– mondta Galant.

A délen állomásozó izraeli erők arra is összpontosítanak majd, hogy „lehetővé tegyék a még fogságban lévő túszok visszatérését” – tette hozzá.

Galant egy háromoldalas dokumentumban részleteket közölt a háború negyedik és feltételezett utolsó szakaszáról is, amelynek címe „Másnap”.

A miniszter által bejelentett háború utáni szakasz egy olyan Gázai övezetet képzel el, amelyet már nem a Hamász ellenőriz, és amely többé nem jelentene biztonsági fenyegetést Izrael polgáraira.

Miután „a háború céljait elértük”, a terve szerint „nem lenne izraeli civil jelenlét a Gázai övezetben”.

Izrael azonban fenntartaná „operatív cselekvési szabadságát a Gázai övezetben”, és továbbra is „folytatná a Gázai övezetbe belépő áruk ellenőrzését” – áll a tervben.

A védelmi miniszter

Ebben a fázisban Izrael folytatná a párbeszédet Egyiptommal is, amelyet Galant „főszereplőnek” nevezett az ügyben.

A miniszter azonban kevés részletet közölt az enklávé jövőbeli irányításáról, csupán annyit mondott, hogy a területet ellenőrző entitás a Gázában már jelen lévő „nem ellenséges” elemek képességeire fog építeni.

Amerikai tisztségviselők korábban azt mondták, hogy végső soron

Jelenleg a Palesztin Hatóság korlátozott önrendelkezést gyakorol Ciszjordániában, miután 2007-ben elvesztette az ellenőrzést a Gázai övezet felett a Hamásszal szemben.

Egy, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia, Törökország és a Palesztin Hatóság tisztviselőiből álló arab küldöttség az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel decemberben tartott találkozón hangsúlyozta, hogy az arab államoknak biztosítékokra van szükségük a palesztin állam jövőjét illetően, ha szerepet kívánnak vállalni a Gázai övezet újjáépítésében.

Közben

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa mélyen aggasztónak nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élő palesztinok önkéntes külföldre költözését szorgalmazó nyilatkozatot.

„A nemzetközi jog tiltja a megszállt területen élő, védelmet élvező személyek kényszerű áttelepítését vagy elüldöztetését erről a területről” – húzta alá a világszervezet főbiztosa az X közösségi oldalán tett bejegyzésében. Hozzátette, hogy a Gázai övezet lakóinak 85 százaléka már most belső menekültnek számít és joguk van hazamenni.

Borrell szintén azt hangsúlyozta, hogy a kényszerű áttelepítések szigorúan tilosak és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének számítanak. Mindezzel összefüggésben kiemelte, hogy a szavaknak súlyuk van.

Matthew Miller szavai szerint az amerikai kormányzat álláspontja világos, eszerint Gázának palesztin területnek kell maradnia, amelyet ugyanakkor sem a Hamász, sem más terrorszervezet nem irányíthat, így nem jelenthetnek fenyegetést Izraelre.

Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait csütörtökön szintén elítélte a nyilatkozatot.

A szunnita királyság külügyminisztériuma egyben cselekvésre szólította a nemzetközi közösséget arra hivatkozva, hogy

Katar, amely közvetítőként lépett fel Izrael és a radikális iszlamista Hamász között létrejött ideiglenes tűzszünet megkötésében, szintén a lehető leghatározottabban elítélte a két izraeli miniszter kijelentéseit. „A hatóságok kollektív büntetésre és a Gázai övezet lakosainak kényszerű áttelepítésére vonatkozó politikája mit sem változtat azon, hogy a Gázai övezet palesztin terület és az is marad” – szögezte le a katari külügyi tárca.

Kuvait hasonló közleményt tett közzé, amelyben óva intett a palesztinok áttelepítésétől.

A jobboldali Vallásos Cionisták, illetve Zsidó Erő nevű párthoz tartozó Szmotrics és Bengvír az izraeli parlamentben, a kneszetben tartott frakcióüléseken mutatták be a gázaiak „önkéntes kivándorlásáról” szóló tervet, amely szerintük

Bengvír pártjának frakcióülésén újságíróknak és párttagoknak azt mondta, hogy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet elleni katonai fellépés „lehetőséget kínál a gázai lakosok kivándorlásának ösztönzésére”.

„Ez a politika helyes, igazságos, erkölcsös és humánus megoldás lenne” – fogalmazott.

Hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök saját pártja, a Likud frakcióülésén azt mondta: azon dolgozik, hogy megkönnyítse a gázaiak önkéntes kivándorlását más országokba. „Az a problémánk, hogy olyan országokat találjunk, amelyek hajlandóak felszívni a gázaiakat, és dolgozunk ezen” – mondta Netanjahu Dani Danon Likud-képviselőnek adott válaszában.