Az ezt követő tíz napos háború után a jugoszláv néphadsereg kivonult az országból, amelynek függetlenségét 1992 január 15-én ismerte el az Európai Gazdasági Közösség és harminc másik állam, április 7-én pedig az Egyesült Államok is.
Horvátország lakossága 1991. május 19-én egyértelműen a függetlenség mellett szavazott, amelyet a nemzetközi közösség a Szlovéniáéval egy napon ismert el. A referendumot bojkottáló szerb lakosság a jugoszláv hadsereggel együtt 1991 augusztusában nyílt háborút indított a horvátok ellen, amely 1995-ben ért véget.
Bosznia-Hercegovina 1991 október 15-én nyilvánította ki az ország szuverenitását. 1992-ben, nemzetközi közvetítéssel a bosnyákok, a szerbek és a horvátok megállapodtak abban, hogy három részre osztják az országot, de két nap múlva Alija Izetbegovic bosnyák államfő visszavonta aláírását és népszavazást hirdetett ki. A szerbek bojkottálták a referendumot, de a lakosság több mint 62 százaléka a függetlenség mellett foglalt állást. A bosnyák vezetés 1992. április 5-én kiáltotta ki az ország függetlenségét, ekkor azonban már elkezdődtek a fegyveres összecsapások. Egy nappal később elkezdődött Szarajevó ostroma, amely 1995 novemberéig, a daytoni békeszerződés aláírásáig tartott.
Macedónia vér nélkül vált független országgá. Az 1991 szeptember 8-i népszavazáson a lakosság 91 százaléka támogatta az önállóságot, amelyet egy hét múlva ki is hirdettek.
Montenegró és Szerbia 1992-ben létrehozta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003-ban Szerbia-Montenegró néven lazább szövetséggé alakult. Montenegróban 2006 májusában népszavazást tartottak az ország függetlenségéről, amelyet június 3-án kiáltottak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.
Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
Látogatottsági adatok