Az ezt követő tíz napos háború után a jugoszláv néphadsereg kivonult az országból, amelynek függetlenségét 1992 január 15-én ismerte el az Európai Gazdasági Közösség és harminc másik állam, április 7-én pedig az Egyesült Államok is.
Horvátország lakossága 1991. május 19-én egyértelműen a függetlenség mellett szavazott, amelyet a nemzetközi közösség a Szlovéniáéval egy napon ismert el. A referendumot bojkottáló szerb lakosság a jugoszláv hadsereggel együtt 1991 augusztusában nyílt háborút indított a horvátok ellen, amely 1995-ben ért véget.
Bosznia-Hercegovina 1991 október 15-én nyilvánította ki az ország szuverenitását. 1992-ben, nemzetközi közvetítéssel a bosnyákok, a szerbek és a horvátok megállapodtak abban, hogy három részre osztják az országot, de két nap múlva Alija Izetbegovic bosnyák államfő visszavonta aláírását és népszavazást hirdetett ki. A szerbek bojkottálták a referendumot, de a lakosság több mint 62 százaléka a függetlenség mellett foglalt állást. A bosnyák vezetés 1992. április 5-én kiáltotta ki az ország függetlenségét, ekkor azonban már elkezdődtek a fegyveres összecsapások. Egy nappal később elkezdődött Szarajevó ostroma, amely 1995 novemberéig, a daytoni békeszerződés aláírásáig tartott.
Macedónia vér nélkül vált független országgá. Az 1991 szeptember 8-i népszavazáson a lakosság 91 százaléka támogatta az önállóságot, amelyet egy hét múlva ki is hirdettek.
Montenegró és Szerbia 1992-ben létrehozta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003-ban Szerbia-Montenegró néven lazább szövetséggé alakult. Montenegróban 2006 májusában népszavazást tartottak az ország függetlenségéről, amelyet június 3-án kiáltottak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael biztonsági kabinetje jóváhagyta Benjamin Netanjahu miniszterelnök tervét Gáza városának elfoglalására – közölte pénteken a miniszterelnöki hivatal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön egy interjúban kijelentette: Izrael a Gázai övezet teljes egészét katonai ellenőrzése alá szándékozik vonni.
Megfelelő helyszín lenne az orosz-amerikai csúcstalálkozó számára az Egyesült Arab Emírségek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a sajtónak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megismételte, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „teljesen nyilvánvaló prioritásnak” nevezve egy ilyen találkozót.
Románia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, mivel az szerinte Romániáért is küzd – erről írt Oana Țoiu román külügyminiszter csütörtökön a közösségi oldalán, miután kijevi látogatásra érkezett.
Megállapodott Oroszország és az Egyesült Államok arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozni fog a közeljövőben – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön Moszkvában.
A kudzsiri fegyvergyárban történt tűzeset egy veszélyes mintázat része lehet, amely Bulgáriában már ismert, ahol több hadianyaggyár is állítólagos orosz szabotázsok célpontja volt.
Izrael haderejének vezetője óva intett a Gázai övezet teljes elfoglalásától három, a tárgyalásokkal tisztában lévő izraeli forrás szerint, miközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök fontolgatja az ostromlott terület „meghódítását”.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy „nagyon jó kilátások” vannak egy hamarosan megrendezendő csúcstalálkozóra Oroszországgal, amely véget vethet az ukrajnai háborúnak.
Őrizetbe vették a miniszterelnök megöletését tervező férfit, ellene emberölés előkészülete miatt indított büntetőeljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és kezdeményezték a letartóztatását.
Látogatottsági adatok