Az alagutat előre gyártott betonelemekből szerelik össze a tengerfenéken
Fotó: Facebook/Techskill Academy
Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.
2024. június 26., 14:342024. június 26., 14:34
A Balti-tenger alatt épülő, a világ leghosszabb kombinált közúti és vasúti alagútja várhatóan 2029-re készül el. Hozzájárul majd a közlekedési ágazat zöld átállásához, valamint a két ország közötti utazási időt is csökkenti. Jelenleg komppal 45 perc alatt lehet átkelni, a víz alatti alagúton viszont vonattal mindössze hét, autóval tíz perc alatt megtehető a Lolland dán és a Fehmarn német sziget közötti táv – írta a Digi24.
Fotó: Facebook/Techskill Academy
Az építkezésen közel 2500 ember dolgozik, 3 millió köbméter betont, valamint 360 ezer tonna acélt felhasználva. Az alagutat ugyanakkor nem a tengerfenékbe fúrják, hanem előre gyártott betonelemekből szerelik össze a tengerfenéken.
Vonattal és autóval is át lehet kelni a Balti-tenger alatt
Fotó: Facebook/Techskill Academy
A kétpályás villamosított vasutat és négysávos autóutat magába foglaló alagút építése 55,1 milliárd koronába kerül, a beruházás költségének zömét Dánia viseli, de némi pénzzel hozzájárul az Európai Unió is.
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
Az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el – jelentette ki XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Ukrajna meg kívánja védeni magát, és a kormány számos döntést hozott a biztonság megerősítése érdekében a Kreml fenyegetéseinek fényében – jelentette ki Volodimir ZelenszkijszombatonVlagyimir Putyin pénteki, Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire reagálva.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
Az izraeli hadsereg szombaton közölte, hogy egy éjszakai légicsapás során megölte az iráni Forradalmi Gárdának a Hamász palesztin terrorszervezettel való katonai koordinációért felelős parancsnokát.
Izrael újabb támadási hullámot indított Iránban – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton.
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
szóljon hozzá!