A referendumot a Fidesz kezdeményezte 2006 októberében, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis úgy véli, hogy a polgárok az egészségbiztosítási járulék befizetésével egyszer már fizettek az egészségügyi ellátásért, ezért a vizit- és kórházi díj bevezetésével a kormány valójában kétszer fizetteti ki a polgárokkal ugyanazt a szolgáltatást. A kormány azzal indokolta az illetékek szükségességét, hogy azok egyrészt elriasztják a polgárokat attól, hogy fölöslegesen orvoshoz forduljanak, másrészt pedig többletforráshoz juttatják a háziorvosokat. A népszavazás a politikai törésvonalak mentén osztja meg a magyar társadalmat: a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a „nem\" szavazatok mellett áll ki (azaz arra buzdít, hogy a választók utasítsák el a díjak eltörlésére vonatkozó kezdeményezést), míg a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a három „igen\" mellett kampányol. A harmadik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum távol maradásra buzdítja a polgárokat. A Fidesz egyes politikusai szerint az „igenek\" gyõzelme akár a kormány bukását is elõkészítheti, ám a koalíció szerint nem várhatóak drasztikus következmények. A kérdések átpolitizáltsága a választópolgárok véleményére is rányomja a bélyegét: mivel az MSZP–SZDSZ-kormány népszerûsége az ország gazdaságának hanyatlása miatt az utóbbi idõszakban minden korábbinál mélyebbre süllyedt, az elõzetes felmérések szerint a választók jelentõs többsége a Fidesz álláspontját támogatja. A Medián csütörtökön közzétett felmérése szerint a népszavazáson akár 80 százalékos többségben is lehetnek az „igenek\", miközben a részvételüket biztosra mondók aránya 46-ról 47, a valószínûleg szavazóké pedig 23-ról 25 százalékra nõtt. A népszavazás eredményességéhez valamivel több mint kétmillió szavazat szükséges. B. L. Százan jelentkeztek Romániában Magyarország romániai diplomáciai kirendeltségein 108 magyar állampolgár jogosult szavazásra a vasárnapi referendum alkalmával, a törvényes határidõn belül ugyanis enynyien iratkoztak fel a külképviseleti névjegyzékre. Cseh Áron kolozsvári fõkonzul lapunknak elmondta: a kincses városi kirendeltségen 44-en voksolhatnak romániai idõ szerint reggel hat és 19 óra között. Tárnok Gyöngyi konzultól megtudtuk: a csíkszeredai fõkonzulátuson 34-en jelentkeztek, ugyanakkor a bukaresti magyar nagykövetségen harmincan. A szavazócédulákat tartalmazó zárt urnákat egyébként Magyarországon bontják fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
Látogatottsági adatok