enged semmifajta nyomásgyakorlásnak, zsarolásnak vagy kecsegtetési kísérletnek Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően, nem hajlandó összekeverni a történelmi-stratégiai és a taktikai dimenziókat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. „Nem fogadunk el nyomásgyakorlást, s mindenfajta zsarolásnak, kecsegtetési kísérletnek is ellenállunk (.) És szeretném leszögezni, hogy továbbra sem vagyunk hajlandók összekeverni történelmi-stratégiai és taktikai dimenziókat” – fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetekkel közösen elemezni fogják az ukrán kisebbségi törvényt, az azonban már most látszik, hogy az nem adja vissza a 2015 óta fokozatosan megvont jogokat. Szavai szerint ez ráadásul olyan bizonytalan helyzetet teremt, amelyben a további visszalépés is lehetséges. „Egyébként is tartanánk magunkat a magyar bölcsességhez, hogy hisszük, ha látjuk. Itt egy elfogadott szövegről van szó, hogy ennek a végrehajtása hogyan fog kinézni, még senki se tudja” – mondta.
Az Ukrinform jelentése szerint az új kisebbségi törvény „javasolja”, hogy módosítsák Ukrajna számos, a kisebbségek jogait érintő jogszabályát: a helyi önkormányzatokról, a felsőoktatásról, a közoktatásról, az államnyelvről, valamint a médiáról szóló törvényt is. A magánkézben lévő iskolák, egyetemek az EU bármelyik hivatalos nyelvén oktathatnak, külön tárgyként biztosítva az ukrán nyelv elsajátítását.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a választási propagandaanyagok Ukrajna őshonos népeinek és kisebbségeinek nyelvén is megjelenhetnek az ukrán mellett, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a könyvek legalább felének ukrán nyelvűnek kell lenniük.
Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek korábban több alkalommal is bírálták az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló, 2022 decemberében elfogadott új törvényt, illetve annak tervezett módosításait. A jogszabály a középiskolai és szakoktatás nyelvével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy
Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukrán nyelven oktatott tantárgyak listáját. A televíziózás kötelező ukrán nyelvű kvótáját legalább 30 százalékban állapítja meg a törvény a jelenleg hatályos 75 százalék helyett. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt a kormány által benyújtott tervezet alapján, a parlamenti frakciók módosításaival fogadta el a Legfelső Tanács.
Ukrán külügyminiszter: Kijev elvégezte házifeladatát a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez
Ukrajna elvégezte házifeladatát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, minden ellenétetés állítás téves – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
Dmitro Kuleba az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, mivel Kijev elvégezte az elvárt feladatokat, a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az EU elismerje az ukrán erőfeszítéseket.
Szavai szerint „pusztító” lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot.
A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg.
Az Egyesült Államok kormánya több mint két héttel azelőtt figyelmeztette Oroszországot, hogy a Moszkva külvárosában található Crocus City Hall koncertterem potenciális terrortámadás célpontja, hogy fegyveresek tüzet nyitottak volna az ott tartózkodókra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!