„Azt merem remélni, hogy nem szándékosan, az újságírói tevékenységem miatt kaptam behívót, erről nincs szó. Inkább arról van szó, hogy december végén, újévi »ajándék» gyanánt megtiltották a határátkelőkön a kilépést azok számára, akik eddig felmentést élveztek a katonai szolgálat alól, így szabadon kiléphettek.

Családi alapon én is az egyik ilyen kategóriába tartozom, ezért illet meg a felmentés, szabadon tudtunk járni. December végén azonban a határőrség hozott egy határozatot – egyébként valós törvényi háttér nélkül, hiszen az új mozgósítási törvényt egyelőre nem fogadták el –, hogy ezentúl maga a felmentés nem jogosít fel határátlépésre. Csak abban az esetben engednek ki külföldre, ha az illető felkeresi a hadkiegészítő irodát, ott átesik az ilyenkor megkerülhetetlen katonai orvosi vizsgálaton, és hivatalosan besorozzák a seregbe. De felmentésért folyamodhat, merthogy az jár neki, ezt követően pedig a katonakönyvébe kap egy bélyegzőt arról, hogy felmentése van. Ezt be kell mutatnia, mivel csak így lehet kilépni az országból. Ennek a szigorításnak lettem én az áldozata: próbáltam volna a régi rend szerint Magyarországra utazni, miután két évig szabadon tudtam közlekedni, de öt és fél órás várakoztatás után egy katonai behívót adtak a kezembe, hogy menjek, és rendezzem a helyzetemet a sorozóbizottság előtt” – tárta elő az előzményeket lapunknak Dunda.

Törvényi háttér nélkül járt el a határőrség

Felvetésünkre, hogy a határőrségnek valóban jogában áll-e ilyen rendeletet hozni, kifejtette: ez a helyzet furcsasága, hiszen erre vonatkozó törvény még nem született. „Szó van arról, hogy elfogadnak egy új mozgósítási törvényt, ami nagyon szigorúnak ígérkezik, de továbbra is nagy vita övezi, sőt a beterjesztő kormánynak a parlament részéről vissza is adták átdolgozásra. Ehhez képest a határőrség mégis úgy gondolja, felhatalmazása van arra, hogy mindenkit a hadkiegészítő irodákba küldjön adategyeztetésre, felmentés intézésére. Olyannyira, hogy

Amennyiben pedig valaki nem tudja felmutatni a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott igazolást, hogy neki jár a felmentés és elhagyhatja az országot, akkor behívót adnak a kezébe azzal, hogy keresse fel a hadkiegészítő parancsnokságot, és intézze el a dolgokat. Miközben hangsúlyozom: egyébként a felmentésre jogosító papírjaim rendelkezésre álltak. Ezeket eddig a határátkelőn szigorúan megvizsgálták, de elfogadták” – mutatott rá az ungvári újságíró.

Dunda György szerint mindennek az állhat a hátterében, hogy szeretnének mindenkit katonai nyilvántartásba venni, mivel az egyik legnagyobb probléma a sorozással az, hogy nagyon sok hadköteles korú személyről az ukrán hatóságok egyszerűen nem tudnak semmit. Az ukrán gazdaságfejlesztési bizottság egyik tagja épp a minap említette, hogy

A cél ezért az, hogy mindenkit felkutassanak, és adategyeztetésre hívjanak be. A hivatalos tájékoztatás úgy szól, hogy ha valakit a sorozóbizottság elé hívnak, az nem azt jelenti, azonnal elviszik katonának, hanem megvizsgálják, szükség van-e rá a fronton, ha pedig van felmentése, akkor azt elismerik.

„De ami tovább bonyolítja a helyzetet, az az, hogy a felmentés nem alanyi jogon intéződik, hanem a katonai orvosi bizottsági vizsgálat után kérvényt kell benyújtani, aminek az elbírálása több hónapot is igénybe vehet. Tehát a megszorítások eléggé húsba vágóak, az ember mozgását korlátozzák” – mondta az újságíró. Hozzátette:

A Krónika kérdésére, miszerint mindezek alapján az nem valószínűsíthető-e, hogy a behívónak magyarellenes éle lenne, Dunda György határozott nemmel válaszolt, mivel az intézkedés mindenkit érint.

„Akit igazoltatnak, annak behívót adnak, hogy menjen és rendezze a személyes adatait, vetesse magát nyilvántartásba. Bírságot is fizetni kell. Elvileg ugyanis a háború kitörése után mindenkinek meg kellett jelennie önként egy héten belül a hadkiegészítő parancsnokságokon. De ott természetesen csak az jelenik meg, akit oda küldenek, akit elkapnak az utcán és beviszik, vagy aki behívót kap, mint én. De azt azért nagyon fontosnak tartom rögzíteni, hogy

– hangsúlyozta Dunda.

korábban írtuk

Ukrajna új lapot nyitna a Magyarországgal ápolt kapcsolatában

Az ukrán-magyar külügyminiszteri tanácskozást követően Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy Ukrajna erőteljes lépést tett Volodimir Zelenszkij elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója felé.

A kárpátaljai magyarok jogainak visszaállítása a kulcs

Ezen túlmenően lapunk arra is kíváncsi volt, hogy Szijjártó Péter magyar és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői ungvári megbeszélése, illetve az esetleges Orbán–Zelenszkij-találkozó fényében milyenek a kárpátaljai magyar közösség kilátásai, enyhülhet-e a Budapest és Kijev közötti jelenlegi feszültség, és javulhat-e a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogainak helyzete. Ennek kapcsán Dunda György kifejtette:

Európai uniós folyosókon korábban is találkoztak, de mióta tart a háború, személyes találkozóra most került először sor Kárpátalján.

Többórás, gyakorlatilag egész napos, szigorúan zártkörű megbeszélés volt, így azt nyilván nem tudjuk, hogy pontosan mi hangzott el, csak azt, ami a sajtótájékoztatón nyilvánosságra került. De vélhetően nagyon nehéz és nagyon komoly kérdéseket vitathattak meg a felek. De az, hogy beszéltek, hogy próbáltak előre jutni, megoldásokat felvázolni, a bizalmi légkört visszaállítani, konstruktív párbeszédet folytatni – feláll egy munkacsoport, tizenegy pontos magyar javaslat született, amit elviekben tíznapos határidőn belül egy kormányközi operatív munkacsoport próbál rendezni –, ezek biztató jelek. És a legfontosabb az, hogy nem eszkalálódik tovább az ukrán–magyar konfliktus, hanem jól láthatóan mind a két fél a megoldásra törekszik. Ukrajnának is jól felfogott érdeke, hogy jóban legyen a szomszédaival. Az EU-s integrációt Magyarország támogatni, segíteni tudja, aminek alapfeltétele a kárpátaljai magyar kisebbségtől elvett jogok visszaadása, a 2015-ös állapotok visszaállítása.

A tavaly decemberben ukrán részről elfogadott kisebbségi kerettörvény ebbe az irányba mutat, de ezt a magyar fél még nem tartja elégségesnek. Azt Szijjártó Péter is elismerte a találkozón, hogy a törvény legalább megállította azt a negatív folyamatot, azt a negatív spirált, amiben a kisebbségi jogok ügye volt az elmúlt években, és remélhetőleg a megállás után majd az következik, hogy egyértelműen és határozottan javul, és mindnenki számára elfogadhatóan rendeződik a helyzet. De jól láthatóan a kárpátaljai magyar kisebbség gondjainak a megoldása viheti előre az ukrán–magyar politikai kapcsolatokat is” – hangsúlyozta a Krónikának nyilatkozva Dunda György.

korábban írtuk

Budapest kiáll Ukrajna területi integritása mellett, egyúttal kéri a kárpátaljai magyarok jogainak visszaállítását

Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron.<