Fotó: Presidency.ro
Románia támogatásáról biztosította Klaus Iohannis román államfő csütörtökön a Moldovai Köztársaságot Maia Sandu moldovai elnökkel tartott bukaresti sajtónyilatkozatán. A Pruton túli ország államfője hivatalos hivatalos látogatásra érkezett a román fővárosba.
2023. február 23., 15:402023. február 23., 15:40
2023. február 23., 16:492023. február 23., 16:49
Iohannis szerint Románia különleges kapcsolatot ápol Moldovával, amely napról napra erősebb.
A román elnök szerint történelmi léptékű válságok szabdalta időszakot élünk, a régió biztonsági helyzete drámaian romlott.
Iohannis rámutatott, Moldova mélyen és közvetlenül megszenvedte az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború következményeit, hiszen energiaválsággal, száguldó inflációval, agresszív hibrid támadásokkal és nagyszámú menekülttel kellett megbirkóznia.
Azon hírek kapcsán, amelyek szerint Moszkva a moldovai kormány megdöntésére készül, kifejtette:
„Biztosíthatom arról, hogy Moldova nincs egyedül ezekkel a kihívásokkal szemben” – hangoztatta Iohannis.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna hamis zászlós művelettel provokációra készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában.
Hozzátette, Románia azt kérte az EU tagállamaitól, hogy vessenek ki szankciókat azok ellen, akik alá akarják aknázni a jogállamiságot a szomszédos országban.
Mint elmondta, Bukarest támogatja a transznisztriai helyzettel szembeni felelős magatartást, egyúttal felidézte, hogy az orosz invázió kezdete óta Románia üzemanyaggal, pénzzel és árammal is segítette Moldovát.
Iohannis szerint a Moldovát érő fenyegetések miatt minél szorosabb egység szükséges.
Maia Sandu háláját fejezte ki Bukarestnek, mondván: a vér nem válik vízzé, országa pedig érzi Románia erős támogatását.
Az Egyesült Államok határozottan kiáll Moldova szuverenitása és területi épsége mellett – erről biztosította Joe Biden amerikai elnök Maia Sandu moldovai államfőt, akivel Varsóban találkozott kedden este.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kapcsán kifejtette, Moldovát „az ukrán hősök pajzsa védi”.
Az orosz aknamunkák kapcsán arról beszélt: országa példátlan kihívásokkal szembesül, olyan biztonsági kihívásokkal, amelyek célja a minél nagyobb káosz előidézőse.
Mint kijeftette, ez az első alkalom az ország történelmében, amikor nem függ az orosz Gazprom gázszállításaitól.
Kijelentette: Moldova tudja, merre akar menni, 2022-ben EU-tagjelölti státust kapott, amiben Románia fáradhatatlanul támogatta.
Hozzátette, a háború kezdetén Moldova volt Ukrajna legsebezhetőbb szomszédja, most azonban nőtt az ellenállóképessége, és erősebb.
Mint arról beszámoltunk, Maia Sandu moldovai elnök múlt hétfőn erősítette meg azokat az ukrán bejelentéseket, hogy Moszkva meg akarja dönteni a Nyugat-barát moldovai kormányt.
Eszerint civilnek álcázott orosz, fehérorosz, szerb és észak-macedóniai katonákat dobtak volna át a határon, hogy Moszkva-barát ellenzéki pártok szervezte tüntetéseket felhasználva erőszakos cselekményeket hajtsanak végre, állami intézményeket támadjanak meg, és túszokat ejtsenek.
Oroszország azért akar a jelenlegi moldovai kormány megdöntésével egy oroszbarát bábkormányt ültetni a helyére, mert új frontot akar nyitni Ukrajna ellen Transznisztria irányából, ehhez pedig szüksége van a chișinăui repülőtérre.
Sikerült megakadályozni, hogy Oroszország aknamunkájával, egyes intézmények elleni támadások és túszejtések révén destabilizálja a Moldovai Köztársaságot – jelentette be hétfőn Maia Sandu moldovai elnök.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
szóljon hozzá!